Magyarországon szkeptikusak vagy elutasítóak a nagyhatalmak vezetőivel szemben, a NATO-nak viszont továbbra is inkább pozitív a megítélése.
A Pew Research Center most megjelent elemzése azt vizsgálja, hogy milyen a megítélése Oroszországnak, Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, emellett az amerikai think tank arra is kereste a választ, hogy mennyire bíznak az emberek a világ vezető politikusaiban, valamint a NATO-ban.
Korábbi elemzésében a Pew Research Center az Egyesült Államok és Joe Biden népszerűségére összpontosított 23 észak-amerikai, európai, közel-keleti, távol-keleti, afrikai és latin-amerikai országban. A jelentés feltárja az Egyesült Államok világban betöltött szerepének megítélését külföldön és az amerikai társadalom köreiben egyaránt.
A vizsgált 23 országban a megkérdezettek 54 százaléka bízik Bidenben, míg 39 százalékuk tekinti negatívnak a tevékenységét. A kutatásból többek között az is kiderült, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország a felmérésben, ahol a megkérdezettek kevesebb mint fele látja pozitívan az Egyesült Államokat.
Oroszország és Putyin megítélése több országban is történelmi mélyponton van a Pew Research Center legújabb felmérése szerint. Az idén tavasszal megkérdezett 24 országban a megkérdezettek 82 százalékának kedvezőtlen a véleménye Oroszországról. Hasonló a bizalmi indexe Vlagyimir Putyinnak.
A legnegatívabb megítélése Lengyelországban és Svédországban van az orosz elnöknek, ahol 98 százalék nem bízik benne, de kiugró az érték a többi nyugat-európai államban, valamint az Egyesült Államokban is. Magyarországon ez az arány 79 százalék, míg a leginkább Putyin-barátnak mondható európai ország Görögország, ahol 70 százalék nem bízik az orosz elnökben, 29 százalék viszont igen.
Utóbbi mutató Magyarországon 19 százalék.
Hazánkban a 2022-es évhez képest ez 2 százalékpontos növekedést jelent, ezzel viszont Magyarország egyáltalán nem outlier, ugyanis a változás Putyin megítélésben hasonló értéket vett föl Hollandiában, Dél-Koreában, Görögországban, Kanadában és Olaszországban is. A magyarok véleménye Putyinról ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat 2016-hoz képest, amikor az orosz elnök bizalmi indexe 38 százalékon állt hazánkban.
Ha viszont Európán kívülre tekintünk, már sokkal vegyesebb a kép. A hagyományosan amerikai szövetséges indopacifikus államokban, mint Japán, Dél-Korea vagy Ausztrália, Putyin megítélése rendkívül negatív, 93-94 százalékos. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Izrael is, ahol az orosz elnökben a megkérdezettek 88 százaléka nem bízik.
Az ukrajnai gabonaexportnak sokkal jobban kitett afrikai államokban azonban már vegyesebb a kép. Nigériában, Dél-Afrikában és Kenyában egyaránt vegyes Vlagyimir Putyin megítélése, akinek viszont a legnagyobb támogatottsága két feltörekvő ázsiai országban van. Indonéziában a megkérdezettek 43 százaléka bízik az orosz elnökben, és csak 26 százalék utasítja el, míg
Indiában a válaszadók döntő többsége, egészen pontosan 59 százaléka bízik Putyinban, és 30 százaléka nem.
A Pew Research Center azt is vizsgálta, hogy az orosz energiahordozók importjához hogyan állnak az európai országok, valamint India. Ebben a kérdésben már valamivel megosztottabbak a társadalmak, de Görögország és Magyarország kivételével mindenhol többségben vannak azok, akik leállítanák szállításokat, és ezzel is kiállnának Ukrajnáért.
Magyarország ebből a szempontból kiemelkedik a felmérésben, ugyanis a megkérdezettek 76 százaléka továbbra is importálna orosz olajat és gázt, és csak 18 százalék utasítja el ezt.
Ez még a görög 36 százalékos, illetve a kifejezetten Putyin-barát India 71 százalékos mutatójához képest is kiugró.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szemben sokkal pozitívabb, ugyanakkor vegyesebb a kép, mint Vlagyimir Putyin politikájával kapcsolatban. A leginkább Putyin-ellenes országokban, mint Svédország, az Egyesült Királyság vagy Lengyelország, Zelenszkij bizalmi indexe 70 és 77 százalék között mozog, egyedül Svédországban üti meg a 80 százalékos szintet, egészen pontosan 86 százalékot.
Németországban 62 százalék bízik az ukrán elnökben és 38 százalék nem, míg ez az arány Spanyolországban 55:43, Franciaországban 50:47. Olaszországban már többen vannak a Zelenszkij-szkeptikusok, itt már csak 38 százalék bízik az ukrán elnökben 61 százalék ellenében, Görögországban pedig 28 százalék 71 százalékkal szemben.
Az ukrán elnöknek Magyarországon van a legalacsonyabb bizalmi indexe az összes vizsgált ország közül.
A magyarok 11 százaléka bízik Zelenszkijben, míg 86 százaléka szkeptikus vagy elutasító az ukrán elnök politikájával szemben.
A NATO-val szemben azonban már messze nem ennyire elutasítóak hazánkban. A megkérdezettek 56 százaléka szimpatizál a katonai szövetséggel, és 36 százaléka utasítja el azt. Ez szinte teljesen megegyezik a franciák véleményével. A NATO-nak a legnagyobb, 93 százalékos támogatottsága Lengyelországban van, míg a legalacsonyabb Görögországban, ahol mindössze 40 százalékos.
Ami viszont érdekesség, hogy a legnagyobb, 7 százalékpontos javulást pont a helléneknél érte el a NATO megítélése, míg
hazánkban történt a legjelentősebb, 7 százalékpontos visszaesés a katonai szövetség elfogadottságában.
A NATO pozitív megítélése egyébként még az Egyesült Államokban zuhant nagyot a 2022-es 67 százalékról 62 százalékra.
A felmérés ezek mellett még Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök, továbbá Olaf Scholz német kancellár népszerűségét is vizsgálta. Biden az afrikai államokban, valamint Lengyelországban és Svédországban ért el kiemelkedő eredményeket. A Macronba vetett bizalom Németországban, Svédországban és Hollandiában képvisel kiemelkedő értéket, míg Scholzban a hollandok, a svédek, a németek és a britek bíznak leginkább.
Érdekesség, hogy az európai országok közül
Magyarországon a legalacsonyabb a bizalmi indexe mindhárom említett politikusnak.
Bidenben a megkérdezettek 19, Macronban 30, Scholzban 27 százaléka bízik meg.
További érdekesség, hogy Indiában az összes említett politikussal szemben rendkívül pozitívak a megkérdezettek. Ami pedig mindezt tovább fokozza, hogy Bidenben az indiaiak 64 százaléka bízik, míg Zelenszkij esetében ez a mutató 50 százalék, Putyinnal kapcsolatban pedig 59 százalék.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin. Fotó: Hakan Akgun / dia images / Getty Images és Antonio Masiello / Contributor / Getty Images )