Ismét durva támadás érte a munkácsi városvezetés részéről a II. Rákóczi Ferenc Középiskolát, miután a magyar intézmény élére Pauk Mariját nevezték ki, akinek semmi kötődése nincs a magyar közösséghez vagy magához az iskolához. Az iskola jelezte, kitartanak. Megkerestük az iskola fizikatanárát, aki többek között azt is elárulta, hogyan fogadták az új igazgató kinevezésének hírét, mit lehet róla tudni és kinek állhatott szándékában a váltás.
Legutóbb januárban foglalkoztunk a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola méltatlan helyzetével. Mint ismert, az év elején egy friss rendeletre hivatkozva az ukrán rendőrség több közintézményről is eltávolította a magyar zászlókat, emellett a már fentebb említett középiskola igazgatóját indoklás nélkül, egyik napról a másikra menesztették.
Az ügyben a Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írták „úgy vélik a jelenlegi helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést, ezért a döntés azonnali felülvizsgálatát szorgalmazzák”.
A Kárpátalja.ma cikkéből kiderült, hogy az iskola kálváriája tovább folytatódik, ugyanis az intézmény augusztus 15-én arról számolt be közösségi oldalán, hogy az iskola élére Pauk Mariját nevezték ki, akinek
semmi kötődése a magyar közösséghez, vagy az iskolához.
A bejegyzés végén megjegyezték, hogy továbbra is kitartanak.
Az ügyben megkerestük Schink Istvánt, az iskola nemrégiben menesztett igazgatóját, aki a helyzetre való tekintettel nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre. Molnár Krisztián, a II. Rákóczi Ferenc Középiskola fizika szakos tanára viszont mesélt az Indexnek arról,
Mint mondta, sokkhatásként érte a tanárokat, hogy egyik pillanatról a másikra leváltották az igazgatót, az viszont még kevésbé volt világos, hogy miért éppen Pauk Marijára esett a választás. A tanár azonban úgy tudja, az érkező igazgató már egy másik iskolában is betöltötte ezt a posztot, ahol meg voltak elégedve munkájával.
Elárulta azt is, a hír hallatán egy másodpercre megfordult a fejében, hogy elhagyja az iskolát, de túl sok szállal kötődik az intézményhez és szereti a munkáját, így végül elhessegette ezeket a gondolatokat. Pedig mint kiderült, fizikusként egy kihaló félben lévő szakmában könnyen találna magának új munkát.
A szülők körében sem fogadták nagyobb lelkesedéssel az új igazgató érkezését,
a közösségi médiában számtalan olyan kommentet olvasott, amiből egyértelművé vált, hogy jelenleg senki sem érti ennek a döntésnek a miértjét.
Egyelőre nem merült fel annak a lehetősége, hogy a tanárok vagy a szülők tüntetést kezdeményezzenek, de a jövőben nem tartja kizártnak, hogy erre is sor kerülhet. Egyelőre kivárnak.
Arról is kérdeztük, kinek állhat érdekében, hogy a magyar iskola élére ukrán igazgatót nevezzen ki. Molnár Krisztián úgy tudja,
ez nem az ukrán állam, hanem a munkácsi oktatási hivatal döntése volt.
Végezetül érintettük az ukrán nyelvtörvény esetleges kimenetelét is, amellyel kapcsolatban Molnár Krisztián azt mondta, nem kizárt, hogy a jövő évtől már ukrán nyelven kell tanítania diákjait. Mint mondta, az új igazgató kinevezése része lehet a magyar iskola „elukránosításának”.
Utóbbi témával korábban az Index is több alkalommal foglalkozott. A kérdés felmerült például a február végi kormányinfón is, ahol Gulyás Gergely emlékeztetett a kormány legnagyobb kritikájára Ukrajnával szemben – amelyet már a háború előtt is megfogalmazott – a nyelvtörvényre. Elmondása szerint Magyarország olyan nemzetközi találkozókra törekszik, amelyekből mindkét fél profitálhat.
Nyáron az Európai Tanácshoz is eljutott a kárpátaljai magyarokat érintő kérdés, alkotmányjogi szakértőkből álló testületük, a Velencei Bizottság állást foglalt az ukrajnai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Úgy vélik, bár a törvénynek vannak pozitívumai, mégsem felel meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak és az európai kisebbségvédelmi elvárásoknak.
Nem sokkal korábban az ukrán parlament jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely elhalasztja az ukrán nyelvre történő átállást az uniós országok nyelvén folyó oktatásban 2024. szeptember elsejéig. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már korábban kifejezte aggodalmát az oktatást érintő törvénnyel kapcsolatban. Szerinte az új törvény életbe lépése esetén gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák, és ez elfogadhatatlan.