A német kancellár szerint az ukrajnai háború békés lezárását célzó szaúdi békekonferencia egy jelentős lépés volt, ugyanakkor sajnálatára még csak a tárgyalások elején járunk.
Közel 36 perces interjút adott az egyik legnagyobb német közszolgálati csatornának, a ZDF-nek Olaf Scholz német kancellár.
Az interjúban a szociáldemokrata politikus több témát is érintett: az ukrajnai háború kapcsán szóba került a nemrégiben közel 40 ország részvételével Szaúd-Arábiában tartott ukrajnai békekonferencia – amin Oroszország nem vett részt, ellenben például Kína vagy Brazília igen –, az ukrán hadseregnek nyújtott katonai támogatások, de a migrációt is érintették a beszélgetés során – tudósít róla a Frankfurter Allgemeine Zeuting.
Scholz kifejtette, hogy a szaúdi békekonferencia nagyon fontos volt, ugyanakkor hozzátette, a békefolyamatoknak sajnos még csak az elején járunk. Ennek ellenére szerinte az különleges volt, és szerinte ezeket a tárgyalásokat mindenképp folytatni kell.
Mint megjegyezte, ugyan a háborús agresszor Oroszország azon nem vett részt, azonban Kína mellett több latin-amerikai és afrikai ország jelen volt, és szerinte az ilyen konferenciákkal elérhető a béke.
Van értelme annak, hogy folytassuk ezeket a beszélgetéseket, mert ezek konkrétan növelik a nyomást Oroszországon, hogy felismerje, rossz úton jár, és muszáj kivonnia a csapatait, és a béke lehetségessé váljon
– véli a német kancellár, aki ezzel további diplomáciai erőfeszítést kért az országoktól a háború békés rendezése érdekében.
Kína részvételéről elmondta, hogy az nagyon fontos volt, és emlékeztetett, hogy az első, még júniusban a dániai Koppenhágában tartott ilyen békekonferencián Peking nem vett részt.
Az interjú során szóba került az Ukrajnának szánt fegyvertámogatások is. Mint ismert, Kijev régóta szeretné, hogy Németország adjon a közel 500 km-es hatótávolságú Taurus rakétából az épp ellentámadást vezető ukrán hadseregnek, mivel úgy látják, ezzel a svéd–német fejlesztésű fegyverrel segíthet a háború minél hamarabbi lezárásában.
A lehetséges rakétatámogatásról a kancellár csak szűkszavúan beszélt, és leginkább megpróbált kitérni a konkrét válaszadás elől.
Ugyan nem zárta ki, hogy a jövőben átadna a Taurus rakétákból Ukrajnának, de diplomatikusan csak annyit válaszolt, hogy csakúgy, mint a múltban, most is gondosan vizsgálják a helyzetet.
Emellett emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok után Németország nyújtotta a legtöbb katonai és humanitárius támogatást a lerohant országnak – lőszerek mellett tüzérségi fegyverekkel, tankokkal és légvédelmi rendszerrel is segítette már Kijevet.
A Taurus kapcsán visszautasította azokat a német sajtóban tárgyalt információkat, melyek szerint a német kormány habozna a döntésben, de ismét aláhúzta, hogy az ilyen döntéseket mindig gondosan mérlegelik a kormányüléseken.
Az interjú során a német szövetségi kormány vezetőjét arról is megkérdezték, hogy mit szól SPD-s belügyminisztere, Nancy Faeser nemrég bemutatott új migrációs tervezetéről, ami többek között felgyorsítaná a deportálást, emellett például biztonságos államnak tartaná a 2008-ban Oroszországgal háborút vívó Georgiát, vagy az épp orosz támadásoktól félő Moldovát.
E kapcsán Scholz elmondta, hogy támogatja belügyminiszterének tervét, és hozzátette, hogy minél jobban digitalizálni kell a bevándorlási hivatal működését. Mint elmondta, a törvénytervezetet most a tartományokkal együtt tanulmányozzák, és amennyiben megegyeznek, akkor a Bundestagnak is benyújtanak majd egy törvényjavaslatot.