Svédország a szólásszabadságra hivatkozva engedélyezte, hogy egy tiltakozáson a muszlimok szent könyvét felgyújtsák. Az incidens valószínűleg nem segíti a szükséges török jóváhagyás elnyerését, de arra nem ad magyarázatot, miért késlekedik a magyar ratifikálás.
Két férfi Stockholm központi mecsetje előtt – egy svéd bírósági engedéllyel – elégette a Koránt. A sajátos tiltakozásra egy harminchét éves iraki menekült kért jóváhagyást. Oldalakat tépett ki a vallási szentírásból, a megvetés jeleként a cipőjéhez dörzsölte, néhány lapot pedig fel is gyújtott – jelentette a Deutsche Welle a svéd közszolgálati televízió tudósítása alapján.
Kétszázan gyűltek össze az iszlámellenes megmozduláson, köztük ellentüntetők is. Egy férfit őrizetbe vettek, aki kővel próbált a gyújtogatóra támadni.
Svédország ritkán tilt be tüntetéseket, és még azokkal szemben is elnéző, amelyeket más országokban uszításnak tartanának. A helyzetet tetézi, hogy a Korán égetését a muszlimok egyik legszentebb napjára, az Áldozati ünnepre időzítették.
Marokkó haladéktalanul visszahívta stockholmi nagykövetét, Svédország rabati ügyvivőjét pedig a külügyminisztériumba rendelte, ahol tájékoztatták, hogy a királyság „határozottan elítéli a tiltakozás ezen formáját, és elutasítja ezt az elfogadhatatlan cselekedetet”.
Az incidens féktelen haragot váltott ki Törökországban. Ankarában tiltakozók vonultak az utcákra, és válaszul lángra lobbantották a svéd zászlót a nagykövetség előtt.
A Korán-égetés tovább veszélyeztetheti Svédország azon próbálkozásait, hogy legyőzze Törökország Svédország NATO-csatlakozásával szembeni ellenállását.
Svédországnak nincs helye a NATO-ban
– reagált egy korábbi Korán-égetésre Recep Tayyip Erdogan török elnök. A török külügyminiszter a Twitteren ítélte el a szent könyv megszentségtelenítését.
„A biztonsági kockázatok és következmények, amelyek a hatóságok szerint a Korán-égetés kapcsán felmerülhetnek, nem olyan jellegűek, hogy a hatályos törvények alapján megalapozzák a gyülekezési kérelem elutasítását” – mondta ki a bíróság.
A Korán elégetése a szélsőjobboldal egyik tiltakozási formája Svédországban.
Rasmus Paludan dán-svéd szélsőjobboldali politikus ilyen gyújtogatással szerzett magának hírnevet, ehhez az akcióhoz azonban semmi köze nem volt.
Noha a tüntetések tiltása ritkaságszámba megy a skandináv országban, a svéd rendőrség februárban meghiúsított egy NATO-ellenes tüntetést, amelyen a Koránt is felgyújtani tervezték. Azt megelőzően azonban szélsőségesek Koránt égettek a stockholmi török követség előtt. Törökország nyomban lemondta a svéd védelmi miniszter ankarai látogatását, Erdogan pedig kijelentette, hogy Svédország nem számíthat támogatására.
Amellett, hogy „felbátorítja a NATO ellenségeit”, Svédország csatlakozásának bármilyen késedelme azzal a kockázattal jár, hogy „Erdogan hatalmának érzetét kelti a szövetség felett” – mondta egy névtelenséget kérő kelet-európai diplomata a CNN-nek.
Svédország teljesítette a NATO-csatlakozáshoz szükséges, Törökország által támasztott követelményeket, köztük az új, terrorizmusellenes törvény elfogadását – hívta viszont fel a figyelmet a svéd külügyminiszter, Tobias Billström.
Ulf Kristersson svéd kormányfő a török ellenállás és a többszöri Korán-égetés dacára változatlanul kitart amellett, hogy Svédország csatlakozhat a védelmi szövetséghez.
Svédország NATO-tag lesz
– jelentette ki, bár valószínűsítette, hogy az kivitelezhetetlen lesz a következő, júliusi vilniusi csúcsig.
Az újabb Korán-égetés kapcsán Kristersson nem kíván találgatásokba bocsátkozni arról, hogy ez hogyan befolyásolja Svédország csatlakozási kilátásait. Leszögezte viszont, hogy a tiltakozás formája „legális, de nem helyénvaló”.
Kristersson Magyarországot nem említette akadályként, pedig most derült ki, hogy a régóta halogatott svéd csatlakozási kérelem jóváhagyását az Országgyűlés minden indok és magyarázat nélkül ismét elhalasztotta, miközben a tavaszi ülésszak még nem fejeződött be.
Nem támogatták ugyanis a kormánypártok a házbizottság ülésén azt az ellenzéki javaslatot, hogy a jövő héten vegyék napirendre a svéd NATO-csatlakozást, amit az indítványozó úgy értékelt: „Putyin és Erdogan érdekeit szolgálja a Fidesz azzal, hogy tovább akadályozza Svédország NATO-csatlakozásának parlamenti ratifikálását.”
A kormánypárti frakció tagjai közül korábban többen is aggályosnak tartották Svédország csatlakozását, mert Stockholm éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben például a jogállamiság, a bevándorlás, illetve a korrupció kérdésében.
Hende Csaba vezetésével még diplomáciai delegáció is a skandináv országba látogatott, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.
A helyzetből ítélve az sem kizárt, hogy a magyar vezetés nem kívánja magára hagyni Erdogant a svéd NATO-csatlakozás hátráltatásában.
(Borítókép: Egy férfi a Koránnal egy stockholmi mecset előtt 2023. június 28-án. Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP)