Egyre többen szállnak be a republikánus elnökjelölti csatába. Bár Trump most abszolút esélyesnek tűnik, azt ő maga mutatta meg, hogy soha nem lehetünk biztosak a végeredményben.
Egy újabb republikánus lépett be a 2024-es jelölési versenybe. Csütörtökön Francis Suarez, Miami polgármestere bejelentette, hogy 12 másik republikánus jelölt mellett ő is elindul. A mindössze 45 éves Suarez azt ígéri, hogy olyan „generációs politikai márkát hoz létre, amely képes megnyerni a választásokat”. Bár országosan nem ismert, csatlakozik azon republikánusok egyre növekvő listájához, akik be mertek lépni a szorítóba Donald Trump volt elnök mellé − írja a CNN-en megjelent véleménycikkében a csatorna politikai elemzője, a Princeton Egyetem történelem és politológia professzora, Julian E. Zelizer.
A válasz nem egyértelmű. Az 1976-os zsúfolt demokrata vagy a 2016-os republikánus előválasztásokkal ellentétben, amelyek a jelöltek pankráció-jellegű küzdelmévé alakultak, ezúttal van egyértelmű befutó: Trump.
Bár ő nem egy hivatalban lévő, újraválasztásért induló jelölt, Trumpnak még mindig kitart a lendülete, ami általában elég ahhoz, hogy sok kihívót eltántorítson attól, hogy egyáltalán a ringbe szálljon.
Akkor most mégis mi a helyzet?
A válasz magára Trumpra vezethető vissza. Ő olyannyira kaotikus és kiszámíthatatlan, hogy más republikánusokat arra gondolhatnak, van rá esély, hogy nem jut el a konvencióig. És legyőzhetetlen önképe ellenére a republikánusok tudják, hogy Trump veszíteni is tud − 2020-ban vereséget szenvedett, és a zászlaja alatt induló republikánusok rosszul szerepeltek a 2018-as és 2022-es félidős választásokon.
Ennek a bizonytalanságnak jelentős része Trump számos jogi ügyére vezethető vissza, amelyek közé tartozik két jelentős vádemelés, valamint a folyamatban lévő vizsgálatok azzal kapcsolatban, hogy mit tett a 2020-as választási vereségét követően és a 2021 január 6-i, az amerikai Capitolium elleni támadást megelőzően.
Tekintettel erre a szokatlan kontextusra, a republikánusoknak okuk van azt gondolni, hogy káosz kerekedhet a folyamatból. Addig is Trumpnak be kell bizonyítania, hogy a politikai ereje nagyobb, mint a teher amit visel.
Trump 2015-ben is példát mutatott, amikor bebizonyította, hogy a hagyományos bölcsesség és a politikai szakértelem nem mindig tudja, merről fúj a szél. Végül is ő az, aki bebizonyította, hogy az elnökválasztáson bármi megtörténhet. Ez a mentalitás most arra ösztönzi az olyan esélytelen republikánusokat, mint Suarez, hogy beszálljanak a versenybe.
Ki tudja, hogyan alakulnak majd az előválasztások és a kaukuszok? Hogyan képzelheti el bárki is, hogy milyen dráma leselkedik a sarkon túl? Miért feltételezné bármelyik republikánus, hogy a végeredmény elkerülhetetlen, amikor maga Trump mutatta meg nekünk az ellenkezőjét?
Ugyanilyen fontos néhány jelölt, például Chris Christie, New Jersey volt kormányzója számára, hogy kihasználják ezt a lehetőséget arra, hogy Trumpot támadják. Lehet, hogy most van itt az ideje, hogy a Trumppal szemben álló tábornak sikerüljön teret nyernie, akkor ez lehet, hogy most van itt az ideje. Még ha Christie győzelmi esélyei csekélyek is, fennáll a lehetőség, hogy elindíthat egy változási folyamatot, amely egy olyan pártot hozhat létre, amelyben a későbbiekben több hely lesz számára.
A jelöltek közül néhányan tisztában vannak azzal, hogy esélyeik a győzelemre nem túl izmosak. Tisztességes helytállásuk a kulcsfontosságú államokban azonban növelheti országos tekintélyüket, és növelheti esélyüket arra, hogy embereiket jelöltként vagy kabinetfőnökként megválasszák. És minél inkább bizonyítani tudják, hogy értenek a kampányhoz és a médiához, annál nagyobb az esélyük arra, hogy hosszú távon fel tudják építeni magukat, még akkor is, ha most végül kiesnek a versenyből.
És ott van a generációs érv, amelyet Suarez kiemelt. Joe Biden elnökhöz hasonlóan Trump is viszonylag idős, szerdán töltötte be 77. életévét. („Micsoda születésnap” − viccelődött egy népszerű kubai étteremben Miamiban, miután kedden vádat emeltek ellene szövetségi vádakkal szemben.)
A republikánusok megértik, hogy bár Trump továbbra is a vezető jelölt, van igény és szükség arra, hogy fiatalabb vezetők lépjenek előre. Egy olyan pártban, amely eddig a fehér, vidéki és idősebb szavazók felé orientálódott, új arcok tűnnek fel, akik közül sokan azt ígérik, hogy új lendületet adnak a republikánus szavazóknak. Ezzel valójában 2028-ra, 2032-re és azon túlra készítik fel magukat.
Trump ellen felvenni a harcot tehát tökéletesen ésszerű − ennek egyértelmű előnyei vannak, még akkor is, ha továbbra is csekély az esélye annak, hogy legyőzik őt a jelöltségért vívott harcban. Arra kell számítanunk, hogy egyre több republikánus lép be az arénába − még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy ki kell állni a volt elnök pusztító támadásait. Elvégre Trump volt az, aki mindannyiukat megtanította arra, hogy soha ne mondd azt, hogy soha.