Olaszország és Görögország a bevételei jelentős részét a turizmusból szerzi. Idén nyáron azonban jócskán elharapódzott az erdőtüzek száma, ami nemcsak a környezetet, de az országok GDP-jét is hazavágja. Környezetvédelmi szakemberek dugták össze a fejüket, hogy megoldást találjanak a szó szerint égető problémára, és szóba jött, hogy akár a turisták is tehetnének valamit.
Féktelen erdőtüzek elől menekülő turisták képei uralták az európai média címlapjait. Az elmúlt időszakban a görögországi Rodosz szigetén, Szicíliában és a portugál Odemira környékén is magasra csaptak a lángok. Az érintett területeken sürgősségi evakuálásokat kellett végrehajtani, az emberek vagyontárgyakat vesztettek, és ideiglenesen leállt az idegenforgalom is.
A tét pedig nagy: ha a legkeresettebb nyári turisztikai célpontok jövője kérdésessé válik, úgy a turizmusból élő közösségek megélhetése is bizonytalan lesz.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a Földközi-tenger környéke riasztó mértékben melegszik. Ez a gyors felmelegedés a kiszáradt talajviszonyokkal együtt ideális környezetet teremt a tüzek terjedéséhez. Csak 2023 júliusában több mint 123 ezer hektárnyi terület égett le Görögországban. Az ilyen szélsőséges időjárási események, amelyek az éghajlatváltozás miatt várhatóan egyre gyakoribbá válnak, komoly veszélyt jelentenek az idegenforgalomra – világított rá elemzésében a Deutsche Welle. Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a következő években felerősödnek az időjárási szélsőségek, sőt a hőhullámokat már a legvadabb mitológiai szörnyekről nevezték el, például a háromfejű kutyáról, Cerberusról.
A turizmus kulcsfontosságú szerepet játszik a dél-európai országok gazdaságában. Az idegenforgalom például Görögország gazdasági teljesítményének mintegy 20 százalékát adja. Spanyolország és Olaszország szintén nagymértékben támaszkodik az idegenforgalomra, amely 12 százalékkal, illetve 9 százalékkal járul hozzá az országok GDP-mutatójához.
Az erdőtüzek, ha ismétlődő jelenséggé válnak, elriaszthatják a turistákat, ami az idegenforgalmi bevételek csökkenéséhez vezethet.
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő intézet jelentése arra figyelmeztet, hogy a dél-európai úti célok hosszú távon elveszíthetik vonzerejüket a hőhullámok és az erdőtüzek gyakoribbá válása miatt.
Bár a közeljövő borúsnak tűnhet, a szakértők úgy vélik, hogy a mediterrán régió idegenforgalma képes alkalmazkodni.
Bár az éghajlati modellek hőséget, szárazságot és tüzeket jósolnak, „a földközi-tengeri térségben a turizmus nem fog egyik napról a másikra összeomlani”
– véli Harald Zeiss. A németországi Harz Egyetem Turisztikai Kutatóintézetének igazgatója szerint az utazási szezonok viszont eltolódhatnak. A turisták inkább tavasszal vagy ősszel látogathatnak el a Földközi-tengerre, elkerülve a nyári csúcsidőszakot. Más szakértők úgy vélik, hogy bár a szélsőséges időjárási események egyeseket elriaszthatnak, sok turista kiugró esetként tekint ezekre, és továbbra is felkeresi kedvenc úti céljait. A hazai turizmussal kapcsolatban lapunknak korábban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke beszámolt arról, hogy a Balatonon többen a forgalom bezuhanására számítottak, azonban még az sem kizárt, hogy növekedéssel zárul a nyári szezon.
Johann Goldammer, a németországi Freiburgban működő Globális Tűzmegfigyelő Központ igazgatója hangsúlyozza, hogy az erdőtüzek kezeléséhez innovatív megoldásokra van szükség. Annál is inkább, mivel a városiasodás miatt túl sok a kihasználatlan földterület, és amikor a száraz időszakokkal és hőhullámokkal kísért éghajlatváltozás ezt tovább súlyosbítja, a tüzek elkerülhetetlenné válnak.
A szakértő szerint a turizmust fenntarthatóbbá kell tenni, és aktív részvételen kell alapulnia. A turisták ne csak nézelődjenek, inkább „vegyenek részt a helyi gazdasági életben, és segítsenek a görög gazdáknak az olajfarmokon vagy a szőlőültetvényeken” – idézte a szakértőt a Makronóm Intézet, hozzátéve, hogy
a kamera helyett akár kapát is ragadhatnának a turisták.
Az ilyen megközelítések nemcsak a turistáknak nyújtanak egyedülálló élményeket, hanem a helyi gazdaságok újjáélesztésében is segítenek. A gazdaságkutató szervezet rámutatott, hogy a görögországi Évia szigetén 2021-ben pusztító tűzvészek után Goldammer benyújtotta a javaslatait a görög kormánynak. Ezek között szerepel egy hosszú távú földhasználati koncepció, valamint a tüzek megelőzését célzó intézkedések. A szakértő szerint ugyanis inkább a tüzek megelőzésére, mintsem a tűzoltási kapacitások növelésére kell helyezni a hangúlyt.
Bár a turisztikai ágazatra gyakorolt közvetlen hatás tagadhatatlan, az alkalmazkodásra és a fejlődésre is van lehetőség. A fenntartható gyakorlatok elfogadásával, a turisztikai modellek újragondolásával és a megelőző intézkedések előtérbe helyezésével a mediterrán régió továbbra is a legnépszerűbb úti célként virágozhat.
(Borítókép: Matthew Lloyd / Bloomberg / Getty Images)