A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin Minszkbe érkezett, és vele együtt egy másik, Szentpétervárról induló gép is a belorusz fővárosban landolt.
Kedd reggel, helyi idő szerint 7 óra 40 perckor landolt a belorusz főváros, Minszk közelében az a repülőgép, amit általában a puccsot hirdető, majd attól visszatáncoló Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin használ – számol be róla az orosz Meduza a Belarusz Hajun Projekt Twitter-oldala alapján, amely a Flightradar24 repüléskövető oldalán szúrta ki a gépet.
Ugyanakkor, mint arra a portál felhívja a figyelmet, nemcsak az általában Prigozsint reptető, RA-02795 lajstromjelű gép landolt a Minszk közelében fekvő Macsulisi katonai repülőtéren, hanem egy Szentpétervárról érkező privát repülőgép is – utóbbi 7 óra 58 perckor szállt le.
Ugyanakkor sem az általában Prigozsin által használt, sem a SzentPétervárról érkező repülőgépek utasairól nem tudni semmit.
A lap hozzáteszi, a Wagner-vezér lázadása után a repülőgép Rosztov-na-Donuból Szentpétervárra repült, míg előtte azokat a városokat járta körbe, ahova Prigozsin májusban és júniusban ellátogatott. A Minszkbe vezető útja alább is látható.
Mint ismert, Jevgenyij Prigozsin még péntek este hirdetett lázadást az orosz katonai vezetés ellen, és az Ukrajnában állomásozó Wagner-zsoldosokkal elindultak Moszkva felé, ám 200 kilométerre az orosz fővárostól végül úgy döntött, nem érdeke, hogy orosz vér folyjon, ezért végül elállt a tervétől – állítólag a Belaruszt közel 30 éve vasmarokkal irányító, Európa utolsó diktátorának is tartott Aljakszandr Lukasenka közbenjárására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat reggel a lázadást hazaárulásnak tartotta, végül azonban azt ígérte, sem Prigozsint, sem pedig a lázadásban részt vett zsoldosokat nem éri szankció parancsmegtagadás miatt. Ugyanakkor hétfő este egy újabb 180 fokos fordulat után már úgy nyilatkozott,
a lázadás szervezői nem tudják, de megértik, hogy bíróság elé fogják állítani őket, bűncselekményt követtek el, amelynek célja Oroszország meggyengítése volt.
Putyin kiemelte, „mindenfajta zsarolás kudarcra van ítélve”, és hogy véleménye szerint a Nyugat azt akarja, hogy az orosz katonák egymást öljék meg. Ugyanakkor nyilatkozata egy pontján hozzátette, a Wagner-zsoldosok többsége hazafi, akiket a lázadás szervezői kihasználtak.
A hétfői napon egyébként a lázadást szító Prigozsin is megszólalt, aki egy tizenegy perces hangüzenetet tett közzé szokásos közösségi oldalain.
Ebben a Wagner-vezér kijelentette, hogy nem Vlagyimir Putyin ellen lázadtak, amikor zsoldosaival Moszkva ellen vonultak. Mint fogalmazott, a menet célja nem az orosz vezetés megdöntése volt.
A menet célja az volt, hogy elkerüljük a Wagner megsemmisítését, és felelősségre vonjuk azokat a hivatalnokokat, akik szakszerűtlen cselekedeteikkel rengeteg hibát követtek el a különleges műveletben
– fogalmazott Prigozsin, majd hozzátette, sajnálja, hogy csapást mértek az orosz légierőre, és a Wagner-konvoj azért fordult vissza, mert el akarták kerülni a vérontást, nem akartak orosz katonákat ölni.
Azért vonultunk fel, hogy demonstráljuk a tiltakozásunkat, nem pedig azért, hogy megbuktassuk a kormányt
– tette hozzá a Wagner-vezér, aki kitért arra is, hogy a Lukasenka közvetítésével létrejött alku értelmében a zsoldosok elutasították a Wagner 2023. július 1-jei bezárásáról és a védelmi minisztériumba való beolvasztásáról szóló döntést, és ez volt az alku egyik feltétele.
Arról, hogy mi lehet a lázadás után ünneplő tömeg között távozó Prigozsin sorsa, illetve lépései milyen hatással vannak Putyin rezsimjére, Tarjányi Péterrel korábban ebben a cikkünkben elemeztük ki hosszasan.