A három évvel ezelőtti katonai hatalomátvétel óta most először szavazhatnak az állampolgárok a válságban lévő ország jövőjét érintő kérdésről. Mintegy 8,4 millió mali lakos járulhat az urnákhoz – adta hírül az MTI.

Az 1992-es alkotmány junta által javasolt módosításai között szerepel az elnök hatáskörének megerősítése az iszlám szélsőségességgel szemben, továbbá az elnöki jogkör kiszélesítése a biztonsági, politikai, gazdasági és humanitárius válság megoldására.

Történne ez annak ellenére, hogy eredetileg vállalták, a választások után átadják a hatalmat a civileknek. Az eredmények 72 órán belül várhatóak.

Kibővülhet az államfő hatalma

A népszavazásra bocsátott dokumentum 191 cikkelyt tartalmaz, és jelentősen kibővíti az államfő hatalmát. Előírja, hogy a mali elnök határozza meg a nemzetpolitikát, kinevezi a kormányfőt és a minisztereket, korlátozza hatáskörüket. A kormány az államfőnek lesz elszámoltatható, nem pedig a parlamentnek, mint jelenleg.

Az elnök jogot kap a parlament feloszlatására és a törvények kezdeményezésére is. Az államfő hivatali ideje öt év lesz, és egy politikus legfeljebb két cikluson át töltheti be az elnöki tisztséget. Javasolják továbbá a parlament második kamarája, a szenátus, valamint a számvevőszék létrehozását. Az alkotmánytervezet szerint a Maliban beszélt 13 fő nyelv lesz az államnyelv, a francia a „munkanyelv” státust kapja.

Mali 2020 nyara óta két katonai puccsot élt át. 2020. augusztus 18-án katonák egy csoportja – Assimi Goita ezredes vezetésével – megbuktatta Ibrahim Boubacar Keita elnököt. Ezt követően Bah N’Daw elnök és Moctar Ouane miniszterelnök vezetésével új kormányzat jött létre, ám Goita 2021 májusának végén másodjára is katonai puccsal ragadta meg a hatalmat, ezúttal saját magát helyezve az átmeneti elnök tisztségébe.

A hadsereg bejelentette, hogy 2024 februárjában szabad és átlátható elnökválasztást tartanak az országban.