Megsokszorozódtak a gyermekek elleni támadások Kínában. A kiváltó okokat „társadalmi bosszúnak” nevezik.
Keveset tudni annak a 25 éves férfinak az indítékairól, aki a minap bement egy óvodába Kína délkeleti részén, és halálra késelt egy pedagógust, két szülőt és három vétlen gyermeket. A híresztelések szerint a bosszú vezérelte: az áldozatok egyike korábban elütötte a támadó gyermekét. De ez nem magyarázat arra, hogy ő miért ölt meg három ártatlan óvodást.
Tavaly augusztusban egy kínai magánóvodában egy sapkát és maszkot viselő ismeretlen három emberrel végzett. A tudósítók már akkor megjegyezték, hogy a kifejezetten óvodásokat és iskolásokat célzó, végzetes késes támadások országszerte elszaporodtak. Az ilyen jellegű bűncselekmények értelmetlennek tűnhetnek, ugyanakkor lesújtóan gyakoriak. Öt éve, 2018-ban például egy késelő tizennégy gyermeket sebesített meg egy nyugat-kínai óvodában. Egy évvel később egy óvónő nitrittel mérgezte meg a gondjaira bízott kicsiket, akik közül huszonhárom kórházi kezelésre szorult. A kegyetlen pedagógust a napokban kivégezték.
A kilencvenes években ilyenek kegyetlenkedésekre nem volt példa, bár akkor is történtek szörnyűségek a gyermekekkel – emlékeztetett a BBC. Több mint két évtizede, 2001-ben egy déli tartományban felrobbant egy iskola. Negyvenegy tanuló halt meg. Mint kiderült, az iskola tűzijátékgyárként működött, ahol az iskolások olcsó munkaerőként szolgáltak.
A tragédia sokkolta Kínát, és lelkiismeret-furdalást váltott ki a gyermekek kizsákmányolása. A haláluk azonban baleset volt.
Az első változásokat több mint egy évtizede tapasztalták: 2010-ben hirtelen kezdődött a késes támadások sorozata, amelyekben összesen tizenhét gyermek vesztette életét.
Egyértelmű volt, hogy gyermekeket szándékosan vették célba, hogy a lehető legnagyobb fájdalmat és felháborodást okozzák. Kína akkori miniszterelnöke, Ven Csia-pao felkereste az egyik vérengzés helyszínét, és fokozott biztonságot sürgetett.
Az ilyen bűncselekményeket kiváltó „társadalmi feszültségeket” fel kell számolni – követelte a kormányfő.
A kifejezés arra utalt, hogy a látszólag értelmetlen bűncselekményeknek van logikájuk.
Azóta Kínában jelentősen megszaporodtak az ilyen támadások, amelyeket szinte kivétel nélkül férfiak követnek el. A cél azonos: a lehető legnagyobb közfelháborodás kiváltása.
Egy férfi 2018-ban besétált egy zsúfolásig telt osztályterembe Jünan tartományban, majd maró vegyszerrel kezdte permetezni a gyerekeket. Szerencsére egyikük sem halt meg. Ötvenen azonban kórházba kerültek – néhányan közülük súlyos sérülésekkel.
Mi késztethet valakit arra, hogy gondosan megtervezzen és végrehajtson egy ilyen támadást?
A szakértők szerint a kegyetlen férfiakra ugyanaz a profil illik.
Lappang bennük a harag. Neheztelnek a közösségre, amelyben élnek ugyan, de nem érzik magukat a részének.
A szenzációs és erőszakos bűncselekmények elkövetésével hírnévre tesznek szert, miközben fájdalmat és szenvedést okoznak az általuk gyűlölt társadalomnak.
Kínában azonban más tényezők is szerepet játszhatnak abban, hogy a gyermekek ellen irányuló erőszakos bűncselekmények száma a közelmúltban megnőtt. Az elmúlt két évtizedben Kína elképesztő társadalmi és gazdasági átalakuláson ment keresztül. A központilag tervezett szocialista államból egy szabadpiaci gazdaság lett, ahol egyesek mérhetetlenül meggazdagodtak, mások pedig a peremre sodródtak.
A kínaiak ma azzal viccelődnek, hogy a barátnőhöz kell egy szép autó, a feleséghez pedig előbb egy saját lakás. Ez azonban nem vicc, hanem a rideg valóság.
Az alacsony társadalmi státuszú, rosszul kereső, netán munkanélküli férfiaknak aligha van esélyük arra, hogy társat találjanak. A helyzetet csak súlyosbította a bezártságra kényszerítő koronavírus-járvány és a fiatalok húsz százalék körüli munkanélküliségi rátája.
„Társadalmi bosszú” – így nevezik a helyi, kínai zsargonban a tömeges késes támadásokat és a még tömegesebb gyalázkodást. A több mint egy évtizeddel ezelőtt jegyzett, az első társadalmi bosszúhadjáratokhoz vezető körülmények azóta csak rosszabbodtak.
(Borítókép: Kevin Frayer / Getty Images)