„Most az a feladatom, hogy segítsek Biden elnöknek és a vezető politikai döntéshozóknak megérteni és alakítani az átalakult világot. És ahogy az elnök emlékeztet bennünket, fordulóponthoz érkeztünk. A hidegháború utáni korszaknak vége. A mi feladatunk az, hogy alakítsuk azt, ami ezután következik − befektetve alapvető erősségeinkbe, és a közös ügy érdekében együttműködve a szövetségek és partnerségek páratlan hálózatával −, hogy a következő generációknak egy szabadabb, nyitottabb, biztonságosabb és virágzóbb világot hagyjunk” − írja a The Washington Poston megjelent véleménycikkében William J. Burns, a CIA igazgatója.  

Elmondása szerint ez nagyon nagy feladat. Sikerük azon múlik, hogy képesek lesznek-e eligazodni egy olyan világban, amelynek három jellegzetes vonása van.

„Az első a stratégiai verseny kihívása a felemelkedő és ambiciózus Kína − és Oroszország − részéről, amely folyamatosan emlékeztet bennünket arra, hogy a hanyatló hatalmak legalább annyira bomlasztók lehetnek, mint a felemelkedők” − fogalmazott.

„A második a határokon átnyúló problémák, mint például a világjárványok és az éghajlati válság, amelyek megoldása egyetlen ország számára nem megoldható, és amelyek egyre szélsőségesebbek és egyre inkább húsba vágók. A harmadik pedig a technológiai forradalom, amely átalakítja az életünket, a munkánkat, a hadsereget és a versenyszférát, és olyan lehetőségeket és kockázatokat rejt magában, amelyeket még nem tudunk teljesen felfogni” – tette hozzá.

„Ezek az egyedi kihívások néha ellentétben állnak egymással, és a közös globális problémákkal kapcsolatos együttműködés létfontosságú és nehéz, túl gyakran a stratégiai verseny áldozatává válik. A technológiai forradalom pedig egyszerre a verseny egyik fő színtere és olyan jelenség, amelyben bizonyos alapvető partnerség elengedhetetlen a szabályok meghatározásához” – fogalmazott Williams Burns.

Jelenleg a legfontosabb kihívás az ukrajnai háború

A CIA igazgatója szerint a nemzetközi rend legközvetlenebb és legélesebb kihívása ma Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója.

„Az elmúlt két évtized nagy részét azzal töltöttem, hogy megpróbáltam megérteni és ellensúlyozni a sérelmek, ambíciók és bizonytalanságok gyúlékony kombinációját, amelyet Putyin megtestesít. Az egyik dolog, amit megtanultam, hogy mindig hiba alábecsülni Putyinnak az Ukrajna ellenőrzésére és az ottani döntésekre való rászorultságát, amely nélkül szerinte lehetetlen, hogy Oroszország nagyhatalom legyen, vagy hogy ő maga nagy orosz vezető legyen”.

Ez a tragikus és brutális ragaszkodás máris szégyent hozott Oroszországra, és leleplezte gyengeségeit, miközben megmutatta az ukrán nép lélegzetelállító elszántságát és határozottságát 

− fogalmazott.

Hozzátette: „Oroszország agressziója félelmetes próbatételt jelent. De Kína az egyetlen olyan ország, amelynek megvan a szándéka a nemzetközi rend átalakítására, és egyre inkább megvan hozzá a gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai ereje is”.

„A kérdés nem önmagában Kína felemelkedése, hanem az azt kísérő intézkedések. Hszi Csin-ping elnök harmadik ciklusát kezdi meg, és nagyobb hatalommal rendelkezik, mint bármelyik kínai vezető Mao óta. És ahelyett, hogy ezt a hatalmat a Kína átalakulását lehetővé tevő nemzetközi rendszer megerősítésére, újjáélesztésére és korszerűsítésére használná, Hszi inkább át akarja írni azt. A hírszerzői szakmában alaposan tanulmányozzuk, hogy mit mondanak a vezetők. De különös figyelmet fordítunk arra, hogy mit tesznek, és itt Hszi növekvő elnyomását otthon és agresszióját külföldön − a Putyinnal való korlátlan partnerségétől a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását fenyegető fenyegetéseiig − lehetetlen figyelmen kívül hagyni” − mondta. 

„Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az új korszakban a versengésünk a sűrű gazdasági kölcsönös függőség és a kereskedelmi kapcsolatok hátterében zajlik. Ezek a kapcsolatok figyelemre méltóan jól szolgálták országainkat, gazdaságainkat és a világot − de stratégiai függőségeket, kritikus sebezhetőségeket és komoly kockázatokat is teremtettek a biztonságunkra és jólétünkre nézve” − írja az amerikai hírszerzés vezetője.

A hírszerzésnek alkalmazkodnia kell az új világrendhez

„Hogyan közelítsük meg tehát az hírszerzés szerepét ebben a világban, amelyet a stratégiai verseny, a határokat nem ismerő kihívások és az emberiség történetében példátlan technológiai forradalom alakított át?”

Amikor az elnök a háború előtt, 2021 novemberének elején Moszkvába küldött, Putyint és vezető tanácsadóit nem hatotta meg, hogy világosan megértettük, mit tervez, és meg voltak győződve arról, hogy az ablak bezárult az Ukrajna feletti uralomra való lehetősége előtt. Még nyugtalanabbul távoztam, mint amikor megérkeztem

− közölte a cikkben William Burns.

