A világ gyémántkereskedelmi központjának számító Antwerpen szerepét másik város veszi át, másik földrészen.
Eddig a belgiumi városban licitáltak a drágakőre, miközben a nyers kő zömét Oroszországban, illetve Afrikában bányásszák. Az igazi gyémántfőváros azonban az indiai Mumbaitól 300 kilométerre északra fekvő Szúrat, ahol a globális készlet csaknem 90 százalékát csiszolják.
A Gudzsarát államban található városban egy rekordméretű épületet emelnek a mamutipar számára – jelentette a CNN. A rövidesen megnyíló Surat Diamond Bourse-ben, a Szúrati Gyémánttőzsdén több mint 65 ezer, gyémánthoz kötődő szakember, köztük csiszolók, ékszerészek és kereskedők dolgoznak a jövőben. A tizenöt emeletes komplexum több mint 14 hektáros területen épül, kilenc, tégla formájú építményből áll, amelyek egy központi összekötő gerincen kapcsolódnak egymáshoz.
Az amerikai védelmi minisztérium épülete hatszázezer négyzetméteres alapterületével nyolcvan éven át volt a legnagyobb a világon, az indiai gyémánttőzsde azonban hatvanezer négyzetméterrel nagyobb lesz.
Novemberben fogadja első lakót a négy évig tartó építkezés után, amiből két évet a járvány hátráltatott. Minden bizonnyal Narendra Modi kormányfő fogja megnyitni, aki maga is a vidék szülötte, és sokáig Gudzsarát főminisztere volt.
A több mint 4700 irodahelyiséget összekötő, fényárban úszó folyosók akár a csiszolás kis műhelyeiként is funkcionálhatnak. A beruházás költségei 32 milliárd rúpiára, nagyjából 130 milliárd forintra rúgnak. Az épületegyüttesben 131 lift szállítja az alkalmazottakat és a látogatókat, és lesz benne természetesen a konferenciatermek mellett sok étterem, bolt, sőt wellnessközpont is.
Naponta több ezer embernek nem kell többé Mumbaiba utaznia ahhoz, hogy üzletet kössön
– mondta a Surat Diamond Bourse-projekt vezérigazgatója.
„Sokan 3-4 órát vesztegettek arra, hogy eljussanak munkahelyükre” – emlékeztetett Mahes Gadavi, aki sokkal „jobb megoldásnak” nevezte a vállalkozások átköltöztetését Szúratba.
A tervezésre kiírt nemzetközi tenderen az indiai Morphogenesis építésziroda nyert. A Pentagon felülmúlása nem volt pályázati követelmény. Egyszerűen a kereslet diktálta a projekt méretét – mondta Gadavi, és hozzátette, hogy az irodák kivétel nélkül elkeltek már az építkezés kezdete előtt.
Az építészek szerint az elrendezés „egyenlő feltételeket” teremt a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt. Az irodákat – egy reptéri terminálhoz hasonlóan – egy hosszú, központi folyosó köti össze. Az ott dolgozók így egyformán férnek hozzá a kényelmi szolgáltatásokhoz.
A tervezés „demokratikus” – szögezte le Szonali Rasztogi, a Morphogenesis építésziroda társalapítója. A munkavégzés körülményei sem fognak cégenként eltérni. A komplexum bármelyik bejáratától legfeljebb hét perc alatt a legtávolabbi irodába is el lehet jutni.
Sorsolással döntötték egyébként el, hogy a vállalkozások tulajdonába mely iroda vagy üzlethelyiség került.
Az épület és környéke illeszkedik a hagyományos indiai gyémántkereskedelem igényeihez, ezért az épületen kívül kilenc kényelmes, ülőhelyekkel ellátott parkot építenek. Egy „hagyományos bazárra” fog emlékeztetni a korszerű kialakítás – mondta Rasztogi.
Az indiai ékszerészek ugyanis az informális üzleteket gyakran az irodán kívül kötik meg. Az elektronikus megrendeléseket nyilván az irodában veszik fel, az ember-ember közötti kapcsolat azonban hagyományosan a szabadban zajlik – közölte az építész.
A gyémánttőzsde környéke egyelőre pusztaság, a távolabbi jövőben egy hétmilliós települést emelnének, amit Modi miniszterelnök már most „álomvárosként” emleget. A gyémánttőzsdéhez hasonlóan fenntarthatóra tervezik abban a térségben, ahol a nyári hőmérséklet már az El Nino újbóli érkezése előtt gyakran meghaladta a 43 fokot.
(Borítókép: * 2023 Surat Diamond Bourse)