Szaakasvili megítélése vegyes, főleg autokratikus hajlamai miatt, ennek ellenére nemzetközi aggodalomra ad okot, hogy milyen állapotban van a börtönben lévő, egykori grúz elnök, akihez rengeteg anekdotát kapcsolnak a helyiek.
Vegyes, oroszokból, közép-ázsiaiakból és néhány nyugat-európaiból álló csoporttal indulok a Tbilisziből keletre található Kakheti-borvidék felé. Történelmileg is bizonyított, hogy ez volt a világon az első régió, ahol bort készítettek nagyjából 8000 évvel ezelőtt.
A csoport vezetője mindent két nyelven, angolul és oroszul mond el, bár ő maga grúz.
Nehéz lenne másképp, mert rengeteg az orosz.
A szovjet idők öröksége, hogy a függetlenedő országok nagyvárosaiban jelentős orosz ajkú lakosság él – többek között Rigában vagy Kijevben –, amit Putyin részleges mozgósítása csak tetőzött Georgiában.
Sok orosz menekült ide a sorozás elől, a helyiek szerint Tbiliszi pedig így már lassacskán elveszíti grúz többségét. A város a történelem során viszont soha nem volt grúz többségű, a Selyemút mentén fekvő kereskedővárosban az örmények, zsidók, arabok és németek, a hagyományos kereskedőnemzetek alkottak vegyes egyveleget.
Ez ugyanakkor nem egyedi eset. Lemberg (ma Lviv), Odessza, Jereván, de éppenséggel Munkács, Ungvár és Beregszász is hasonló kereskedővárosként funkcionált a történelemben, ahol zsidó–német többség volt. De ne feledjük azt sem, hogy a jelentősebb magyarországi városok, köztük
Pest is csak a XIX. század közepén vált magyar többségűvé,
de a koronázóvárosban, Pozsonyban egészen az első világháború végéig német ajkú volt a lakosság nagy része.
Ezeket is elmeséli túravezetőnk, majd a reptér és a grúz parlament felé érve egyre több szó esik Miheil Szaakasviliről, valamint a hozzá kapcsolódó anekdotákról. Szaakasvili 2004-től 2013-ig kicsit kevesebb mint két hónap megszakítással volt Georgia elnöke, az ország modernizációját pedig alapvetően hozzá kötik.
Grúz politikus. Tbilisziben, grúz értelmiségi családba született. A Kijevi Állami Egyetem (ma: Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem) Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, ahol 1992-ben végzett. Közben, 1988–1989-ben határőrként a kárpátaljai Csapon töltötte sorkatonai szolgálatát. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma Edmund S. Muskie-ösztöndíjprogramja segítségével posztgraduális tanulmányokat folytatott. 1994-ben jogi mesterfokozatot szerzett a Columbia Egyetemhez tartozó Columbia Law Schoolban, majd egy évet a George Washington Egyetem jogi képzésén vett részt. Vezető szerepet játszott a 2003-as rózsás forradalomban. 2004. január 25-től Georgia elnöke, majd 2008-tól 2013-ig ismét az ország államfője volt. 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, majd 2015. május 30-tól 2016. november 7-ig az Odesszai Területi Állami Közigazgatási Hivatal vezetője volt, de 2018. február 12-én kiutasították Ukrajnából. Ezután Hollandiában élt. 2019. május 28-án az újonnan megválasztott Zelenszkij elnök visszaadta Szaakasvili ukrán állampolgárságát. 2020-tól 2021-ig az Ukrán Nemzeti Reformtanács végrehajtó bizottságának elnöke volt. 2021 szeptemberében visszatért Georgiába, ahol letartóztatták.
Tbilisziből kelet felé a George W. Bush út vezet. Szaakasvili és Bush közismerten jó viszonyban voltak, nem véletlenül kapta ez az út az amerikai elnökről a nevét, akinek szobra is van Tbilisziben. A két elnök jó kapcsolatához több történet is kapcsolódik, amiben a grúz konyha is feltűnik.
