Orbán Viktor miniszterelnök az idei Tranziton, az évadnyitó politikai fesztiválon többek között arról beszélt, hogy ma nincs meg a jobboldali európai egység, de a jövő évi EP-választáson ennek megszületésére több esély van, mint öt vagy tíz éve. Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét, valamint Szent-Iványi István külpolitikai szakértőt kérdeztük.
Orbán Viktor a Tranziton a jövő évi EP-választásokról kifejtette, sokszor fűztek hozzá hamis reményeket, de „öregember nem vénember, azért nekiindulunk még”. Mindig úgy látták, van esély arra, hogy megszorongassák a „birodalmat építeni akaró erőt”. A problémájuk az, hogy az ellenerő, amelynek a nemzeti függetlenség mellett kellene kiállnia, az Európai Néppárt nem teljesíti a küldetését, „ellógja a melót”.
A kormányfő kijelentette, hogy „a jobboldali európai egység ma nincs meg, a Fidesznek is azért kellett kijönnie a Néppártból, mert annyira baloldali volt, kicsit túlzok, az MSZP-be is beléphettünk volna. A választáson az lesz a kérdés, hogy a jobboldali egység megszületik-e, és ha igen, akkor többségre jut-e, erre ma több esély van, mint öt éve, és sokkal több, mint tíz éve”.
Szent-Iványi István volt országgyűlési és európai parlamenti képviselő, 2010–2015 között Magyarország ljubljanai nagykövete a 2022-es ellenzéki összefogás külpolitikai kabinetvezetője lapunk kérdésére az idézett mondatokat úgy kommentálta:
Az, hogy drámaian nagy áttörés következzen be, nem reális. Valószínűsíthető, hogy lesz egy eltolódás jobboldali irányba, de vegyes a kép. Bizonyos országokban, például Németországban előretört az AfD, ugyanakkor Spanyolországban visszaesett a Vox. Az is érdekes kérdés, hogy amit európai szélsőjobboldalnak szoktak nevezni, nagyon megosztott. Egy részük középre húzódik, és a mérsékelt jobbal akar együttműködni, mint Giorgia Meloni, valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták. Az Európai Konzervatívokat és Reformistákat egyébként sem tekintem ab ovo szélsőjobboldalinak, ahogy a cseh Petr Fiala pártját sem.
A külpolitikai szakértőt megkérdeztük Orbán Viktor azon kijelentéséről is, hogy ma nincs európai jobboldali egység. Szent-Iványi István arra hívta fel a figyelmet, hogy „van egy nagy jobboldali tömb, amiből a Fidesz kilépett. Orbán Viktor az Európai Néppártot nem hajlandó jobboldaliként elismerni, pedig európai szinten ez a jobboldal közös platformja. Ahol nincs egység, az a szélsőjobboldal. A populistáknak és a nacionalistáknak mindig nehéz egységet létrehozni, mert egymás kárára is nacionalisták. A lengyel PiS és a német AfD ellenfelek, az összefogás nem problémamentes a román AUR és a Fidesz között sem. Spanyolországban a Vox próbálja leépíteni a helyi autonómiákat, miközben Orbán Viktor épp a kisebbségi jogok mellett áll ki”.
Deutsch Tamás lapunknak adott júliusi interjújában elárulta: „Az Európai Konzervatívok és Reformerekkel (ECR), a lengyel Jog és Igazságosság Pártjával, az olasz Meloni-féle Fratelli d'Italiaval, a spanyol Vox által meghatározott frakcióval, illetve az Identitás és Demokrácia frakciójával (ID), az olasz Lega és a francia Rassemblement National frakciójával is folyamatos a kapcsolatunk. Mindannyiukkal erős és jó a viszonyunk”.
A Fidesz EP-képviselője a legnagyobb esélyét annak látja, hogy akár már a jövő évi választások előtt az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának tagjai lesznek.
Deutsch Tamás kitért arra is, hogy az új frakció létrehozatala folyamatosan napirenden van, „a választások után a várható jó eredménynek és a mi belépésünknek köszönhetően az ECR lehet a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben. De ha az ECR és az ID egy közös frakciót alakít, és ehhez csatlakoznak még a függetlenek közül és a Néppártból is, akkor a második legnagyobb frakció pozíciójának az elérése sem lehetetlen. Ennek 50 százalék alatti az esélye, de mégsem lehetetlen. Ha bekövetkezik, na az cezúra lesz az EP életében”.
Szent-Iványi István az ellentétek miatt lehetetlennek tartja az ECR és az ID egyesítését, azt viszont reálisnak nevezte, hogy a Fidesz csatlakozzon az ID-hez. A lehetséges Fidesz–ECR házasságról úgy vélekedett, hogy
nyilván a PiS szívesen venné a csatlakozást, viszont ha az ECR együtt akar működni a Néppárttal, akkor Orbán Viktor tehertétel lenne. Meloni szeptemberben ugyan Magyarországra látogat, de nem Orbán Viktor, hanem Novák Katalin meghívására, a demográfiai csúcsra. Meloninak nehezítené a megállapodást a Néppárttal Orbán közelsége, és a Fidesz érkezése esetén Fialáék maradása sem lenne biztos. Ezt mérlegelni fogják az ECR-ban.
