Arra kértem az osztrák európai integrációs minisztert, legyen kedves, és tegyen lépéseket, hogy Burgenland tartomány vagy a helyi önkormányzat ne hozzon olyan lépéseket, amelyek a közös európai megállapodásokkal ellentétesek – fogalmazott Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az európai és alkotmányos ügyekért felelős osztrák miniszterrel, Karoline Edtstadlerrel folytatott megbeszélése után azt közölte, hogy ami a határokat illeti, kettős megközelítést kell alkalmazni.
Sikerült rendezni a Rajka és Németjárfalu közötti határátkelő helyzetét, az osztrák fél által korlátozott másik két átkelési pont esetében viszont még dolgozni kell a megoldáson – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bécsben. A tárcavezető az európai és alkotmányos ügyekért felelős osztrák miniszterrel, Karoline Edtstadlerrel folytatott megbeszélése után azt közölte, a határokat illetően kettős megközelítést kell alkalmazni.
„A határt átjárhatatlanná kell tenni azok számára, akik törvénytelenül, tisztességtelenül akarnak átkelni. Ugyanakkor lehetővé kell tenni minél több helyen a minél akadálymentesebb és a minél gyorsabb átlépést mindazok számára, akik például az ingázókhoz hasonlóan, tisztességesen és szabályszerűen akarnak átkelni” – fogalmazott a miniszter, aki kiemelte azt is, hogy
ehhez képest csalódást keltett, hogy az osztrák fél három határátkelő forgalmát is korlátozta.
Bejelentette: sikerült megállapodni arról, hogy a Rajka és Németjárfalu közötti határátkelőhelyen minden Győr-Moson-Sopron vármegyei lakos átkelhet, ott ezzel nagyjából rendeződött a kérdés. Viszont továbbra is probléma van az ágfalvai határátkelőhellyel, ahol a túloldalon a polgármester önhatalmúlag sétálóutcát csinált a közútból, ahogyan a fertőrákosi átkelővel is, amelyet szintén le kívánnak zárni, illetve jelentősen korlátozni akarják a forgalmát.
Az különösképpen problémás, hogy utóbbit kifejezetten azért hozták létre EU-s forrásokból, hogy a soproni átkelő alternatívája is rendelkezésre álljon. Ennek lezárása így nem pusztán a mindennapi életet nehezíti meg, hanem a felhasznált támogatások vonatkozásában is visszafizetési kötelezettséggel jár.
Ezért arra kértem az osztrák európai integrációs minisztert, aki az európai forrásokat is felügyeli, hogy legyen kedves és tegyen lépéseket, hogy Burgenland tartomány vagy a helyi önkormányzat ne hozzon olyan lépéseket, amelyek a közös európai megállapodásokkal ellentétesek.
Szijjártó Péter hozzátette: azt az ígéretet kapta, hogy a fertőrákosi helyzet kapcsán hamarosan javaslattal állnak elő arról, miként lehetne elkerülni a magyar emberek érdeksérelmét. „Azt gondolom, hogy egyértelműen nemcsak hogy nekünk van igazunk, de az európai szabályok is azt diktálják, hogy ezeken a határátkelőhelyeken szabaddá kell tenni az átjárást” – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, jelenleg az Európai Unió súlyos nehézségekkel küzd, ezért semmi szükség újabb biztonsági kihívásokra. „És mi, akik keletről Ukrajnával, délről pedig a Nyugat-Balkánnal vagyunk határosak, pontosan tudjuk, mekkora jelentősége van annak, hogy a Nyugat-Balkán térségét integráljuk az Európai Unióba, mert ha ez nem történik meg, akkor a Nyugat-Balkán továbbra is egy potenciális forrása lesz az újabb biztonsági kihívásoknak” – figyelmeztetett.
A tárcavezető az unió bővítési politikáját teljességgel elhibázottnak nevezte, és sérelmezte, hogy hosszú évek óta nincs gyakorlatilag semmi előrelépés a folyamatban. „Ennek legfőbb oka az, hogy a nagy európai országok, de mondhatom, hogy a kisebb nyugat-európaiak is rendkívül lenézően és kioktatóan állnak a nyugat-balkáni országokhoz. Gyakran beszélnek a Nyugat-Balkánról ahelyett, hogy a Nyugat-Balkánnal beszélnének” – majd kitért arra is, hogy:
szankciós fenyegetés, kioktatás, lenézés, ez jellemzi a nyugat-európai viselkedést a Nyugat-Balkánnal szemben, holott egyeztetni kellene velük. Mi ezt rendszeresen megtesszük.
A miniszter felidézte, a berlini folyamat keretében a nyugat-balkáni országok megállapodtak a diplomák kölcsönös elismeréséről, a személyi igazolvánnyal történő utazásról, de a boszniai szerbek vétója miatt ez nem valósulhatott meg. „Mindenki üzengetett a boszniai szerbeknek, hogy ejnye-bejnye, és csináljátok, mert ez meg az lesz. Nyilvánvalóan a boszniai szerbek nem ültek fel e provokációnak. A héten személyesen konzultáltam a boszniai Szerb Köztársaság elnökével. Kértem, ezt fontolja meg, ennek eredményeként a három, berlini folyamatban kötött megállapodásból kettőt a következő boszniai-hercegovinai elnökségi ülésen a boszniai szerbek minden bizonnyal el fognak fogadni” – mutatott rá.
„Tehát a legfontosabb tanulság, és azt hiszem, az osztrákokkal ebben egyetértünk, hogy nem a Nyugat-Balkánról, hanem a Nyugat-Balkánnal kell beszélni, s akkor nagyobb reményünk lesz arra, hogy ilyen tisztességes hozzáállással a Nyugat-Balkánt hamarabb integrálni tudjunk” – zárta.
Ahogy arról április derekán beszámoltunk, Ausztria azt tervezte, hogy május 11-től további 6 hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon – mondta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az ORF-nek. A miniszter akkor hozzátette, a schengeni övezet szabad utazási szabályainak további felfüggesztésére az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében van szükség. Ausztria legutóbb tavaly októberben hosszabbította meg a schengeni belső határon ideiglenesen visszaállított határellenőrzést újabb 6 hónappal.
Azonban még januárban arról érkeztek a hírek, hogy egyre több a probléma a somfalvi átkelőnél, és az osztrák polgármester ezért határozott lépéseket fontolgat. A probléma gyökere az volt, hogy a Somfalvát Sopronnal és Ágfalvával összekötő úton az ingázási időszakban tilos a közlekedés – tehát hétköznapokon 5 és 8 óra között, valamint délután 4 és 7 óra között.
Thomas Hoffmann osztrák polgármester 2015-ben vezette be időszakos behajtási tilalmat. Feltehetően ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a polgármester ugyanis sorompóval és kamerával szereltetné fel a határátkelőt.
(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)