Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezetésével az ukrán diplomaták gyakran kérik a nyugati partnereket, hogy pörgessék fel még jobban a fegyverszállításokat Kijev irányába. Ezzel párhuzamosan a hátországban élő amatőr fegyverkészítők is a hadiipar részévé váltak, ők a technológiai innovációt kihasználva 3D-nyomtatott bombákkal és gránátokkal látják az ukrán katonákat, amiket be is vetnek a fronton az oroszok ellen.
A gránátok jellemzően 300 grammot nyomnak, tehát nem sorolhatók a leghalálosabb fegyverek közé, mondja a „Ljosa” néven bemutatkozó férfi. A Kijevben élő hobbi-fegyverkészítő azt állítja, hogy miután egy gránát felrobban, a célba vett orosz katonák „gyakran csak futnak tovább”.
Az általa bemutatott csoport 3D-nyomtatással készíti el a „Nyúl” nevű bomba burkolatát, a hangsúly azonban a robbanóanyagon és az acél repeszdarabokon van. „Ljosa” szerint
a tesztek alatt a repeszek úgy hasítottak át a fadeszkákon, mint kés a vajon.
Az ukránoknak szükségük van az ilyen jellegű megoldásokra, mert a harcok elhúzódásával drasztikusan csökkent a lőszerkészletük. De nyers robbanóanyag továbbra is bőségesen rendelkezésre áll az országban. Ez fellendítette az amatőr fegyveripart, amely a fronton lévő ukrán katonákat látja el rögtönzött fegyverekkel, amelyeket az orosz csapatok ellen használhatnak – számolt be a The Economist.
„Ljosa” csapata hetente körülbelül 1000 „cukorbomba” – ahogy ezeket a rögtönzött robbanószerkezeteket nevezik – műanyag burkolatát nyomtatja ki. A velük kapcsolatot tartó ukrán tiszt azonban azt szeretné, ha 1500-at állítanának elő – és nem hetente, hanem naponta.
Egy másik amatőr csapat az elmúlt négy hónapban több mint 30 000 cukorbombát állított elő, és a gyártási arány állítólag egyre csak nő.
És még több érkezik Ukrajna határain túlról, egyes becslések szerint 2022 novembere óta legalább 65 000 „spéci” gránátot szállítottak Európából Ukrajnába. Az ukrán vámosok pedig szemet hunytak az importcikkek felett, az ilyen szállítmányokat gyermekjátékoknak vagy gyertyatartóknak minősítették.
Azzal mindenki tisztában van, hogy a rögtönzött lőszerek nem helyettesíthetik a gyári lőszereket. De vannak előnyeik, a legfontosabb ezek közül, hogy olcsóbbak, mint a rendes fegyverek. Mivel nem kell átállítani a gyártósorokat, a cukorbombák könnyen előállíthatók különböző méretekben. Ez pedig segít a harci drónok üzemeltetőinek abban, hogy a lehető legjobban kihasználják az adott modell hasznos teherbírását.
A bevezetett újítások hatékonyabbá tették a bombákat. Ezek egy központi hengert tartalmaznak, amelybe robbanóanyagot pakolnak. A körülötte lévő teret fémdarabokkal töltik meg, amelyek a bomba felrobbanásakor kicsapódnak. A kezdeti időkben inkább szögeket használtak repeszként, azonban megfigyelték, hogy a robbanás hője részben elpárologtatta a szögeket.
A nagyobb törmelékdarabokkal ez nem történt meg, és így súlyosabb sebeket okoztak. Cserébe a szabálytalan fémdarabok aerodinamikája kiszámíthatatlan. Sokuk nem talált célt, amit az ukrán tisztek pazarlásnak tartanak. Manapság már a golyóscsapágyakat részesítik előnyben – hátrányuk, hogy drága a beszerzésük, mivel hiánycikknek számítanak.
Egy ukrán katona szerint az 5 kilogrammos bombák most már 20 méterre a becsapódási helyüktől is képesek megölni a védtelen orosz gyalogságot.
A tervezők remélik, hogy még tovább tudják növelni a bomba hatósugarát. Néhány cukorbomba a hírek szerint még páncélozott járművek ellen is használható. Az ukrán drónkezelők azt állítják, képesek orosz tankokat megsemmisíteni úgy, hogy ezeket a körülbelül félkilós bombákat a jármű tetejére dobják, ahol a páncélzat vékonyabb.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit pénteken is percről percre közvetítjük.