Az ukrajnai háborúban gyakran esik szó arról, hogy a két ország vezetője bármikor gyilkosság áldozata lehet. Most az is kiderült, hogy az ukránok mit tennének, ha az elnök meghalna.
Emlékezetes, hogy a sajtóban megjelent információk szerint az oroszok a háború kezdetén megpróbálták megölni Zelenszkijt. A feladatot egy csecsen kommandós egység kapta, de kudarcot vallottak.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó utóbb azt mondta, hogy az oroszok (a csecsenek és a Wagner-csoport) nem is csak egy, hanem egytucatnyi alkalommal megpróbálták megölni Zelenszkijt. Az ukrán elnök azóta arról is beszélt, hogy mit tett volna, ha valóban megostromolták volna az elnöki palotát az orosz fegyveresek.
Most a Politico című lap vázolta azt, hogy Ukrajnának milyen terve van arra az esetre, ha Zelenszkij mégis meghalna. Mint megjegyezték, az ukrán kormányzat elsősorban mindent megtesz azért, hogy ez ne történjen meg, és Zelenszkij belföldi-külföldi útjait alaposan előkészítik.
Emiatt zavarta őket az, hogy idén év elején három nappal a látogatás előtt kiszivárgott, hogy Zelenszkij Brüsszelbe utazik.
Mint a lap írta, az ukrán tisztviselők láthatóan nem szívesen beszélnek az újságoknak arról, hogy mi történne, ha Zelenszkij meghalna, de az alkotmány segít eligazodni. Aszerint az ukrán parlament házelnöke, Ruszlan Sztefencsuk venné át az elnök feladatköreit, ha Zelenszkijjel valami történne.
Sztefancsuk támogatottsága mindössze 40 százalék körüli a közvélemény-kutatások fényében (ami kevesebb, mint Zelenszkij támogatottsága). A Politicónak Adrian Karatnycky, az Atlantic Council’s Eurasia Center kutatója azt mondta, hogy szerinte nem ez számítana, mert úgyis egy „kollektív kormányzat” jönne létre Zelenszkij halála esetén,
amelyet Sztefancsuk vezetne ugyan, de helyet kapna benne jó eséllyel a Zelenszkij jobbkezeként ismert Andrij Jermak elnöki tanácsadó, Dmitro Kuleba külügyminiszter és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.
Mindemellett megjegyezte, hogy szerinte Ukrajnában olyan erős lett a nemzeti egység és a szolidaritás a háború miatt, hogy még Zelenszkij halála sem lenne olyan súlyos csapás, mint ahogy azt egyesek gondolnák.
A Politico azt is megjegyzi, hogy a kérdés megítélésében a történelem is segíthet. A lap idézett egy tanulmányt, amelyet két amerikai tudós, Benjamin Jones és Benjamen Olken írt a National Bureau of Economic Research (NBER) számára.
Ebben összesen 59 állami vezető meggyilkolását vizsgálták meg 1875 és 2004 között, és arra a következtetésre jutottak, hogy az állami berendezkedés függvényében nagyon más következménye van egy vezető halálának.
Az autokraták meggyilkolása alapvető változásokat eredményez az ország intézményeiben, miközben a demokraták esetében ez nem jellemző
– írták.
A Politico írásában emlékeztettek arra is, hogy Benjamin Disraeli brit miniszterelnök 1865-ben, Abraham Lincoln amerikai elnök meggyilkolásakor azt mondta: a gyilkosságok sosem változtatták meg a történelmi folyamatok menetét, és a szavai abban az értelemben beigazolódtak, hogy a Lincoln-kormányzat reformjai az elnök megölése ellenére is folytatódtak.
Adrian Karatnycky úgy véli, hogy az orosz invázió miatt megerősödött az ukrán nemzettudat, és ezen az elnök meggyilkolása nem változtatna. Szerinte most Ukrajna számára a legfontosabb tényező nem a politikai vezetés, hanem az, hogy a hadsereg kitartson, az élén megfelelő emberek álljanak és győzelmeket tudjanak felmutatni a fronton.
A Politico végül arra is kitért, hogy Zelenszkij nem is Ukrajnában, hanem Ukrajna szövetségesei közt okozhatna igazán nagy zavart.
Úgy vélték, hogy az ukránok sokkal objektívebben értékelik az elnököt, mint a Nyugat, és az erősségei mellett jól látják a hibáit is – többek közt azt, hogy valószínűtlennek tartotta az inváziót, és nem készült fel elég jól arra, vagy éppen azt, hogy még a konstruktív kritikát is nehezen fogadja el, és hajlamos másokra kenni a felelősséget a hibák miatt.
Ezzel szemben a nyugati sajtó, valamint a nyugati politikai vezetők sokkal elfogultabbak Zelenszkij iránt – írja a lap.
Épp ezért sokkal jobban elbizonytalaníthatná őket az, ha az ukrán elnökkel valami történne, és az sem kizárt, hogy egy ilyen esetben jobban megfontolnák az Oroszországgal való békekötés, kompromisszum lehetőségét is.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan figyeli, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2023. július 12-én. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)