Az októberi parlamenti választásokkal együtt megtartandó népszavazás négy, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, a fehérorosz határon emelt acélkerítésről és az uniós menedékkérő elosztási javaslatról szóló kérdését nyújtotta be hétfő este a lengyel kormány a parlamenti alsóházának (szejm). Mint ismert 2022-ben Magyarországon az országgyűlési választással párhuzamosan szintén rendeztek népszavazást.
A népszavazás kiírását az indítványban azzal indokolták, hogy az október 15-re kiírt parlamenti választások után megalakuló törvényhozás, az összetételétől függetlenül, kénytelen legyen szem előtt tartani a nemzet akaratát.
Az első kérdés az állami vagyonról szól: Támogatja-e az állami vállalatok kiárusítását a külföldi jogalanyoknak úgy, hogy ezáltal a lengyelek elveszítsék az ellenőrzést a gazdaság stratégiai ágazatai felett? A kérdésfeltevést a kormány indítványában azzal indokolták meg, hogy a jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) kormányzása idején (2007–2015) az állami vagyon nagymértékű privatizációjára törekedett, és lehetővé tették a stratégiai energetikai cégek eladását Oroszországnak. A jelenlegi ellenzék pedig „nyíltan szorgalmazza egy ilyen terv folytatását” – írták.
A második kérdés: Támogatja-e a nyugdíjkorhatár emelését, ezen belül azt, hogy a nők és a férfiak számára visszaállítsák a 67 éves korhatárt? A felvetést azzal indokolták, hogy a PO által irányított kormánykoalíció 2012-ben 67 évre emelte a nyugdíjkorhatárt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette jelenlegi kormánykoalíció idején pedig 60 évre csökkentették a nők, illetve 65 évre a férfiak esetében. Utaltak arra, hogy az ellenzék a korhatár újbóli emelését szorgalmazza.
A harmadik kérdés: Támogatja-e a Lengyelország és Fehéroroszország határán emelt akadály lebontását? Az indoklásban a Fehéroroszországon át Lengyelországba irányuló migrációs nyomásra utalnak, valamint a Wagner orosz magánhadsereg fehéroroszországi telepítésére, és a lengyel határ közelében a részvételével szervezett katonai műveletekre. Felidézik, hogy a riasztórendszerrel felszerelt, acélból készített határkerítést egyesek „feleslegesnek” nevezték.
A negyedik kérdés a migrációt érinti: Támogatja-e a közel-keleti és afrikai illegális bevándorlók ezreinek befogadását, az európai bürokrácia által szorgalmazott kényszerű áthelyezési mechanizmussal összhangban? Az indoklásban kiemelik, hogy az uniós mechanizmust a lengyel ellenzék támogatja, valamint „azok a körök is, amelyekkel az ellenzék európai szinten együttműködik”, a téma pedig „óriási jelentőséggel bír” a lengyel belpolitika számára.
A lengyel jog szerint a népszavazási kezdeményezést a szejm hagyja jóvá, illetve az elnök írhatja ki a referendumot, miután a szenátus is jóváhagyta. A kormány indítványát a szejm szerdán kezdődő kétnapos ülésén tűzik napirendre. A szejm a PiS azon javaslatát is megvitatja, amely értelmében a népszavazást a parlamenti választások napján rendezzék.
Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát.
Kivételt képez az alkotmánymódosításról szóló népszavazás, amely esetében nincs részvételi küszöb.
AZ MTI összegzése szerint az 1989-ben történt rendszerváltás óta Lengyelországban ötször tartottak országos népszavazást, ezek közül az 1996-ban egy napon megtartott két referendum, valamint a 2015-ös elnökválasztási kampány idején Bronislaw Komorowski akkori államfő által kezdeményezett népszavazás – az alacsony részvételi arány miatt – érvénytelen volt.
Az 1997-es – a jelenlegi alkotmányt jóváhagyó – népszavazás során a jogosult választóknak 42,86 százaléka nyilvánított véleményt. Érvényes volt a Lengyelország európai uniós csatlakozását jóváhagyó 2003-as népszavazás is, amikor a szavazópolgárok 58,85 százaléka járult az urnákhoz.
Ahogy azzal egy külön elemzésben már foglalkoztunk október 15-én lesznek parlamenti választások Lengyelországban, és a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi időben közelíti a kormányzó jobboldali-populista Jog és Igazságosság (PiS) támogatottságát a Donald Tusk vezette jobbközép-konzervatív Polgári Platform (PO).
Ez részben annak köszönhető, hogy Tuskék az utóbbi időben rég nem látott tömeget mozgósítottak több nagyvárosban is, amikor a 2015 óta kormányzó PiS ellen tüntettek. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a PiS nem készülne a választásokra: vasárnap a párt közösségi oldalán jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök, hogy
A VÁLASZTÁSSAL EGY IDŐBEN A MIGRÁCIÓRÓL IS TARTANÁNAK EGY NÉPSZAVAZÁST.
Egyébként nem csak a migrációellenességgel kampányolhat majd a PiS: Morawiecki múlt héten vitára hívta az EPP európai parlamenti képviselőcsoportjának német elnökét, az egyébként CSU-s Manfred Webert, mivel a lengyel kormányfő szerint Németország közvetlenül bele akar avatkozni a lengyel választásokba. Azonban e vitából vélhetően nem lesz semmi, mert Morawiecki hosszú levelére Weber csak szűkszavúan annyit reagált, hogy ő kimaradna ebből.