Mint írta, „a jó hírszerzés segített Biden elnöknek abban, hogy egy erős országkoalíciót mozgósítson és tartson fenn Ukrajna támogatására. A jó hírszerzés segített Ukrajnának abban, hogy ilyen figyelemre méltó bátorsággal és elszántsággal védekezzen, és hogy megindítsa a most zajló, döntő fontosságú ellentámadást. Néhány titkunk feloldása, amely az elnök és a vezető politikai döntéshozók által kialakított újszerű és hatékony stratégia része, segített megtagadni Putyintól azokat a hamis narratívákat, amelyeket a múltban oly gyakran láttam kitalálni − és ezzel kellemetlen és szokatlan helyzetbe hozta őt.”

Véleménye szerint a háborúval szembeni elégedetlenség továbbra is rágja majd az orosz vezetést, az állami propaganda és a gyakorolt elnyomás közepette. Ez az elégedetlenség egy nemzedékenként egyszeri lehetőséget teremt számunkra a CIA-nál, amely alapvetően egy emberi hírszerző szolgálat.

Elmondása szerint ezt nem hagyják veszni. Nemrégiben a közösségi médiát használták − az első videóposztukat a Telegramon −, hogy a bátor oroszok megtudják, hogyan léphetnek velük biztonságosan kapcsolatba a sötét weben. Az első héten 2,5 millióan nézték meg a videót.

Ha Putyin ukrajnai háborúja a legközvetlenebb kihívás a stratégiai versenyben, akkor Hszi Kínája a legnagyobb geopolitikai és hírszerzési riválisunk − és a legjelentősebb hosszú távú prioritásunk. A CIA-nál az elmúlt néhány évben úgy szerveződtünk, hogy ezt a prioritást tükrözzük. Létrehoztunk egy új missziós központot − az ügynökség mintegy tucatnyi szervezeti építőkövének egyikét −, amely kizárólag Kínára összpontosít. Ez az egyetlen egy országot érintő missziós központunk a CIA-nál, és központi mechanizmust biztosít a Kína-misszióval kapcsolatos munka koordinálásához, amely ma már az ügynökség minden részlegére kiterjed. Több mandarinul beszélőt veszünk fel és képezünk ki. És világszerte fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin-Amerikától Afrikán át az indo-csendes-óceáni térségig

− fogalmazott.

„Arra is törekedtünk, hogy csendben megerősítsük a hírszerzési csatornákat Kínával. Ezek a diszkrét csatornák fontos eszközei a szükségtelen félreértések és véletlen ütközések elkerülésének, valamint a politikai döntéshozatali csatornák kiegészítésének és támogatásának, mint például Antony Blinken külügyminiszter nemrégiben tett pekingi látogatása” − közölte az igazgató. 

Nagyon fontos a technológia, de korántsem minden

Elmondása szerint a kémkedés mesterségének a hidegháború óta a legmélyrehatóbb átalakulása közepén vagyunk.

Az okosvárosok és a mindenütt jelen lévő technikai megfigyelés korában a hírszerzés óriási kihívást jelent. Egy CIA-tiszt számára, aki a tengerentúlon, egy ellenséges országban dolgozik, és olyan forrásokkal találkozik, akik a saját biztonságukat kockáztatják azért, hogy információkat szolgáltassanak, a folyamatos megfigyelés nagyon kockázatos vállalkozás.

„De ugyanaz a technológia, amely néha ellenünk dolgozik − legyen szó akár a big data bányászatáról, amely feltárja a tevékenységek mintázatait vagy a hatalmas kamerahálózatokról −, ugyanúgy a mi javunkra és a riválisaink ellen is használható. A technikai adatgyűjtő platformok rendkívül fontosak a mai hírszerzés világában. De mindig lesznek olyan titkok, amelyek összegyűjtéséhez emberi erőforrásokra van szükségünk, és olyan titkos műveletek, amelyeket csak ember tud végrehajtani” – írta, hozzátéve: 

Elemzőink számára a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás forradalma, valamint a nyílt forráskódú információk lavinája új lehetőségeket teremt. Ha megfelelően hasznosítják, a mesterséges intelligencia olyan mintákat és trendeket találhat a hatalmas mennyiségű nyílt forráskódú és titokban szerzett adattengerben, amelyekre az emberi elme nem képes, felszabadítva tisztjeinket, hogy arra koncentrálhassanak, amihez a legjobban értenek: hogy megalapozott ítéleteket és meglátásokat adjanak arról, hogy mi a legfontosabb a politikai döntéshozók számára, és mi jelenti a legtöbbet az érdekeink szempontjából.

„Az új korszak másik kritikus prioritása, hogy elmélyítsük a kapcsolatainkat hírszerzési partnereinkkel világszerte, és megújítsuk a hírszerzési diplomácia iránti elkötelezettségünket. A hírszerzői szakma lényegét az emberi kapcsolatok adják, és a közvetlen kapcsolat nem helyettesíthető a legszorosabb szövetségeseinkkel való kapcsolatok elmélyítésében, a legádázabb ellenfeleinkkel való kommunikációban − és a kettő között mindenkivel való kapcsolattartásban” − írja cikkében a CIA igazgatója. 

(Borítókép: William Burns 2021. április 14-én. Fotó:  Graeme Jennings-Pool / Getty Images)