A Focus ukrán oknyomozó portál szakértőket kérdezett róla, milyen következményei lehetnek Ukrajna Krími híd elleni támadásának. Egyesek szerint a támadás önmagában kevés ahhoz, hogy megváltoztassa Oroszország háborús terveit és céljait. Pavlo Narozsnij katonai szakértő szerint elképzelhető, hogy ennek hatására tömegpusztító fegyvereket vessen be Oroszország, Olekszandr Kovalenko katonai elemző szerint viszont kizárt, hogy Putyin atomhoz nyúljon.
Az ukrán erők szükség esetén továbbra is csapást mérnek az oroszok által megszállt Krím félszigetre és a Krími hídra is azzal a céllal, hogy megzavarják az ellenséges logisztikát – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN amerikai televíziónak.
Ezek a célpontok mind hivatalosak, mert eltalálásuk csökkenti az oroszok harci képességét ellenünk, és segít megmenteni ukránok életét
– hangsúlyozta a tárcavezető. Úgy vélte, normális taktika zavarni Oroszország logisztikai útvonalait, így akadályozva, hogy több lőszerhez, üzemanyaghoz, élelemhez és egyebekhez jussanak csapataik.
2022. október 8-án történt az első robbantás a Kercsi-szorosban található, Krímre vezető hídon. A robbanás következtében 7 üzemanyagtartály is kigyulladt a hídon áthaladó, Krímbe tartó vonaton. Ezt követően az orosz fegyveresek nagyszabású támadást intéztek Ukrajna ellen, több mint 80 rakétát lőttek ki Kijev központjára és Ukrajna más városaira, ami civil áldozatokat követelt. A támadásokban legalább 8-an meghaltak és 24-en megsebesültek.
Július 17-én éjjel egy második támadási kísérletben a Krími híd két pillére megrongálódott. Aznap Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, és megtámadta a dél-ukrajnai kikötő infrastruktúráját. A Focus által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy az Odessza és Mikolajiv elleni támadásoknak nincs közük a Krími hídon történt eseményekhez.
„A Kercsi-szorosi híd elleni csapás nem állítja meg vagy változtatja meg az orosz hadsereg terveit” – véli Ivan Jakubec katonai szakértő, az ukrán légierő volt parancsnoka.
A déli kikötők elleni legújabb támadások célja a gabonafolyosó és a kikötők blokkolása, gazdasági károk okozása. A háború tovább folytatódik, ezért nem kell minden akcióra választ várni
– tette hozzá.
A parancsnok szerint ha az Ukrán Fegyveres Erők csapást mérnének a Krími hídra, akkor azt teljesen el kellene pusztítaniuk. Azt nem részletezte, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani.
A Krími híd elleni csapás volt a kiváltó ok a Kreml számára, hogy tervezett támadásokat hajtson végre a fekete-tengeri ukrán kikötők ellen Odessza és Mikolajiv régiókban. Oroszország akkor is terrorizálni fogja az ukránokat, ha a Krími hídra és a félszigeten lévő lőszerraktárakra mért csapások megszűnnek
– véli Pavlo Narozsnij katonai szakértő.
A híd közúti és vasúti részének jelentős károsodása Narozsnij szerint a Zaporizzsjai Erőműnél történő provokációhoz vagy tömegpusztító fegyverek bevetéséhez vezethet. Azt is egy lehetséges forgatókönyvnek tartja, ha piszkos bombát vetnek be Zaporizzsjánál vagy Herszonnál.
Olekszandr Kovalenko, az orosz propagandával szemben fellépő ukrán civil szervezet, az Információs Ellenállás csoport katonai és politikai megfigyelője úgy véli, hogy az orosz hadsereg 2022. február 24-én mindent megmutatott, amikor mintegy 160 rakétát lőtt ki Ukrajnára. Megjegyzi, hogy a legrosszabb forgatókönyv a taktikai atomfegyverek kilövése lenne.
Képesek lesznek az oroszok 170 rakétát kilőni? Ha igen, akkor ezt tekinthetjük eszkalációnak. A Krími híd lerombolása nem okozna jelentős eszkalációt. Emlékezzünk a Kijev elleni májusi rakétatámadásokra! Az Orosz Föderáció soha nem fog atomfegyvereket használni, még akkor sem, ha az ukrán fegyveres erők a hidat vagy a krími létesítményeket vennék célba
– mondta az elemző.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2019. július 4-én. Fotó: Antonio Masiello / Contributor / Getty Images)