Egyre inkább függ a világ Kínától a technológiai fejlődésben, ugyanis a chipgyártásban nélkülözhetetlen ritka fémet, a galliumot 95 százalékban a keleti ország állítja elő. Kína a gallium exportjának korlátozásával próbálja kihasználni ezt a helyzetet, ami a gallium piaci árának 27 százalékos emelkedését eredményezte – világított rá elemzésében Kecskés Bálint. A Makronóm Intézet geopolitikai elemzője szerint ezzel könnyen pórul járhat Kína, ugyanis ahogy a nyugati országok elkezdték leváltani az orosz gázt, úgy a gallium beszerzését is más forrásból oldhatják meg.
A gallium, egy ritka fém, amely a chipgyártás kulcsfontosságú összetevője, Kína egyeduralma alatt áll. A galliumot az alumínium előállításának melléktermékeként nyerik ki, és Kína mint a világ legnagyobb alumíniumtermelője, a gallium 95 százalékát állítja elő.
Azonban a gallium iránti kereslet növekedése, különösen a chipgyártásban, ahol egyre inkább galliumalapú mikrochipekre váltanak a szilíciumalapú helyett, növekvő függőséget eredményez Kínától.
Kína a gallium exportjának korlátozásával próbálja kihasználni ezt a helyzetet, ami a gallium piaci árának 27 százalékos emelkedését eredményezte
– világított rá elemzésében Kecskés Bálint.
A Makronóm Intézet geopolitikai elemzője szerint azonban a piac alkalmazkodik, és a nem kínai gyártók ismét megjelennek a gallium-előállítás piacán. Például egy német gyár újraindította a termelést a 2021-es áremelkedésre reagálva.
Kína exportkorlátozásának bevezetésével a piac reagált a változásra, ennek eredményeként rögtön megugrottak az árak. A szakértő kifejtette, hogy ezt követően azonban a piac elkezd alkalmazkodni az új környezethez, csakúgy, mint az orosz gázembargó esetében. „Rövid távon komparatív előnyökkel járhat az exportkorlátozás, azonban már középtávon is jobban fájna Kína ökle, mint a Nyugat arca” – fogalmazott Kecskés Bálint.
Oroszország azt remélte, hogy Európa nem lesz képes érdemben reagálni a csapok elzárására, azonban gyorsan diverzifikálta a gázimportját, és a hiányt elkezdte kiegészíteni Norvégiából, Algériából és az Egyesült Államokból
– emlékeztetett a geopolitikai elemző. A diverzifikálásnak köszönhetően a tavaly még közel 340 eurós megawattóránkénti gázár mostanra már 30 euró körülre olvadt. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy 100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból az év végéig.
A szakértő szerint ugyanez a tendencia valószínűsíthetően megfigyelhető lesz a gallium esetében is. Az Európai Unió is kezdeményezte egy vásárlói ügynökség létrehozását a kritikus nyersanyagok számára, hogy csökkentse a ritkaföldfémek, így a gallium iránti függőséget.
A Nyugatnak együtt kell működnie, hogy Kína jelenlegi monopolhelyzetén faragni tudjanak – figyelmeztetett Kecskés Bálint, kiemelve, hogy az Egyesült Államoknak is figyelmet kell fordítania a gallium előállításra, és beruházásokat kell tennie, hogy a galliumot az alumínium gyártása során kinyerhesse.
Az USA-nak továbbá fenn kell tartania egy egyéves galliumkészletet a védelmi ipar számára – javasolta a Makronóm Intézet szakértője.
Bár Kína jelenleg monopolhelyzetben van a gallium előállításban, a piaci szereplők körének bővülése és a nyugati hatalmak önellátásra irányuló erőfeszítései valószínűleg csökkentik ezt a monopolhelyzetet
– jelezte, hozzátéve, hogy a gallium-előállítás és -felhasználás terén folytatott kutatások és fejlesztések továbbra is kulcsfontosságúak lesznek a chipgyártás jövőjének alakításában.
(Borítókép: Qilai Shen / Bloomberg / Getty Images)