A legutóbbi eset is jól példázza az országon belüli vesztegetés mértékét. Egy korrupt bíró befőttesüvegekben rejtegette a kenőpénzt, majd a szomszédos Moldovába szökött, ahol évekig bujkált. Valaki elrabolta, aztán váratlanul félmeztelenül, egy rövidnadrágban felbukkant egy ukrán faluban. Nem ő az egyetlen, akit Ukrajnában korrupció vádjával állítottak bíróság elé.
Tíz évet kapott Mikola Csausz kijevi bíró, akit 150 ezer dollárral vesztegettek meg. A bankjegyeket befőttesüvegekbe „rejtette”, de rajtakapták. A börtön elől Moldovába menekült, de elfogták. A kijevi Dnyipro kerület bírájának vagyonát elkobozták – idézte a Politico az ukrán korrupcióellenes főbíróság jelentését. Az ítélet ugyan elsőfokú, elenyésző azonban a valószínűsége, hogy a korrupt bíró megússza a bizarr ügyet.
Az ítélet igazolja, hogy az ukrán korrupcióellenes szervek tisztségtől függetlenül előbb-utóbb mindenkire lecsapnak – jegyezte meg Vitalij Sabunin, a Korrupcióellenes Akcióközpont elnöke.
Csausz bíróként korábban több politikai perben is Petro Porosenko volt elnök hívei javára döntött.
Azzal szerzett országos hírnevet, hogy lebukásakor, 2016-ban a felesége kertjében és saját autójában rejtegette a befőttesüvegekbe gyömöszölt zöldhasúakat.
Tagadta a vesztegetési vádakat, és azzal magyarázkodott, hogy az elrejtett pénzt egy új ház építésére kapta kölcsön.
A nyomozók szerint azonban Csausz kenőpénzt kényszerített ki egy házaspártól, hogy enyhébb ítélettel sújtsa a feleség édesanyját, akit gyógyászati anyagok illegális kereskedelmével vádoltak. A bíró ártatlannak vallotta magát, és pont a fordítottját állította: nevezetesen, hogy rávették a kenőpénz elfogadására. Azzal védekezett, hogy az ellene folyó eljárás politikai indíttatású volt.
Az ukrán parlament 2016-ban engedélyezte letartóztatását, Csausz azonban a bírói mentelmi joggal élve sietve elhagyta az országot, és Moldovában talált menedéket. Ukrajna már a következő évben, 2017-ben kérte Csausz kiadatását Moldovától, de négy évbe telt, mire végül levadászták, miután különböző lakásokban rejtőzött.
A sokkoló fordulat tavalyelőtt, 2021 áprilisában következett be, amikor ismeretlen emberrablók kapták el Csauszt. „Az ukrán bírót fegyveresek egy csoportja elragadta, és ismeretlen irányba szállította” – állította moldovai ügyvédje.
Az ukrán hatóságok végül csak hónapokkal később, 2021 júliusában csípték el Nyugat-Ukrajnában, miután egy falusi önkormányzat épületébe rövidnadrágban sétált be. Azt mondta: megszökött emberrablóitól, és fel akarja magát adni az ukrán biztonsági szolgálatoknak.
A moldovai hatóságok viszont épp az ukrán titkosszolgálatot gyanúsították Csausz elrablásával. Kijev tagadta a feltételezést, és azt állította, hogy a szökésben lévő bírót legálisan akarták hazahozni. Maga Csausz soha nem nevezte meg elrablóit, miközben állítólag két hónapig a markukban volt.
Amikor az ukrán hatóságok a saját területükön végre elcsípték a bírót, félmeztelenül, egy rövidnadrágban ücsörgött a falusi hivatalban.
Letartóztatása előtt egy fotó is készült róla, amit egy tényfeltáró portál osztott meg a közösségi médiában.
Csausz őrizetbe vétele nem ment zökkenőmentesen: a korrupcióellenes ügyészség emberei majdnem összecsaptak a biztonsági szolgálattal azon, hogy kié legyen a zsákmány. Végül az ügyészség állította bíróság elé, ahol most megszületett a szigorú ítélet.
