Thierry Breton – vagy ahogy Brüsszelben nevezik: Macron embere – nem titkoltan csúcspozícióra pályázik az Európai Bizottságban. Ő maga ezt viccesen B tervnek nevezte, miközben egyelőre az A terv tűnik valószínűbbnek: az, hogy Ursula von der Leyen a jövő évi EP-választások után is megőrzi tisztségét.
Breton nem tágít. A korábbi francia miniszter és technológiai vezérigazgató terebélyesíti hatalmát a Berlaymont-épületben, az uniós vezetés székházában. Eredeti feladata az egységes piac felügyelete – ezt a tisztséget látta el korábban Mario Monti volt olasz miniszterelnök és Michel Barnier nehézsúlyú francia konzervatív politikus –, de hozzá tartozik Ukrajna lőszerellátása és a digitális szabályozás érvényesítése is.
Minden jel szerint Breton még nagyobb befolyásra tesz szert, mert fő riválisa a bizottságon belül, a gazdaságilag liberálisabb, trösztellenes dán Margrethe Vestager az Európai Beruházási Bank élére készül.
A bizottságban szerzett hatalom nem garancia arra, hogy végül Breton nyeri el az elnöki tisztséget. Ehhez az összes európai vezető támogatására, valamint a Parlament megerősítésére lenne szüksége. Ő azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő öt évben megkerülhetetlennek tűnjön – állítják a Politico forrásai: számos bizottsági tisztviselő és politikai tanácsadó.
Nyilvánvaló, hogy Breton akarja ezt az állást
– mondta egy magas rangú politikai tanácsadó, aki szerint a biztos szándéka napról napra egyre nyilvánvalóbb. A kisebb uniós országok nem repesnek az örömtől attól tartva, hogy Breton Franciaország ügynöke lehet.
Esetleges kinevezése Washingtonban is aggodalomra adhat okot, mivel Breton sokkal kevésbé transzatlanti profilú, mint von der Leyen, ráadásul keményen fellépett a nagyvállalatokkal szemben, miközben Európa digitális „végrehajtójának” nevezte magát.
Breton B tervét egyesek valószínűtlennek tartják. Ugyanez történt azonban négy éve is, amikor Párizs eredetileg mást jelölt biztosi tisztségre, Sylvie Goulard azonban megbukott az átvilágításon.
Talán ezzel is magyarázható, hogy Bretonnak sikerült kialakítania a kívülálló imázsát: a volt technológiai vezérigazgató kerüli a bürokrácia útvesztőit, ugyanakkor nem fél nyilvánosan szembeszegülni a nagy techfőnökökkel, például Elon Muskkal.
Maga Breton, aki két évig volt pénzügyminiszter Jacques Chirac elnöksége alatt, a színfalak mögött is remek munkát végez.
Ő volt egyike azoknak a franciáknak, akik megfúrták, hogy a bizottság trösztellenes osztályának élére Verstager támogatásával – kiváló tapasztalatai ellenére is – egy amerikai közgazdász, Fiona Scott Morton kerüljön.
Breton irodája körbetelefonálta az összes hivatalt, hogy másokat is rávegyenek az ellenállásra – állítja a bizottság egyik tisztviselője.
Rendkívül ritka, hogy ennyire nyilvánvalóan ássanak alá egy, az Európai Bizottság elnöke által már aláírt határozatot. Már „nem titkolja, hogy át akarja venni az elnöki tisztségét” – utalt Breton szándékára egy másik bennfentes.
Verstager és Breton rivalizálása rávilágít, hogy a felülről jövő, államvezéreltnek nevezhető gondolkodásmód az uniós politikában felülkerekedett a liberális, versenypárti megközelítés felett, amit Vestager és szövetségesei évekig képviseltek.
Verstager kudarcaival egyidejűleg Breton újabb három főigazgatóság: az ipar, a védelem és a digitális politika átvételével terjesztette ki hatalmát.
Eközben attól sem riadt vissza, hogy olyan álláspontokat képviseljen, amelyek ellentétesek Ursula von der Leyen nézeteivel. Paolo Gentiloni gazdasági biztossal közösen megfogalmazott véleménycikkeiben Breton korábban ellenezte a közös hitelfelvételt a Covid-válság idején, nemrégiben pedig az energiaválság kezelésére irányuló pénzügyi intézkedéseket is. Hozzáállása arra utal: van mersze és ereje, hogy következmények nélkül vállaljon eltérő álláspontokat.
Domináns személyiség, az biztos. De eléri céljait
– jellemezte egy bizottsági tisztviselő.
Egyesek szerint aggodalomra ad okot, hogy Breton révén Párizs túlságosan nagy befolyásost szerez, és olyan irányba tereli az Európai Uniót – például a védelemnek, az ipari nagyágyúknak és a magánvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások terén –, amelyek a francia állami hátterű nagyvállalatok számára előnyösek.
„Megkísérli megerősíteni Európa ipari szektorát, de nyilvánvaló, hogy Franciaország lesz ennek a legnagyobb haszonélvezője” – magyarázta egy illetékes a Berlaymont-palotából.
Jóllehet Breton azt állítja, teljesen független Párizstól, a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy Franciaország túlságosan megerősödne, ha Breton újabb, erős pozícióba kerülne.
Az Európai Központi Bank élén ugyanis már most is a francia Christine Lagarde áll, aki a következő három évben is betölti ezt a tisztséget.
Ilyen körülmények között „kizárt, hogy egy francia szerezze meg a csúcspozíciót” – véli Thierry Breton esélyeiről egy bizottsági tisztviselő, aki szerint ezzel Macron is tisztában van.
(Borítókép: Thierry Breton 2023. június 15-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)