Index Vakbarát Hírportál

Európában élnek a világ legnagyobb alkoholfogyasztói

2023. június 30., péntek 20:29

A világ 10 legtöbbet ivó országa közül kilenc az EU-ban található. A kontinensen belül a nemzetek között azonban nagy különbségek vannak.

Európában évente átlagosan 9,5 liter tiszta alkoholt fogyaszt minden 15 évnél idősebb személy, ami körülbelül 190 liter sörnek, 80 liter bornak vagy 24 liter szeszes italnak felel meg – ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es európai egészségügyi jelentéséből.

2019-ben az EU felnőtt lakosságának 8,4 százaléka fogyasztott alkoholt mindennap, 28,8 százalékuk hetente, 22,8 százalékuk havonta, míg 26,2 százalékuk azt mondta, hogy soha nem fogyasztott alkoholtartalmú italokat, vagy legalábbis nem fogyasztott az elmúlt 12 hónapban.

Az uniós országok között nagy különbségek vannak a becsült alkoholfogyasztás tekintetében, de egy tendencia továbbra is érvényesül: a férfiak többet isznak, mint a nők: a férfiak 13,0 százaléka, míg a nők 4,1 százaléka naponta iszik alkoholt. A férfiak 36,4 százaléka, míg a nők 21,7 százaléka hetente – írja az Euronews.

A legnagyobb nemi különbségek az ivás tekintetében Portugáliában voltak (a férfiak 33,4 százaléka naponta iszik, míg a nők 9,7 százaléka iszik naponta). Ezt követi Spanyolország (a férfiak 20,2 százaléka, míg a nők 6,1 százaléka).

Melyik ország iszik a legtöbbet Európában?

2019-ben az egy főre jutó legnagyobb alkoholfogyasztással rendelkező 10 európai ország a következő volt: Csehország (14,3 liter), Lettország (13,2), Moldova (12,9), Németország (12,8), Litvánia (12,8), Írország (12,7), Spanyolország (12,7), Bulgária (12,5), Luxemburg (12,4) és Románia (12,3).

Magyarország a 12. helyen áll a sorban 11,1 százalékkal, Szlovákiában holtversenyben.

A WHO Európai Régiójának 10 legkevesebb alkoholt fogyasztó országa a következő: Tádzsikisztán (0,9 liter), Azerbajdzsán (1,0), Törökország (1,8), Üzbegisztán (2,6), Türkmenisztán (3,1), Izrael (4,4), Örményország (4,7), Kazahsztán (5,0), Albánia (6,8) és Észak-Macedónia (6,4).

Érdemes megjegyezni, hogy a listán szereplő legtöbb ország – Észak-Macedónia, Örményország és Izrael kivételével – muszlim többségű lakossággal rendelkezik, akik számára az alkoholfogyasztás tilos és elítélendő.

Ezzel szemben az EU-n belül egyetlen olyan ország sincs, ahol az egy főre jutó éves fogyasztás kevesebb mint öt liter tiszta alkohol, sőt, mindössze öt ország van, ahol az egy főre jutó éves fogyasztás nem éri el a 10 litert: Olaszország (8,0), Málta (8,3 liter), Horvátország (8,7), Svédország (9,0) és Hollandia (9,7).

Az európaiak sokat isznak, de milyen gyakran?

Az adatok azt mutatják, hogy ahogy az emberek öregszenek, úgy nő a napi alkoholfogyasztásuk is. A 15 és 24 év közöttiek alkotják a legkisebb csoportot a napi alkoholfogyasztók statisztikájában (mindössze 1 százalékot képviselnek), míg a 75 évesek vagy idősebbek nagyobb valószínűséggel isznak naponta egy pohárral (16 százalék).

Ugyanakkor az idősebbek csoportjában van a legnagyobb aránya azoknak is, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, vagy az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztottak alkoholt (40,3 százalék).

Az EU-ban a napi alkoholfogyasztás Portugáliában a leggyakoribb, ahol a lakosság egyötöde (20,7 százalék) fogyaszt naponta alkoholt, ezt követi Spanyolország (13,0 százalék) és Olaszország (12,1 százalék). A naponta alkoholt fogyasztók aránya Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb, 1 százalék körüli.

Magyarország a napi fogyasztás tekintetében sem áll rossz helyen (15) a 6,3 százalékos arányával. Az EU-átlag 8,4 százalék egyébként.

Az uniós országok közül Hollandia (47,3 százalék), Luxemburg (43,1 százalék) és Belgium (40,8 százalék) fogyasztja a legtöbb alkoholt heti rendszerességgel. Horvátországban a legmagasabb a lakosság azon aránya (38,3 százalék), amelyik azt állítja, hogy soha nem fogyasztott alkoholt, vagy az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt.

Az alkohol halálos áldozata

A WHO a nem szándékos sérülésekből – például fulladásból és közúti balesetekből - eredő halálesetek 30 százalékáért, valamint a szándékos sérülésekből – például öngyilkosságból és gyilkosságból – eredő halálesetek 39 százalékáért teszi felelőssé az alkoholt.

Az alkoholfogyasztás nem biztonságos pszichológiai és társadalmi következményekkel is jár, beleértve a fiatal felnőttek más szerekkel való ismerkedését és a védekezés nélküli szexet, amelyek végső soron szerepet játszanak a betegségek, például a HIV és a vírusos hepatitis átvitelében.

A WHO becslései szerint az alkohol évente közel egymillió halálesetet okoz a WHO európai régiójában és hárommillió halálesetet világszerte.

(Borítókép: Mark Makela / Getty Images)

Rovatok