A külgazdasági és külügyminiszter Orbán Viktorral tartott Albániába, ahol az albán külügyminiszterrel, Olta Xhackával folytatott tárgyalásokat. Szijjártó azt mondta, hogy a magyar kormány sikertörténetnek tartja a két ország együttműködését, és itt az ideje, hogy felgyorsuljon Albánia csatlakozási folyamata az unióhoz. A külügyminiszter mindeközben arról is beszélt, hogy Ukrajnának még sok teendője van azelőtt, hogy az unió részévé válna.
„Fontos, hogy minden államnak azonos feltételeket kelljen teljesítenie az európai uniós csatlakozáshoz, ne legyenek gyorsítósávok, ehelyett világos és tisztességes szempontrendszerre van szükség” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Tiranában.
Szijjártó Péter albán kollégájával, Olta Xhackával folytatott tanácskozását követően arról számolt be, hogy európai integrációs együttműködési megállapodást írtak alá, amely alapján Magyarország két szakértőt küld Albániába az „elfogadhatatlanul lassú” EU-csatlakozási folyamat gyorsítása érdekében.
Jó pár év eltelt azóta, hogy az albánok beadták a csatlakozási kérelmüket, és tavaly kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. Tizenhárom év volt a kettő között, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és még mindig nem látszik az, hogy az idei esztendő végéig a konkrét, immáron a tárgyalási fejezetekről szóló megbeszélések valóban megindulhatnak-e
– mondta a külgazdasági és külügyminiszter. „A mi elvárásunk teljesen egyértelmű Brüsszel felé: az idei év végéig az első tárgyalási fejezeteket meg kell nyitni Albániával” – tette hozzá.
Annak kapcsán, hogy több tagállam is gyorsított eljárásban venné fel Ukrajnát az EU-ba, Szijjártó Péter rendkívül fontosnak nevezte, hogy „ne legyenek úgynevezett rövidítések, ne legyenek gyorsítósávok, hanem mindenki számára tisztességes, korrekt, fair módon ugyanazon feltételeket írjuk elő ugyanolyan időintervallumokkal, ugyanazokat az elvárásokat támasszuk minden tagjelölt irányába”.
Tegyük világossá, hogy itt valódi teljesítményre van szükség, világos szempont- és feltételrendszerre, amit mindenkinek teljesítenie kell. Például a nemzeti kisebbségek védelme területén, ahol Ukrajnának még azért elég sok teendője van
– mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter elmondta, hogy ezenfelül vízipari együttműködési szerződést is kötött a két ország. Kiemelte, hogy a Fővárosi Vízművek fogja kidolgozni a tiranai vízművek igazgatási és irányítási rendszerét, és ami szavai szerint még ennél is fontosabb, megállapodtak arról, hogy a GÉMTECH nevű magyar vállalat ötmilliárd forintos beruházás keretében tíz megawattos napelemparkot telepíthet Albániában, amihez a magyar kormány 2,5 milliárd forintos támogatást biztosít.
Ezáltal Albánia megújulóenergia-piacán is jelentősen megnő a magyar vállalati részvétel, illetőleg ez a magyar gazdaság növekedése szempontjából újabb növekedési potenciált jelent. Hiszen azok a magyar vállalatok, amelyek külföldön sikeresek, a profitjuk egy részét Magyarországra hazaküldik, ahol ez vagy fogyasztásban, vagy újabb beruházásokban jelenik meg
– mutatott rá. Kitért arra is ezután, hogy a magyar gazdasági teljesítményt nagyban befolyásolják a hazánkba irányuló beruházások, illetve az is, hogy a magyar vállalatok milyen sikereket tudnak elérni a külpiacokon – írja az MTI.
„A magyar külgazdasági stratégia egyik fontos célterülete a Nyugat-Balkán, ahol a magyar vállalatok rendre hatalmas sikereket érnek el beruházóként” – mondta Szijjártó Péter, majd kiemelte, hogy Albánia erre tökéletes példa, ugyanis mára három rendkívül fontos ágazatban is magyar cégé a piacvezető szerep.
A telekommunikációs szektorban a 4iG 57 százalékos részesedésre tett szert, a bankszektorban az OTP a hitelállományt illetően a harmadik legnagyobb szereplő, a Wizz Air pedig 51 százalékos részesedéssel piacvezető, így Albánia két repülőteréről immár 61 célállomásra indít járatokat a légitársaság – sorolta.
„A magyar külgazdasági stratégia szempontjából a Nyugat-Balkán és azon belül Albánia is egy nagyon fontos sikerterület” – jelentette ki.