Megérkezett az El Niño. A világnak fel kell készülnie a szélsőséges hőségre – emlékeztetett a Meteorológiai Világszervezet azt követően, hogy a hét elején megdőlt az átlaghőmérsékleti csúcs a Földön.
Július 3-án a világban átlagosan 17,01 fokot mértek, szem előtt kell azonban tartani, hogy csak az északi földtekén van nyár, a délin tombol a tél. Az eddigi rekordot alig pár éve, 2016 augusztusában jegyezték: 16,92 fokot. Július első hétfője volt tehát a világ legmelegebb napja, a múlt hónap, a június pedig minden idők legmelegebb hónapja.
A következő időszakban szélsőséges időjárási események és újabb rekordhőmérsékletek várhatók – idézte a CNN a WMO, a Meteorológiai Világszervezet kormányoknak szánt figyelmeztetését, amellyel gyakorlatilag az El Niño érkezését harangozták be.
Az éghajlati modellek szerint a Csendes-óceán térségében a három évig tartó, a globális hőmérsékletet kissé mérséklő La Niña mintázata után ismét melegebb ellenpárja, az El Niño váltja fel.
Az El Niño egy természetes, a tengervíz áramlásával kapcsolatos, ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség. Karácsony táján érkezik, Jézus születésére utalva ezért kapta a spanyolban fiút jelentő nevét, és 9-12 hónapig tart. A kislány, a La Niña nevet csak az ellentéte miatt választották. Mindkét jelenség közös következménye a természeti katasztrófa.
Az El Niño idején az Egyenlítő mentén nyugat felé fújó szelek lelassulnak. A meleg vizet kelet felé taszítják, ami magasabb felszíni hőmérsékletet eredményez az óceánokon.
„Az El Niño kialakulása nagymértékben fokozza a hőmérsékleti rekordok megdöntésének valószínűségét, és szélsőséges hőséget vált ki a világ számos részén és az óceánokban” – hangoztatta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
A Meteorológiai Világszervezet közleménye „jelzés a világ kormányai számára, hogy készüljenek fel az egészségünkre, az ökoszisztémáinkra és a gazdaságainkra gyakorolt hatások korlátozására”.
Az életek megmentése érdekében a kormányoknak korai előrejelző rendszereket kell létrehozniuk, és fel kell készülniük az év fennmaradt részében további, kockázatokkal járó időjárási eseményekre – mondta Taalas.
A kimondottan erős és kitartó El Niño, illetve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő, az ember okozta felmelegedés „kettős csapása” következtében 2016 volt a valaha mért legmelegebb év a WMO, az ENSZ időjárással, éghajlattal és vízkészletekkel foglalkozó ügynöksége szerint – Az idei évig.
A hét éve kialakult El Niño csak gerjesztette az ember okozta globális felmelegedést, és idén vagy legkésőbb jövőre újabb melegrekordok dőlhetnek meg. Kilencvenszázalékos a valószínűsége annak, hogy az El Niño 2023 második felében mérsékelt erősséggel, de folytatódik.
Az El Niño déli oszcillációjának, vagy ahogyan hivatalosan nevezik, az ENSO-nak egyébként három különböző szakasza van: meleg, hideg vagy semleges. Ez az éghajlati rendszer legerőteljesebb ingadozása a Földön.
Az El Niñóhoz köthető események az óceánok fokozott felmelegedése mellett általában megnövekedett csapadékmennyiséggel járnak Dél-Amerika és az Egyesült Államok déli részén, továbbá Afrika szarván és Közép-Ázsiában. Ezzel egyidejűleg súlyos aszályok, hőhullámok és erdőtüzek alakulhatnak ki Ausztrália, Indonézia, Dél-Ázsia egyes területei, illetve Közép- és Dél-Amerika északi része felett.
Az El Niño veszélyes trópusi ciklonokat hoz létre a Csendes-óceán térségében, és tömegesen fehéríti ki a sérülékeny korallzátonyokat.
A rizstermelő Indiában gyengítheti a monszunt, amely a vízkészletek feltöltéséhez és a termesztéshez szükséges csapadékot „állítja elő”.
Idén az Egyesült Államok gazdasági növekedését is visszavetheti a ciklikus időjárási esemény – állapította meg egy nemrég közzétett tanulmány, amely szerint az időjárás befolyásolja például az élelmiszerárakat és a téli ruházati cikkek értékesítését. Az El Niño 1997–1998-ban 5700, öt évvel később 4100 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okozott globálisan.
(Borítókép: David McNew / Getty Images)