A kormányfő hangoztatta, hogy az ukrajnai háború felértékeli a Balkán szerepét, meglátása szerint ugyanis ez az Európai Unió utolsó jelentős erőforrás-tartaléka.

Orbán Viktor hivatalos látogatást tett Bosznia-Hercegovinában. Leszögezte, hogy a két ország politikai és gazdasági értelemben szomszédnak számít, Magyarország így tekint Szarajevóra, és magyar részről mindig felelős szomszédságpolitikára számíthatnak ott.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az Európai Unióban most „minden mozgásban van”, nagy átalakulások zajlanak a gazdaságban, a technológiában és a biztonságpolitikában is. Ennek egyik lenyomata az orosz–ukrán háború és az abban való európai részvétel – tette hozzá.

Hangoztatta, hogy Magyarországnak szuverén külpolitikája van, ennek megfelelően – „akármit mondanak is Brüsszelben” – a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors EU-csatlakozását támogatja.

A magyar Balkán-politika részeként említette azt az álláspontot, hogy a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat már most adják oda a térség országainak, ne várják meg ezzel a hivatalos csatlakozásukat és a fejlesztési források hozzáférhetőségét is hozzák előre.

Szerep a balkáni biztonságban

„Nem lehet, hogy minden pénz Ukrajnába áramoljon”, a balkáni fejlődésre és biztonságra is jutnia kell – fogalmazott. Megismételte azt is, hogy Magyarország nem támogatja a szankciókra épülő politikát, mert ez nem vezet eredményre.

Kifejtette, hogy a térség problémáinak hosszú távú megoldása nem az idegenek jelenlétében, hanem az itteni népek együttélésében van. Minden olyan jogkört, amelynél ez lehetséges, a helyiek kezébe kell helyezni.

Orbán Viktor elmondta azt is, hogy Magyarország továbbra is szívesen vállal szerepet a Balkán biztonságának garantálásában, és ha kell, növelni is kész jelenlegi hozzájárulását az EUFOR-misszióhoz.

A kétoldalú együttműködést vendéglátójával együtt jónak minősítették, és Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány jelzéseket vár Szarajevótól arról, melyek azok a gazdasági ágazatok, ahol a magyar jelenlétre a már meglévőn – így a légi közlekedésen, a pénzügyi szektoron, a megújuló energiák ágazatán – kívül szükség lehet.

Mindketten meggyőződésüket fejezték ki, hogy a mostani találkozó jelentős előrelépést jelent a kétoldalú viszonyban.

Orbán Viktor azt mondta, a tárgyalás jó kezdet volt, lehetőséget ad arra, hogy a szakminiszterek és az üzletemberek most „mélységet és dinamikát” adjanak a további közös munkának.

Borjana Kristo hozzátette, hogy a kétoldalú és a különböző intézményekben folyó boszniai–magyar együttműködés biztosítja a folyamatban lévő projektek sikerét.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy kívülről nagy csodálattal figyelik, ahogyan a három nemzeti közösségből összeálló Bosznia-Hercegovinában a bonyolult politikai rendszert működtetik, és elismerését fejezte ki, hogy működőképes állapotban tartják az országot.

Beszélt arról is, hogy a két ország sorsközösségben van, mert mindketten – ugyan különböző módon, de – elszenvedték a kommunizmust és az azt követő átmenet még mindig tart.

Az új boszniai kormány részéről barátságot és tiszteletet tapasztalt, ezt Magyarország is megadja Boszniának. Bosznia tavaly decemberben hivatalos tagjelölti státuszt kapott az Európai Uniótól, és Borjana Kristo köszönetét fejezte ki, hogy ebben Magyarország nyomatékosan támogatta – adta hírül az MTI.

Borjana Kristo úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovina a Nyugat-Balkánnal együtt „kívánatos tényező” az Európai Unió számára, Magyarországgal pedig baráti és jószomszédi viszonyt ápol.

Orbán Viktor Szarajevóban találkozott az államelnökség három tagjával is, valamint látogatást tett a parlamentben. Délután Banja Lukába utazott tovább, hogy Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével folytasson tárgyalásokat. A miniszterelnököt a hivatalos látogatásra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elkísérte.