A Wagner-vezér terveiről a zendülés kitörése előtt már a nyugati és az orosz hírszerzés is tudott, erről tudomást szerzett maga Jevgenyij Prigozsin is. Ez a helyzet alapvetően változtatta meg a Wagner-lázadás kimenetelét és Prigozsin terveit.
Jevgenyij Prigozsin az orosz katonai vezetés elfogására készült, és hamarabb elindította a Wagner-csoport lázadását, mert az FSZB tudomást szerzett terveiről. A The Wall Street Journal szerint a lázadás idő előtti kirobbantása fontos tényező annak a megértéséhez, hogy miért fulladt kudarcba a hadúr zendülése cirka 36 óra elteltével.
Prigozsin eredetei tervei szerint a Wagner-csoport elfogta volna Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, amikor a két vezető az Ukrajnával határos déli régiókba látogat. Az FSZB azonban két nappal a terv végrehajtása előtt tudomást szerzett arról, mit tervez a Wagner-vezér.
Viktor Zolotov tábornak, a Nemzeti Gárda vezetője azt mondta, hogy a hatóságok már a tervezett akció előtt tisztában voltak Prigozsin szándékaival.
A lázadás előkészületeiről Prigozsin táborából szivárogtak ki konkrét információk
– mondta Zolotov az orosz állami médiában.
A nyugati hírszerző ügynökségek is korán tudomást szereztek Prigozsin terveiről. A nyugati hírszerzők lehallgatási felvételek és műholdképek elemzésével jutottak arra a felismerésre, hogy Prigozsin zendülésre készül. Nyugati tisztségviselők szerint Prigozsin sikerrel járt volna, ha tartja magát az eredeti tervhez, de mivel az orosz hírszerzés tudomást szerzett arról, mire készül, kénytelen volt változtatni az eredeti elképzeléseken.
A Wagner-lázadás gyors lezárása kapcsán komoly kérdéseket vet fel a hírszerzésben, hogy Putyin milyen hatalommal bír ma Oroszországban, mert a Kreml NEM TUDTA MEGAKADÁLYOZNI, HOGY A Wagner-konvoj megközelítse Moszkvát, úgy, hogy tudtak az összeesküvésről.
Prigozsin azt hitte, az orosz fegyveres erők egy része csatlakozik hozzá, és a katonák saját parancsnokaik ellen fordulnak. A Wagner a lázadás kirobbantása előtt nagy mennyiségű lőszert, üzemanyagot, köztük tankokat, páncélozott járműveket és kifinomult mobil légvédelmi rendszereket gyűjtött össze.
Arról, hogy a hírszerzés ismeri terveit, Prigozsin is tudomást szerzett, ezért hamarabb el kellett indítania a zendülést, mint akarta. Így is sikerült elfoglalnia a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városát, az ukrajnai invázió egyik kulcsfontosságú parancsnoki támaszpontját. A nyugati hírszerzés arra következtet Prigozsin sikereiből, hogy a reguláris erők egyes parancsnokai is részesei lehettek az összeesküvésnek.
Nyugati tisztviselők elmondták, úgy vélik, Prigozsin közölte szándékait magas rangú katonatisztekkel, köztük Szergej Szurovikin tábornokkal, az orosz légierő parancsnokával. Nem lehetett megállapítani, hogy Szurovikin továbbította-e ezt az információt az FSZB-nek, vagy hogy az ügynökség hogyan szerzett tudomást Prigozsin terveiről.
Szurovikin volt az első magas rangú parancsnok, aki pénteken elítélte a tervet, és felszólította Prigozsint, hogy állítsa le zsoldosait. A Szurovikin parancsnoksága alatt álló erők légicsapásokat hajtottak végre a Wagner-oszlop ellen, amely az egyetlen támadás volt a reguláris erők részéről a zendülők ellen.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője spekulációnak és pletykának nevezve utasította el a Szurovikinről szóló híreket, amelyek először a The New York Times hasábjain jelentek meg.
Olyan felvételek is napvilágot láttak, amelyeken Prigozsin, amint belépett az orosz Déli Katonai Körzet főhadiszállására, szidalmazni kezdte az orosz védelmi miniszterhelyettest, Junusz-Bek Jevkurovot és az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetőjét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot.
Miután ellenállás nélkül elfoglalta a parancsnokságot, Prigozsin kettéválasztotta erőit, és pár ezer embert Moszkvába vezényelt, míg ő egy rosztovi bunkerből irányította a lázadást, azt remélve, hogy a reguláris erők csatlakoznak a katonai vezetés megdöntésére irányuló törekvéseihez.
Több eredménytelen tárgyalásról is lehetett hallani az orosz vezetés és Prigozsin között. Amikor a Wagner-konvoj már csak kétórányira volt Moszkvától, akkor érkezett a hír, hogy Aljekszandr Lukasenka belorusz elnök közreműködésének köszönhetően sikeresen megállapodtak a szemben álló felek.
A Wagner-csapatok nem ütköztek ellenállásba a Moszkvába vezető úton, de arra nincs bizonyíték, hogy a reguláris erők bármelyike átállt volna a zsoldoscsoporthoz. A Wagner-lázadás miatt nagyszabású tisztogatás várható az orosz fegyveres erőknél, legalábbis a védelmi minisztérium egy korábbi tisztviselője szerint.
(Borítókép: A Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg katonái elhagyják Rosztov-na-Donut 2023. június 24-én. Fotó: Arkagyij Budnyickij / EPA / MTI)