Az egyik ilyen, amikor Bush Tbiliszibe látogatott, és az egyébként is csapongó Szaakasvili egy vacsorameghívással felborította az elnöki fogadás teljes menetrendjét – az amerikai elnök biztonságáért felelős erők legnagyobb meglepetésére. Egy belvárosi étteremben ettek khinkalit, egy tipikus grúz ételt, és bár Bushnak kifejezetten ízlett, Szaakasvili azt mondta, hogy ilyen rossz khinkalit még sohasem evett.
A grúz elnök hívatta is a szakácsokat, akiknek grúzul kezdett el magyarázni, ők azonban nem értettek semmit. Ezután Bush fordult oda értetlen arccal, és megkérdezte, hogy nem látta-e már őket valahol, majd
a „szakácsok” tökéletes angolsággal közölték, hogy egyébként CIA-ügynökök.
A reptér előtt nem sokkal lehet látni egy üvegépületet, a grúz parlamentet, amelyet Szaakasvili elnöksége alatt adtak át. Az épület egyben a transzparenciát is szimbolizálja, amely az ország fejlődését szolgálja. Túravezetőnk ugyanakkor hozzáteszi, bár valóban sokat javult a helyzet Szaakasvili alatt, többek között a közbiztonság tekintetében, de elterjedt vicc, hogy az üvegházszerű parlamentben nem loptak a politikusok, csak annak a pincéjében, ahol nem látta őket senki.
A város szélén a reptér mellett is elhaladunk, amely mellett az „Ember és a Nap” névvel ellátott szobor látható. Az emlékmű jól szimbolizálja Georgia történelmét. A szobrot 1981-ben, a szovjet idők alatt adták át, amikor a szobor észak, azaz Moszkva felé fordult. Már az 1990-es években is többen kifogásolták, hogy a Nap nem északról kel föl, és módosítani kellene a szobor orientációján.
A megoldást Szaakasvili hozta el, akinek az elnöksége ideje alatt nyugatra fordították az emlékművet, és a mai napig ebben az állapotában van.
Idegenvezetőnk ezt viccesen úgy nyugtázta, hogy Georgiában nyugatról kel föl a Nap, de ki tudja, pár év múlva már lehet, hogy valóban kelet felől fog.
A feltevés nem alaptalan, ugyanis Georgia – Ukrajnával és Moldovával ellentétben – nem kapta meg az EU-s tagjelöltséget, amiben a helyiek szerint nagy szerepe van a jelenlegi kormányzat lavírozó politikájának a Nyugat, Oroszország és Kína között. Augusztus elején például Peking és Tbiliszi kapcsolatát stratégiai partnerséggé nyilvánította a két fél egy közös nyilatkozatban a Xinhua kínai állami hírügynökség szerint.
Miután 2013-ban Szaakasvili megbukott, távozott az országból. Azóta élt Ukrajnában és Hollandiában is, előbbi országban az állampolgárságot is megkapta, és köztisztviselői pozícióba is került. 2021-ben azonban visszatért hazájába, ahol azonnal letartóztatták, és azóta is börtönben ül.
A közelmúltban a Politico készített vele interjút. Azt nyiltakozta, hogy élete vagy halála óriási hatással lesz arra, hogy Grúziának van-e reális esélye az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Szaakasvili óriási befolyása – egy évtizeddel az után, hogy elhagyta az elnöki posztot – továbbra is érvényesül.
2003-ban ő vezette a rózsás forradalmat, amely megdöntötte az oligarchák által irányított posztszovjet kormányt a korrupció elleni fellépés és a Nyugat felé nyitás ígéretével.
Még az alkotmányt is megváltoztatta, hogy rögzítse az integrációs törekvéseket mind az EU-ba, mind a NATO-ba.
Ám 2008-ban Szaakasvili az Oroszországgal vívott katasztrofális háború során vezette országát, és fokozódó tekintélyelvűsége sok támogatóját elidegenítette. A jobbközép vezető 2013-ban megbukott, majd Ukrajnába távozott. Később Odessza kormányzója, majd Volodimir Zelenszkij elnök Nemzeti Reformtanácsának vezetője lett.
