A múlt héten Niger katonai vezetése puccsot hajtott végre a demokratikusan megválasztott elnök, Mohamed Bazoum ellen, akit házi őrizetbe helyeztek családjával együtt. A hatalmat megragadó katonai junta ellen szankciókat jelentett be több ország és nemzetközi szervezet is. Az ország jelentős mértékben függ a demokráciát szponzoráló államok gazdasági támogatásaitól, a segélyek ugyanakkor az alkotmányos rend helyreállítása nélkül megszűnhetnek.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, a világ egyik legszegényebb és legfejletlenebb országai között számon tartott Nigerben július 26-án egy katonai puccs során eltávolították az elnöki pozíciót 2021 áprilisában megszerző Mohamed Bazoumot, aki mellett az elmúlt napokban más minisztereket is őrizetbe vettek.
Mindezt Amadou Abdramane ezredes kilenc másik – egyenruhát viselő – katonatiszttel körülvéve jelentette be Niger állami televíziójában (RTN), miszerint a köztársasági intézmények működését felfüggesztik, majd pár nappal később Abdourahmane Tchian tábornok az ország új vezetőjének nyilvánította magát.
Tchian a világ egyik legszegényebb és legfejletlenebb országának a vezetését vette át: a Világbank adatai szerint a 25 milliós lélekszámú ország több mint 41 százaléka él extrém szegénységben.
A mostani volt egyébként a hatodik puccskísérlet az országban, ráadásul az ötödik sikeres államcsíny, mióta Niger 1960-ban kikiáltotta függetlenségét Franciaországtól.
Részben a katonai puccsok miatt mindössze 2010-től kezdődően indult el Niger a demokrácia útján, a most eltávolított Bazoum volt az ország történetében az első olyan demokratikusan választott elnök, akinek elődje nem katonai puccsot követően került hatalomra.
Az elnököt saját testőrségének parancsnoka, Abdourahamane Tchiani puccsolta meg. A katonai junta hatalomátvétele heves nemzetközi reakciókat váltott ki. Az Afrikai Unió például 15 napos ultimátumot adott a hadseregnek, hogy visszatérjenek a barakkjaikba és visszaállítsák az alkotmányos rendet.
Franciaország és korábbi gyarmata között rendkívül feszültté vált a helyzet. A hétvégén több ezer tüntetők próbálta a megrohamozni az ország fővárosában, Niameyben található francia nagykövetséget, amit a nigeri hadsereg és a rendőrség megakadályozott.
Párizs a francia polgárok vagy érdekeltségek ellen elkövetett erőszakos cselekmény esetén „azonnali és szigorú” reakciót helyezett kilátásba, továbbá
Emmanuel Macron francia elnök mindennemű fejlesztési és egyéb támogatást felfüggesztett szombaton.
Egyébként Nigerben nagyjából 1500 francia katona állomásozik békefenntartás céljából.
Ugyanakkor nem csak Macron jelezte, hogy visszatartja az ország számára rendkívül fontos segélyeket. Az Európai Unió nevében Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is bejelentette, hogy az EU nem ad több pénzt Nigernek, ameddig nem engedik szabadon az elnököt, és nem lesz újra demokrácia az országban.
Egyébként az Európai Unióba importált uránium ötöde Nigerből származik, de egyelőre úgy tűnik, hogy a zűrzavar ellenére az ellátás jelenleg biztosított.
A többi uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarország is kiállt a megpuccsolt nigeri elnök mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter így fogalmazott:
Afrika biztonsága, azon belül a Száhel-övezet biztonsága szorosan összefügg az európai biztonsággal. Mivel ez a térség könnyen válhat nagy migrációs hullámok forrásává, különleges érdekünk fűződik biztonságához és stabilitásához
– fogalmazott a tárcavezető miniszter.
Az EU-hoz és Franciaországhoz hasonlóan az unióból már kilépő Egyesült Királyság is azonnal felfüggesztette a hosszú távú fejlesztési támogatások kifizetését. Andrew Mitchell brit miniszter azonban erről szóló bejelentése során hozzátette, a nélkülözhetetlen humanitárius segélyre továbbra is számíthat a lakosság.
Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris még csak kilátásba helyezte a támogatások megszüntetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az USA jelentős pénzügyi hozzájárulása és együttműködése Nigerrel attól függött, hogy az ország továbbra is elkötelezett-e a demokratikus normák iránt – mutatott rá a demokrata politikus.
Oroszország hivatalos kommunikációjában elítélte a puccsot, Szergej Lavrov külügyminiszter az alkotmányos rend helyreállítására szólította fel a juntát. Az államcsíny mellett kiálló tüntetők viszont orosz zászlókat lobogtattak a fővárosban, Niameyben, miközben nyugat- és franciaellenes rigmusokat kiabáltak.
Ennek részint az lehet az oka, hogy az Afrikában rendkívül sok érdekeltséggel rendelkező, a Kreml jóvoltából működő magánhadsereg, a Wagner vezére,
Jevgenyij Prigozsin a gyarmatosítók elleni csapásként hivatkozott az eseményekre, valamint úgy értékelte, hogy Niger ezzel kivívta függetlenségét.
A zsoldoshadsereg több környékbeli fegyveres konfliktusban is részt vesz, az orosz befolyás jelentős a régióban. Az Afrikában szintén nagy befolyással rendelkező Kína egyelőre nem kommentálta hivatalosan a puccsot.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres amellett, hogy elítélte a történteket, felhívta a figyelmet a puccsok trendszerűségére a Száhel-övezetben:
Katonai rezsimek irányítják Malit, Burkina Fasót és most már Nigert is. Csádban törékeny a demokratikus átmenet, Szudánban szörnyű a helyzet. Azt látjuk, hogy az egész Szaharától délre fekvő övezet elképesztően problematikus régióvá vált.
Afrika több mint 60 évvel a dekolonizáció után is instabil. Csak a 2020-as években 16 államcsínyt kíséreltek meg a kontinensen, ennek nagy részét a Száhel-övezetben. Az övezet nyugat-afrikai részére az utóbbi időben a külföldi sajtó elkezdett „Puccs-övezetként” hivatkozni az állandó államcsínyek és polgárháborúk miatt.
(Borítókép: A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói orosz és nigeri zászlóval Niger fővárosában, Niameyben 2023. július 30-án. Fotó: MTI / EPA / Issifou Djibo)