Ahogyan arról az Index is beszámolt, vasárnap tűnt el a Titan névre keresztelt búvárhajó, amely egy pilótával és négy utassal a fedélzetén az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsaihoz tartott. A Reuters cikke szerint a mentőcsapatok egy Connecticut állam nagyságú területen – amely körülbelül feleakkora, mint Belgium – kutatnak a búvárhajó után, amely akár az óceán fenekén is lehet, de a víz felszínén is lebeghet.

Az elmúlt napokban dörömbölő hangokat fogtak be a tengeralattjáróról, így a mentőalakulatok arra következtetnek, hogy még életben van a bajba jutott csapat, ám az Ocean Gate vállalat csütörtök késő este közölte, hogy meghaltak az utasok. A tengeralattjáró keresését azonban így is folytatják a hatóságok, amelyek magyar idő szerint csütörtök délutánra eredményt is értek el, hiszen megérkezett a Victor 6000 nevű merülőhajó is a helyszínre.

A távirányítású robot akár 20 ezer láb mélyre is le tud merülni – majdnem kétszer olyan mélyre, mint az elveszett OceanGate Titan –, és olyan karokkal rendelkezik, amelyek képesek elvágni a kábeleket vagy más, akár finomabb manővereket is végrehajtani a beragadt hajó kiszabadítása érdekében. Ha a jármű megtalálja a tengeralattjárót, a négy és fél tonnás robot nem tud segíteni a felszínre hozatalában – de segíthet a bajba jutott járművet a felszínről egy kábelhez csatlakoztatni.

Az eltűnt jármű egy „tákolmány”, már az odaúton megsemmisülhetett

Hiába azonban a mentőcsapatok áldozatos munkája és a legkülönlegesebb eszközök bevetése, rendkívül kicsi volt az esély a kabinban tartózkodók túlélésére. Az Indexnek a Hableány mentésében is részt vevő, vízi mentésre specializálódott Barracuda Katasztrófaelhárító és Speciális Mentő Országos Egyesület elnöke, Szűcs Gábor vázolta fel a lehetséges történteket és kimeneteleket.

A lapunknak nyilatkozó szakember ugyan nem rendelkezik tapasztalattal mélytengeri mentésben, biztos abban, hogy az összes lehetőséget kiaknázták már a mentőcsapatok, így a jármű megtalálására is egyre kevesebb az esély. 

Azok a mentőcsapatok, amelyek ilyen mentésnél szóba jöhetnek, már rég a helyszínen vannak és dolgoznak, de eddig eredménytelenek, így nagyon kicsi volt az esély arra, hogy még életben sikerüljön felhozniuk a jármű utasait. A búvárok ilyenkor nem tudnak mit tenni, hiszen egy szaturációs búvár is maximum háromszáz méteres mélységbe tud lemenni

– magyarázta Szűcs, majd hozzátette: „Az oxigén miatt nekik megítélt 96 órás túlélési időkeret lehetett 105, de akár 72 is, nagyon sok minden függött az oxigén adott szintjétől és a pánikhelyzettől is, hiszen ha egyből bepánikoltak, amikor hamar megtörtént a baj.”

A szakember kiemelte, három lehetséges magyarázat lehet arra, hogy mi történt a járművel és az utasokkal. 

Az első lehetséges magyarázat az lehet, hogy a tengeralattjáró – ami csúnyán hangozhat – inkább tákolmány, már a merülést sem bírta ki, és már közben összeroppant, az utasok pedig meghaltak. A másik lehetséges verzió az, hogy meghibásodott, és visszatért a víz felszínére, ahol továbbra is lebeg, hiszen belülről nem lehet kinyitni. Az eltűnés harmadik lehetséges oka az lehet, hogy a tákolmány egy kötélben, halászhálóban vagy a Titanic roncsában elakadt, és nem tud visszatérni a felszínre. Ezt erősíthetik meg a dübörgésről szóló hírek is, ám mivel nehéz beazonosítani, hogy ezek honnan jöttek, bárhonnan, máshonnan is származhatnak ezek

– mondta. 

A hideg és a sötét is ellenség a mélységben, csoda kell a túléléshez

Az elképesztő, csaknem 4000 méteres mélységben vaksötét uralkodik, és átlagosan is csak az 5 Celsius-fokos hőmérsékletet éri el a víz, így hosszú távon az eszköz rendszereinek működése nélkül lehetetlen életben maradni.

Sok múlik az akkumulátorok és a tákolmány állapotán, azaz hogy biztosítani tudja-e a benne ülők számára a megfelelő hőmérsékletet, illetve azt, hogy világítani tudjanak, így segítve a megtalálásukat. Ilyen mélységben rendkívül nagy a nyomás, sötét és hideg van, arról pedig információnk sincs, hogy ezeket hogyan, milyen módon küszöböli ki a Titan

– tette hozzá. 

És hogy vajon felkészültek-e ilyen fajta vészhelyzetre a résztvevők? Vélhetően nem, Szűcs Gábor szerint azonban nehéz lenne elképzelni, hogy mindenfajta felkészültség és előzetes oktatás nélkül vágtak volna bele az utazásba.

Gyanítom, nekik is meg kellett tanulniuk azt, hogy mi történik velük a víz alatt, milyen nyomás helyeződik a testükre, amelyek különböző élettani változásokat is kiválthatnak. Vélhetően volt munkavédelmi oktatásuk, hogy hogyan kell felvenni a mentőmellényt, és miként kell vészhelyzet esetén cselekedniük, emellett pedig jó eséllyel egy orvosi vizsgálaton is átestek a merülés előtt

– vélekedett Szűcs, majd hozzátette:

Búvárokra egy ilyen mentésnél nincs szükség, hiszen a merülő robotokat is szakemberek, robotikai mérnökök irányítják, akik közül a legjobbak már biztosan a helyszínen vannak, így csak várni kell arra, hogy órák, napok, hetek vagy hónapok múlva rábukkanjanak a tengeralattjáróra.