Nem a terv szerint halad Ukrajna ellentámadása, túl lassan haladnak a katonák, és emiatt az ukránok kezdenek elkeseredni – írja elemzésében a The Economist. Az ukrán kormány úgy véli: mindennek oka elsődlegesen az, hogy nem érkeztek meg időben a Nyugat által beígért harci eszközök. A katonai helyzet miatt azon dolgoznak, hogy még több fiatalt hívjanak be katonának, de a hadra hívhatók száma egyre csak fogy.
Ukrajna június elején indított ellentámadást az orosz erőkkel szemben. Az ukrán katonák azonban a vártnál lassabban haladnak előre, már a Nyugat is kezd lemondani Ukrajna ellentámadásának sikeréről.
Szerhij Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal szóvivője úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban: „nincs jogunk kritizálni a kijevi katonaságot”. Hozzátette, hogy az offenzíva „nem egy ló, amit korbácsolni lehet, hogy gyorsabban menjen”.
Az előrehaladásnak vérben mérik az árát
– mondta Lescsenko.
A lap szerint mindez a közhangulatban is érezteti a hatását: egyre gyakrabban érik kritikák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és egyre távolibbnak tűnnek azok a kormányzati ígéretek, amelyek szerint Ukrajna még a 2014-ben elszakított Krím félszigetet is vissza fogja venni.
A The Economist azt is hozzátette: Ukrajna politikai vezetése rendkívül frusztrált amiatt, hogy a Nyugat által beígért katonai felszerelések jelentős része még nem érkezett meg az országba.
Az ukrán vezérkar egyik forrása azt mondta a lapnak, hogy Ukrajna mindössze 60 darab Leopard tankot kapott annak ellenére, hogy korábban több százat ígértek nekik ezekből. Az aknamentesítő járművekből még ennél is kevesebb van, pedig kulcsfontosságúak lennének most, amikor sűrű aknamezőkön keresztül kellene megközelíteni az orosz védvonalat.
Egyszerűen nincsenek erőforrásaink a frontális támadások végrehajtására, hiába kéri ezt a Nyugat tőlünk
– mondta a The Economist forrása.
A kormányzat attól is tart, hogy katonai áttörés nélkül szóba sem jöhetnek a béketárgyalások Oroszországgal,
ráadásul a patthelyzet, a sikerek elmaradása egyre nagyobb elkeseredettséget vált ki a katonákból.
Mindemellett a The Economist megjegyzi: az elmúlt napokban az ukrán fegyveres erők tettek némi előrelépést a déli színtéren. Ennek ellenére Ukrajna még mindig nagyon messze van attól a stratégiai céljától, hogy áttörje Oroszország fő védelmi vonalát, és elvágja Oroszország szárazföldi folyosóját a Krím félsziget felé.
Ukrajna politikája jelenleg szinte teljes mértékben a háború függvényében zajlik. Miután Ukrajna meghosszabbította a hadiállapotot – amely kizárja a választások megtartásának lehetőségét –, elmaradnak az októberre tervezett választások is. A kormányzat szerint akkor, amikor akár 6 millió ukrán állampolgár él az ország területén kívül, és százezrek harcolnak otthonuktól távol, bonyolult lenne választást tartani.
A The Economist végül arról is beszámolt:
az ukrán kormányzat azon dolgozik, hogy harcba hívja a még hátországban maradt fiatalokat.
Viszont aki harcolni akart, az már a hadseregben van, így most már tényleg csak kényszerítő eszközökkel tudnak újabb katonákat kiállítani. Mindez a hátországon is érezteti a hatását: egyre nyomottabb a hangulat a fiatalok körében, és mindenki tudja, hogy még ha sikeres is lesz az ellentámadás, akkor is nagy árat kell fizetniük érte.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit percről percre közvetítjük hétfőn is.