A külpolitikai szakértő jelezte azt is, a Fidesz képviselőcsoportjának jelentősen szűkíti a mozgásterét, hogy az Európai Parlamentben a függetlenek között ülnek, „nem kapnak frakciótámogatást, szűkebb jogköreik vannak bizottsági szinten is. A Fidesz törekedni fog ennek felszámolására, Varga Judit pozícióhoz akar majd jutni, ezért szerintem az ID-hez történő csatlakozást is mérlegelik, hogy pozíciókat és befolyást szerezzenek”.
Mráz Ágoston Sámuel lapunk kérdésére kifejtette:
A jobboldali pártok erősödésére van esély, mert az európai és különösen a német zöldek jelentősen gyengültek, s a szociáldemokraták sem állnak jól se a franciáknál, se a németeknél, se az olaszoknál. A Néppárt is gyengült az elmúlt években, különösen a Fidesz kiválása miatt, az Európai Konzervatívok viszont a titkos favoritok, mandátumaik száma akár másfélszeresére, 12 százalékra is emelkedhet jövőre az Európai Parlamentben. Ha ehhez hozzászámítjuk a Fidesz várhatóan 12–14 mandátumát, akár 14 százalékos is lehet a konzervatívok aránya. A többi radikális jobboldali párt is inkább erősödött az elmúlt válságos, gazdaságilag és társadalmilag is nehéz évek alatt.
„»Most vasárnap« mindez azonban nem lenne elég még a sok tekintetben különböző jobboldali pártok együttműködése esetén sem, fordulatra vagy az EP-többség megszerzésére. A választásokig azonban még van több mint 9 hónap, és a kampányok 27 országban külön-külön zajlanak” – jelezte a politológus.
A Nézőpont Intézet vezetője arra a kérdésünkre, hogy milyen tényezőkre van szükség ahhoz, hogy megszülessen az Orbán Viktor által említett jobboldali európai egység, elmondta, az Európai Néppárt hosszú évek óta az Európai Parlament Bizottság-párti többségébe akar tartozni, mert ettől reméli a legnagyobb befolyást, 2005 óta a Bizottság elnöke is folyamatosan a Néppárt soraiból került ki.
„Egy ilyen kedvező politikai pozíció érdekében a jövőben is hajlandó lesz a Néppárt alkukat kötni, és akár más jobboldali pártokkal is együttműködni. Sokat lehet hallani Brüsszelben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és az Európai Konzervatív Párt elnöke, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője szövetségkereséséről. A jövőre megválasztandó Európai Parlament új erőviszonyai miatt. Ismert, hogy a Fidesz is a konzervatívokhoz szeretne csatlakozni, velük együtt a két jobboldali párt akár az összes mandátum 1/3-át is elérheti, ezért logikus együttműködésük” – folytatta Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve:
Automatizmusról nem lehet beszélni, hiszen ebben a szövetségben a mostani kampány során egymásnak feszülő két lengyel jobboldali pártnak is együtt kellene működnie, de az európai parlamenti koalíciókat amúgy sem a tagállamok kormánykoalícióinak mintájára kell elképzelni, a frakciófegyelem sokkal kevésbé érvényesül. A baloldali médiafölény és interpretációs hatalom miatt sokkal nehezebb kérdés, hogy a néppárti-konzervatív együttműködés keresné-e a harmadik jobboldali erőközpont társaságát, amelybe Le Pen, Salvini, az osztrák FPÖ és a német AfD tartozik. Mivel a német nyilvánosságban és a politikai osztályban az AfD-vel való együttműködésnek még a látszata is főbenjáró bűnnek számít, nem valószínű, hogy formális együttműködés megvalósulhatna az Európai Parlamentben.
A politológus ugyanakkor megjegyezte, Matteo Salvini az olasz kormány egyik minisztere, Marine Le Pennek pedig minden eddiginél jobb esélye van a győzelemre a 2027-es elnökválasztáson, valamint az FPÖ regionálisan és országosan is koalícióképes a jobb- és a baloldallal is. Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, „valószínűbbnek tűnik, hogy a várhatóan kialakuló jobboldali szövetség inkább a liberálisok vagy a szociáldemokraták partnerségét keresi 2024-ben, egy ilyen »nagykoalíció« az Európai Parlament régi hagyománya”.
Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, a Fidesz nyilvánosan is vállalt célja, hogy az Európai Konzervatívokhoz csatlakozzon, nagyjából az EP-mandátumok 2 százalékának megfelelő „hozománya”, valamint a stabil kormány révén az Európai Tanácsban meglévő szavazata igen nagy értéknek számít a brüsszeli hatalmi gépezetben.
Természetesen a Fidesznek is érdeke az új pártcsalád megtalálása, hiszen frakciótagként sokkal nagyobb a befolyásolási lehetősége, pláne, ha az adott frakció a Bizottság-párti többséghez tartozik, több posztot tud megszerezni, befolyással lehet a Magyarországot keresztül-kasul vizsgáló, ellenőrző és minősítő hivatalos személyek kijelölésére, és végül több felszólalási időt is tud szerezni. Ebből a szempontból fontos, hogy Meloni, az Európai Konzervatívok elnöke szeptember elején, a Demográfiai Csúcs miatt Budapestre látogat. Érdekesség, hogy a magyar kormánykoalíció a formálódó jobboldali szövetség mintaképe, hiszen a KDNP jelenleg egyetlen EP-képviselője a Néppárthoz tartozik, míg a Fidesz a Konzervatívok felé tart
– mutatott rá a Nézőpont Intézet vezetője.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)