Az ország már a Szovjetunió 1991-es felbomlása, az önállosulás óta küzd a korrupcióval. A 2013–14-es Majdan-forradalom megdöntötte a korrupt elnököt és a mögötte álló oligarchák egy részét. 2019-ben Volodimir Zelenszkijt ugyan korrupcióellenes programmal választották elnökké, és maffiaellenes reformokat fogadott el, de végül a tisztogatás elég lanyha volt. Az orosz invázió előtt a GITOC a világ 193 országa közül a 34. helyre rangsorolta Ukrajnát a bűnözési indexén, Európában pedig a harmadik helyre.
2022 előtt az ukrán alvilág szereplői keményen versengtek egymással. Ezzel együtt három területen is összekapcsolódott Ukrajna a globális bűnügyi piacokkal. Az első az Oroszországot és Ukrajnát összekötő csempészáru-„szupersztráda”, amely Kelet-Ukrajnának az Oroszország által 2014-ben megszállt részein haladt keresztül. A második az Odesszában és a többi fekete-tengeri kikötőben található globális csempészbandák. Végül pedig az Ukrajnában található üzemek, amelyekben exportra szánt illegális árukat állítanak elő.
A háború azonban mindent felülírt. A fekete-tengeri kikötőket lezárták a hajózás elől, vagy korlátozták azt. A kormány által ellenőrzött ukrán területek és az Oroszország által megszállt régiók közötti határ megszakította a szupersztrádát. Az ukrajnai sorozás pedig megfosztotta az alvilágot az embereitől, a hadiállapot pedig a bűnözés széles körének vetett véget.
A háború tavaly februári megindulását követően néhány magas rangú ukrán tisztviselőt már kirúgtak, egyet letartóztattak, mások lemondtak, miután korrupciós botrányba keveredtek. A háború dacára valamennyien – kivétel nélkül – fényűző életet éltek, vagy nyerészkedni próbáltak. A háború első évében egy főtanácsadó, négy miniszterhelyettes és öt regionális kormányzó búcsúzott posztjától.
2023 májusában egyenesen a Legfelsőbb Bíróság elnökét tartóztatták le – jelentette a Deutsche Welle. „Kiterjedt korrupciót” lepleztek le – közölték korrupcióellenes szervek arra utalva, hogy a Legfelsőbb Bíróság vezetése és bírái „jogtalan előnyök megszerzésére irányuló rendszert” működtettek.
Hogy ki és miért vesztegetett meg kit – akkor még nem derült ki a közleményből. A hatóságok egy fotót is közzétettek, amelyen bankjegykötegek láthatóak egy kanapén.
A Legfelsőbb Bíróság rendkívüli ülése után elismerte, hogy a testület elnöke rácsok mögé került.
Vszevolod Knyazjevet rajtakapták, hogy 3 millió dollár, nagyjából 1 milliárd forint kenőpénzt fogadott el, de más bírák ellen is eljárást indítottak. Knyazjevet 2021 októberében iktatták be a legfelsőbb bíróság elnöki tisztségébe.
A héten tartottak egy konferenciát Londonban, amelyen Ursulya von der Leyen vázolta, milyen támogatásokból képzeli el a háború utáni Ukrajna újjáépítését. A hihetetlen mennyiségű forrást nemzetközi pénzügyi szervezetektől, az EU-tól és természetesen magánbefektetőktől remélik.
A LEGNAGYOBB KÉRDÉS UGYANAKKOR AZ, HOGY A MAGÁNBEFEKTETŐKET MIVEL ÉS HOGYAN SIKERÜL MEGGYŐZNI ARRÓL, HOGY JÓ BEFEKTETÉS EGY JELENLEG IS HÁBORÚT ELSZENVEDŐ ORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSÉBEN RÉSZT VENNI.
Ráadásul Ukrajna – amint azt korábban részleteztük – a háború előtt egy rendkívül korrupt országnak számított, ahol gyakran oligarchák kezében volt a hatalom, így a leendő befektetők megszólítása nemcsak az újjáépítésben részt vevő nyugati országok és szervezetek feladata, hanem Ukrajnának is olyan törvényeket kell elfogadnia – majd ezeket a gyakorlatba ültetnie –, amik e korrupciós kockázatokat rendkívüli mértékben csökkentenék.
(Borítókép: Shutterstock)