Pont került a német kormánykoalíció, a szociáldemokrata SDP, az ökobaloldali Zöldek és a liberális FDP közötti egyik legélesebb vita végére, ami a gázzal vagy olajjal működtetett fűtőtesteket vezetné ki a német háztartásokból. Az FDP annak ellenére akadályozta az erről szóló törvényjavaslat elfogadását, hogy korábban még támogatták azt. A hónapok óta tartó szappanopera-szerű vitát végül Olaf Scholz kancellár zárta le.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Zöldek – de leginkább a gazdaságért és klímavédelemért felelős alkancellár, Robert Habeck – számára kiemelten fontos törvényjavaslatot eddig a legkisebb kormánypárt, a Christian Lindner vezette FDP blokkolta a Bundestagban.
Az FDP annak ellenére lehetetlenítette el a törvényjavaslat elfogadását a Bundestagban, hogy az azt megelőző a kormányülésen még támogatták.
Emiatt újabb konfliktus keletkezett az amúgy is sokszor recsegő-ropogó, kritikusai szerint hektikusan működő SDP-s Olaf Scholz vezette SPD–Zöldek–FDP-kormányon belül. A Zöldek élesen bírálták az FDP-t és a párt egyik alelnökét, Wolfgang Kubickit, amiért az FDP szerintük csak politikai célok miatt akadályozza a kormány munkáját.
Miközben ezzel egy időben az FDP azzal vádolta meg Scholzot és a Zöldeket, hogy a liberális párt javaslataira és aggályaira nem nyitottak, ezért Kubicki arra biztatta a Bundestagban helyet foglaló párttársait, hogy a jövőben lépjenek fel erényesebben az FDP szerint káros kormányjavaslatokkal szemben.
Ez nem az első alkalom, hogy a Zöldek és az FDP között feloldhatatlannak tűnő ellentét húzódott meg: az FDP eleve a kis államban hívő, kevesebb szabályozással a piac szabad működését segítené, míg a Zöldek a klímaváltozás miatti harc kapcsán sokszor a német lakosságra is nagyobb terheket róna, miközben egy erős, a társadalmi igazságtalanságokért és a környezetvédelemért aktívan cselekvő, nagyobb államban hisz.
Lindneréket – bár az FDP-vezér személyesen a mostani ügyről azt nyilatkozta, az FDP-nek konstruktívan kellene állnia a témához – leginkább az zavarta a Habeckék által kidolgozott javaslatban, hogy az technológiailag nem elég nyitott, túlzottan a hőszivattyúkat részesítené előnyben. Ráadásul véleményük szerint a gázzal és olajjal működő fűtőberendezések cseréje túl sokba kerülne a német állampolgároknak, miközben a cserét segítő állami támogatáshoz az igénylés túl bürokratikus és nehéz.
A kormányra lépés óta több szövetségi tartományból kieső FDP szerint a törvényjavaslat eleve a szélsőjobboldali Alternative für Deutschlandot (AfD) segítette volna,
mivel azt a populista kommunikációt folytató szélsőjobboldali párt könnyűszerrel használhatta volna kampánycélokra, hogy még inkább megszólítsák a német egyesülésből nem feltétlen profitáló, többnyire az egykori NDK-ban élő szegényebb németeket.
Ezt a csatát végül Lindnerék nyerték, miután az ellenzéki pártok, a CDU/CSU uniópártok, illetve az AfD által gyakran lassú és határozatlan vezetéssel megvádolt Olaf Scholz tett pontot az ügy végére: a kormányülésen elfogadott törvénytervezet ilyen formában nem maradhat.
A héten ezért az FDP-nek sikerült kiharcolnia, hogy több, a párt szerint aggályos pontját töröljék vagy átírják a tervezetnek. A törvényjavaslat, amennyiben elfogadják a Bundestagban, továbbra is 2024. január 1-jén lépne hatályba, azonban az épületek kapcsán előírt új szabályozás, miszerint az épületben felhasznált energia 65 százalékát megújuló energiából kellene megoldani, csak az új épületekre vonatkozna.
Ez a dátum a régi épületekre pedig nem vonatkozna, csak miután a tartományok elkészítik a saját energetikai előírásaikat, amire a határidő 2028 – azaz a Zöldek egyik nagy célját bőven kitolták időben.
Ráadásul a gázbojlerek és gázzal működtetett fűtésrendszereknek sem kell búcsút mondaniuk a német háztartásoknak, amennyiben azt ökogázzal is lehet üzemeltetni.
Ez különösen Lindnerék kérése volt, akik eleve bírálták a Bundestag elé még nem benyújtott javaslatot, amiért az elsősorban a hőszivattyúkat részesítette volna előnyben – egyébként az Európai Bizottság és a tagállamok által letárgyalt belső égésű motorral működtetett gépjárművek kivezetése kapcsán is a szűken megszabott technológiai megoldások köre zavarta leginkább a szabaddemokratákat. Emellett az új törvénytervezet továbbra is megtartaná a fával működő rendszereket.
A javaslat kapcsán egyébként mindhárom kormánypárt elégedett: Olaf Scholz szerint ugyan voltak konfliktusok a koalíciós partnerek között, de azokat sikerült elsimítani, míg a szabaddemokraták örülnek, hogy sikerült „alapvető változtatásokban” megállapodniuk.
Habeck úgy nyilatkozott a javaslat kapcsán, hogy jó tárgyalások után sikerült a lehető legjobb lehetőséget elérni, és az jó dolog, hogy az embereknek több időt adnak fűtőberendezéseik cseréjére.
Amennyiben ezúttal a Bundestagban a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak is nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány egyik frakciója sem emeli fel a stoptáblát, akkor akár még a német szövetségi törvényhozás nyári szünete előtt, azaz legkésőbb július 7-én megszavazhatják a javaslatot, lezárva ezzel egy több hónapos huzavonát és politikai cirkuszt.
Emellett a héten szintén pont kerülhet egy másik, a koalíciót korábban szétfeszítő ügyre is. Az atlantista Zöldek az FDP-vel karöltve ugyanis nem értenek egyet a leginkább merkeli pragmatizmusban hívő SPD külpolitikai terveivel, így már február óta húzódik a német külpolitika irányát meghatározó stratégiai dokumentum elfogadása. Sajtóhírek szerint azonban az utóbbi időben már közelednek a felek álláspontjai, és végül egy kompromisszumos megoldás születhet a végén.
(Borítókép: Olaf Scholz német kancellár, Christian Lindner pénzügyminiszter és Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter Mesebergben 2022. augusztus 31-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)