Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense a Franciaországban zajló zavargások lehetséges okairól beszélt az InfoRádióban.
Szűcs Anita szerint erős strukturális nehézség áll a franciaországi zavargások mögött. Ez nagyon összetett probléma, ami nem elsősorban a bevándorlókkal kapcsolatos, és nem is a francia társadalom egészét érinti, hanem leginkább az ipari nagyvárosok peremkerületeinek problémája.
A peremkerületeken jóval magasabb a munkanélküliség és a szegénység aránya, az itt élők már nem első alkalommal lázadtak fel a rossz életkörülményeik miatt. Most is ők kezdték az országossá duzzadt zavargást, de 2005-ben is történt egy hasonló eset, sőt több megmozdulás is volt az évek során – mondta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.
Ugyan a francia kormány többször is megpróbálta megoldani a társadalmi gondokat, nagy, átfogó kísérlet legutóbb az 1990-es években volt, de folyamatosan vannak próbálkozások, viszont ezek nem túl sikeresek. Az oktatás megreformálásában a francia állam szemlélete jelenti a legfőbb gondot, miszerint nem lehet megkülönböztetni francia állampolgárokat származásuk vagy vallásuk alapján. Szűcs Anita szerint azért nehéz kezelni ezeket a problémákat, hiszen a szegényebb régiókban
a munkanélküliség csökkentése érdekében más oktatásra lenne szükség.
Szűcs beszélt francia–német viszonyról is. Szerinte a mostani hűvösebb kapcsolatot pusztán véleménykülönbségek indokolják, például a Kínával vagy az Európai Unióban zajló átalakulásokkal kapcsolatosak, de nincs alapvető nézeteltérés a két ország között.
Június 27-én, kedd este több helyen is zavargások törtek ki Franciaország-szerte, miután egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves fiút reggel Párizsban, amiért az nem tett eleget a rendőri felszólításnak. Volt, ahol buszmegállókat vertek szét, gyújtogattak, petárdákat dobáltak. A rendőrök könnygázzal és oszlatógránátokkal próbálták megfékezni a feldühödött embereket.
A demonstrációk szerda és csütörtök éjjelre az ország más városaira is átterjedtek, országszerte zavargások robbantak ki. Csütörtökön több száz embert vettek őrizetbe, Emmanuel Macron francia elnök válságtanácsot hívott össze.
A tüntetések negyedik éjszakáján már 1300 embert tartóztattak le, 80 rendőr sebesült meg. A péntekről szombatra virradó éjjelen pedig tetőfokára hágott az erőszak, a fosztogatás és rongálás. A francia elnök elhalasztotta németországi látogatását a zavargások miatt.
Eddig összesen több mint 3000 embert vettek őrizetbe a rendőrség tömeges bevetését követően. Az erőszakos cselekményekben több 100 rendőr és tűzoltó sérült meg, bár a hatóságok azt nem közölték, hogy hány tüntetővel történt hasonló.