78 éve, 1945. augusztus 6-án rázta meg a világot, amikor a Little Boy névre keresztelt amerikai atombombát ledobták a japán Hirosima városára. A városra dobott bomba egyes becslések szerint 70, más becslések szerint 126 ezer civil halálát okozhatta, miközben hét–húszezer japán katona vesztette életét.

Három napra rá Nagaszaki is ugyanerre a sorsra jutott, ahol 60–80 ezer ember veszthette életét. Az amerikaiak által használt atombombák hozzájárultak ahhoz, hogy a második világháborút lezárják, és Japán feltétel nélkül letegye a fegyvert, így lezárva a történelem egyik legnagyobb áldozatával járó háborút.

Az atombombák használatának évfordulójáról Japánban minden évben megemlékeznek, így idén is egy állami rendezvény keretén belül értekezett arról Japán új miniszterelnöke, Kisida Fumio, aki idei beszédében a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elindított ukrajnai háborúra, illetve Putyin atombombával való fenyegetésére reflektált.

Japán az egyetlen ország, amely egy háborúban atombombázást szenvedett el, és folytatni fogjuk az erőfeszítéseinket egy atommentes világért

– fogalmazott a miniszterelnök, akinek családja egyébként Hirosimából származik.

Beszéde egy pontján Kisida arról beszélt, hogy ami a két japán várossal történt 1945-ben, soha nem történhet meg újra, ezért továbbra is elkötelezettek az atommentes világ létrehozása mellett, ugyanakkor szerinte ez egyre nehezebb.

Az ehhez [atommentes világhoz – szerk.] vezető úgy egyre nehezebbé válik a nemzetközi közösségben egyre inkább mélyülő ellentétek miatt a nukleáris leszerelés kapcsán és Oroszország nukleáris fenyegetése kapcsán

– jelentette ki a japán miniszterelnök, aki ki is tűzte a célját is: „Ebben a szituációban még fontosabb, hogy visszaszerezzük a nemzetközi lendületet egy atommentes világ felé” – fogalmazott.

Mint azt az AFP cikke nyomán az ír közmédia, az RTÉ megjegyzi, utóbbi nyilatkozata egybevág António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozatával, aki a ceremónián arról beszélt, hogy az ilyen jellegű fenyegetettség miatt a nemzetközi közösségnek egyként kell felszólalnia, és bár nem említette név szerint Oroszországot, de rá utalva arról beszélt, hogy „néhány ország ismét meggondolatlanul” fenyegetőzik a tömegpusztítás ezen eszközével.

Japán hivatalos megemlékezésén egyébként a The Guardian szerint közel ötvenezren vettek részt az országban tapasztalt rendkívüli hőség ellenére, és ott voltak közöttük a 78 éve történt katasztrófa túlélői is.

Egyébként a japán miniszterelnök nem először hozza fel Hirosima és Nagaszaki példáját mementóként az atomleszerelések kapcsán. A májusban Japánban tartott G7-csúcstalálkozót a miniszterelnök azzal a céllal rendezte Hirosimában, hogy az egybegyűlteknek bemutathassa az atombomba használatának a súlyát – mint arról beszámoltunk, a hivatalos programok közül több is a Hirosimára dobott bombával foglalkozott.

(Borítókép:  Kisida Fumio koszorút helyez el a Hirosimát ért atombomba-támadás 78. évfordulóján. Fotó: David Mareuil / Anadolu Agency / Getty Images)