Mint ismert, az Orosz Ortodox Egyház közleménye szerint – amelyet elsőként a magyar sajtóban az Index közölt –, valamint a magyar kormány közlése alapján 11, orosz fogságba esett kárpátaljai magyar katonát adott át Moszkva Magyarországnak.

Politikai érdekekről beszél Kuleba

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint egyszerű magyarázata van ennek a történetnek, szerinte ugyanis Orbán Viktornak meg kellett mutatnia a magyarországi és a külhoni magyaroknak, hogy ő az egyetlen védelmezőjük. „Ez az egész akció egy ember politikai érdekei miatt valósult meg” – vélekedett Kuleba.

Az ukrán Eurointegration arról ír, az ukrán külügyminiszter szerint az ukrán hadifoglyok Oroszországból való elszállítása „lényegében egy titkos akció”, amelyben nem hivatalos információk szerint „más szereplők is részt vettek, és nem csak Magyarországról”.

Nekünk azt mondták, hogy a hadifoglyok szabadon azt csinálnak, amit akarnak. Valójában ez nem igaz. Ellenőrzés alatt állnak – és még a rokonokkal való találkozások is rendkívül korlátozottak. A konzul és a nagykövet nem látogathatja meg őket, hiába követeljük ezt kitartóan. És most minden eszközt bevetünk, hogy bejussunk állampolgárainkhoz, és hazahozzuk őket

– hangsúlyozta Kuleba.

Az Európai Bizottság magyarázatot követel

Június 19-én az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy az Oroszországból Magyarországra szállított ukrán foglyok körülményei nem teszik lehetővé, hogy szabad státuszukról beszéljenek, és a magyar kormány nem folytat konstruktív párbeszédet Kijevvel ebben a kérdésben. Később kiderült, hogy a program koordinációját Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával is. 

A hadifoglyok ügye előkerült a hétfői Kormányinfón is, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel együtt. A miniszter az eseményen több, a hadifoglyokat érintő kérdésre is válaszolt. Gulyás Gergely kifejtette, jogi értelemben ők már nem hadifoglyok, és azt állította, tényszerűen tájékoztatták az ukrán hatóságokat arról, hogy a nemzetközi jognak és gyakorlatnak megfelelően Magyarországra érkeztek a katonák. A miniszter ezenkívül azt is állította, hogy a katonák szabad akaratukból vannak Magyarországon, nem ellenőrzik őket, és el is hagyhatják az országot, ha akarják. Azt is elmondta, hogy a 11 katona közt nem mindenki magyar állampolgár, ők menekültstátuszt kaptak.

Az Index kérdésére korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ügyben a genfi egyezményrendszerre hivatkozott. Mint mondta, az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy – úgymond – „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.

A nemzetközi jogász úgy fogalmazott: 

A hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogva tartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni.

Más szakértők a genfi konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól. Viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogva tartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a genfi konvencióban foglaltak alapján.

Az Európai Bizottság szerint Budapestnek magyarázatot kell adnia a Magyarországra szállított hadifoglyok ügyében, illetve azt is tisztáznia kell, hogy ebben a kérdésben milyen csatornákon szándékozik kommunikálni Kijevvel.