A grúz bíróság mindeközben távollétében bűnösnek találta abban, hogy visszaélt hatalmával, és kegyelmet adott az ellenzéki képviselőt megverő rendőröknek. Megfosztották grúz útlevelétől, és hat év börtönbüntetésre ítélték. Kevesen számítottak arra, hogy Szaakasvili valaha visszatér.
2021-ben azonban a politikus illegálisan átlépett a határon, körbejárta a vidéket, majd nemsokára a hatóságok letartóztatták. A volt elnök kijelentette, hogy politikai fogoly, és éhségsztrájkba kezdett, hogy követelje szabadon bocsátását. Néhány hét után azonban ezt befejezte, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azóta pedig az 55 éves férfi egészségi állapota drámaian megromlott.
„Annyira lefogyott, hogy alig ismerek rá – mondta az anyja a Politicónak. – A legkisebb méretű nadrágot hozom neki, és még az is túl nagy. Zavarban van, nem emlékszik, mi történt néhány órával ezelőtt.”
A tesztek azt mutatják, hogy nehézfémek, higany, bárium és bizmut, valamint cianid van a szervezetében.
Szaakasvili távozása után az ország Moszkva-barát irányba fordult a kormányzó Grúz Álom pártjának vezetése alatt, amelyet Bidzina Ivanisvili milliárdos alapított. Bár Ivanisvili nyilvánosan elhagyta a politika frontvonalát, széles körben elterjedt a vélekedés, hogy valójában ő adja a parancsokat Irakli Garibasvili miniszterelnöknek.
Annak ellenére, hogy a Kreml és a helyi oroszbarát szakadárok Grúzia területének egyötödét ellenőrzik,
a kormány nem volt hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben Moszkva teljes körű ukrajnai inváziója nyomán.
Ehelyett azzal vádolták, hogy szemet huny efölött, miközben az ország az EU-ból Oroszországba szállított, szankcionált áruk átrakodóállomásává válik, és a korlátozások megkerülésével tesz szert profitra.
A kapcsolatok javulásának jeleként a Kreml eltörölte a Grúziába irányuló közvetlen járatok tilalmát, és enyhítette állampolgárai vízumkötelezettségét. Az orosz nyaralók a lakosság tiltakozása és Szalome Zurabisvili grúz elnök figyelmeztetése ellenére most a napfényes georgiai fővárosba és tengerparti üdülőhelyeire repülnek Batumi környékére.
Májusban Garibasvili kritika alá került, miután azt állította, hogy a háború Ukrajna NATO-csatlakozási vágyának a következménye. Az Európai Tanács külkapcsolati jelentése szerint Ivanisvili nagymértékben felelős Tbiliszi Moszkva-barát orientációjáért.
A Grúz Álom párt és a kormány feletti irányítása révén Ivanisvili megkísérelheti Grúziát Oroszország befolyási övezetébe lavírozni
– áll a közleményben.
A kormány irányváltása ütközik a közvéleménnyel. Uniós zászlók lógnak a lakások erkélyein és a kormányzati épületeken szerte Tbilisziben. Egy áprilisi országos közvélemény-kutatás szerint a grúzok 89 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, ami évek óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor a mintában szereplő 1500 embernek csak 38 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi kormány nyugatbarát külpolitikát követ.
Nemzetközi aggodalomra ad okot Szaakasvili sorsa is. Zelenszkij azt szeretné, ha a grúz kormány engedélyezné a volt elnöknek, hogy Ukrajnába jöjjön.
Oroszország megöli Szaakasvili ukrán állampolgárt a grúz hatóságok keze által
– írta a Twitteren a hónap elején, miután a bírósági fényképeken a lesoványodott Szaakasvili látható.
„Arra buzdítom partnereinket, hogy foglalkozzanak ezzel a helyzettel, és ne hagyják figyelmen kívül és mentsék meg ezt az embert. Európában egyetlen kormánynak sincs joga embereket kivégezni, az élet alapvető európai érték” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma tavaly év végén közölte, hogy figyelemmel kíséri Szaakasvili kezelését. Eközben az év elején az Európai Parlament sürgette Tbiliszit Szaakasvili szabadon bocsátására, figyelmeztetve, hogy mindez az uniós csatlakozási ambíciók letörésével is járhat.