Július 20-án tartottak három körzetben is időközi választást az Egyesült Királyságban, miután Boris Johnson mellett két másik konzervatív képviselő is lemondott a brit parlamentben viselt mandátumáról. A választást előzően úgy tűnt, a Rishi Sunak vezette párt mindhárom parlamenti széktől elbúcsúzhat, azonban az ellenzéknek nem sikerült ezen terve.
Hajszálnyival, de sikerült elkerülnie a megalázó három vereséget Rishi Sunak brit miniszterelnöknek, mivel a három időközi választáson ugyan a három körzetből kettőt is elvesztettek, de Boris Johnson korábbi körzetét, a Londonhoz tartozó Uxbridge and South Ruislipet csak 495 szavazattal ugyan, de megtartották.
Mint az időközi választást felvezető cikkünkben megjegyeztük, egyik körzetben sem a Konzervatív Párt volt esélyes, annak ellenére, hogy korábban mindhárom körzet biztos konzervatív körzetnek számított, azonban a toryknak is nevezett párt körüli botrányok és a Sunak vezette kormány válságai miatt alapvetően a baloldali Munkáspárt és a centrista-liberális Liberális Demokraták várták leginkább a választásokat.
Azonban a Keir Starmerrel egyfajta Tony Blair-i harmadikutas fordulatot vevő Munkáspártnak nem sikerült bevinnie a kegyelemdöfést Sunak egyre jobban kinéző bukásába.
A Munkáspárt nagy erőforrásokat szentelt arra, hogy Johnson korábbi körzete mellett az észak-angliai Selby and Ainistyt is elhódítsák, azonban a 2019-es választások után hiába mentek végbe a leginkább Munkáspártnak kedvező demográfiai fordulatok Johnson körzetében, ott végül egy nagyon szoros csatában, de a toryk maradtak talpon.
Annak ellenére, hogy a konzervatívok így is két mandátumot buktak – ráadásul a délnyugat-angliai Sommerton and Frome körzetben 11 ezer szavazattal maradtak alul –, Sunak és a párt elég pozitívan áll az eredményekhez.
A miniszterelnök az eredményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy még egyáltalán nem biztos a Munkáspárt győzelme a következő választásokon.
Rishi Sunak ezt követően magabiztosan nyilatkozott, amikor péntek reggel a megmaradt konzervatív bástyába látogatott, ugyanakkor az összkép már nem annyira fényes, mint azt a miniszterelnök állítja.
Ugyanis annak ellenére, hogy a 2010 óta kormányon lévő párt tagjai azt állítják, hogy a következő, legkésőbb 2025 januárjában tartandó parlamenti választás egyáltalán nem lefutott, és lehet esélyük, a másik két körzetben hatalmas pofonba szaladtak bele. Mint a The Guardian elemzője, Kiran Stacey rámutat:
a két elvesztett körzetben az egyik esetén 26, a másik esetén 29,6 százalékponttal kaptak kevesebbet, mint 2019-ben.
Sőt, Johnson korábbi körzete megmaradt, de ott is hajszálnyival, mindössze 495 szavazattal sikerült többet szerezniük a Munkáspárt jelöltjénél – míg Johnson magabiztosan a szavazatok 52,6 százalékát szerezte meg 2019-ben, addig az utódjának kinézett Steve Tuckwellre már csak a szavazók 45,2 százaléka voksolt.
Azaz mindhárom körzettel kapcsolatban elmondható, hogy nagyon sok szavazót vesztett a párt.
Mivel a kormány és a pártfolyamatos válságai miatt a toryk eleve nem túl nagy elvárással vágtak neki a csütörtöki választásnak, ez a siker is e szerint értelmezhető: Sunaknak csak azt sikerült elkerülnie, hogy ne ő legyen 1968 óta az első miniszterelnök, aki egy napon három mandátumot is veszít időközi választáson.
Így hiába az öröm Tuckwell győzelme miatt, a pártra nehéz választás vár, ha Sunaknak nem sikerül komolyabb eredményeket elérnie a kormányon, ugyanis mindhárom körzetben hatalmas konzervatív előnyt sikerült elveszteniük.
Annak ellenére, hogy a Munkáspártnak egy 25 éves jelölttel, Keir Matherrel sikerült győznie Selby and Ainstyben – ezzel egyébként ő lesz a brit parlament legfiatalabb tagja –, és közel 20 ezres konzervatív előnyt (!) sikerült ledolgozniuk a körzetben, nem lehet teljesen elégedett az eredménnyel a pártvezér Starmer.
A londoni körzetet nem sikerült elhódítaniuk, ráadásul Tuckwellnek egy helyi üggyel sikerült megtartania a tory széket – az újdonsült képviselő kampánya középpontjába azt állította, hogy a munkáspárti londoni főpolgármester új, naponta fizetendő díjat vetett ki azokra, akik nagyobb károsanyag-kibocsátású autót használnak, amit a konzervatív politikus ellenez –, így
kérdéses, hogy a londoni választók mennyire támogatják a munkáspárti Sadiq Khan és a párt környezetvédelmi politikáját.
A BBC-nek név nélkül nyilatkozó munkáspárti képviselők is leginkább Khan ezen döntését okolják azért, hogy Londonban nem sikerült mandátumot csenni Sunakéktól, míg a korábbi körzetében mindössze félperces telefonbeszélgetéssel kampányoló Boris Johnson Twitterre azt írta: ez az eredmény is mutatja, hogy a toryk Londonban és az egész országban képesek lehetnek győzni – bár mint fentebb kifejtettük, ez azért jelenleg távol áll a brit valóságtól.
Ennek ellenére nem lehetnek teljesen csalódottak a Munkáspártnál: Johnson korábbi körzetében nagyon közel kerültek a torykhoz, míg a megszerzett körzetben szinte megduplázták a szavazóikat: a 2019-es 24,6 százalékos eredményről 46 százalékra mentek fel, miközben a legutóbbi választáson a konzervatívok a szavazatok 60,3 százalékát szerezték meg.
Ugyanakkor ha Starmer be akarja váltani az önkormányzati választások után tett ígéretét, miszerint pártja a következő választáson egyedül is képes lesz megszerezni a többséget, akkor még akad dolga a pártvezérnek.
Emellett magának Starmernek is akad bőven tennivalója: annak ellenére, hogy pártja már a tavalyi év óta 18-20 százalékpontokkal vezet a közvélemény-kutatásokban, a pártelnök támogatottsága viszonylag alacsony.
A mérvadó közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi mérése szerint a britek mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy Starmerből jó miniszterelnök válna – miközben a válaszadók 48 százaléka szerint nem –, de még a saját szavazóinak a többsége sem gondolná, hogy jó munkát végezne miniszterelnökként. Jelenleg a Munkáspártra szavazók 49 százaléka gondolja, hogy miniszterelnöknek való, míg 29 százalékuk szerint nem.
Ha pedig Starmer és a Munkáspárt komolyan gondolja, hogy a következő választás után egyedül, a Liberális Demokraták nélkül is képesek lesznek kormányt alakítaniuk, akkor dolgozniuk kell a pártelnök karakterén, ugyanis a perszonalizálódó politika miatt rendkívül fontos, hogy a pártot egy karizmatikus, meggyőző – vagy legalább annak tűnő – elnök vezesse, ami jelenleg Starmer esetében nem mondható el.
(Borítókép: Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és Angela Rayner, a Munkáspárt helyettes vezetője Selbyben 2023. július 21-én. Fotó: Stefan Rousseau / PA Images / Getty Images)