Zelenszkij rögtön hozzá is tette, ez nem kivégzőosztag, ez nem sztálinizmus. Ha van bizonyíték, az illető rács mögé kerül. Az ukrán elnök a korrupció elleni harc kiterjesztésével azt akarja elérni, hogy a lépés nyomán a nyugati országok így könnyebben fogják majd segíteni Ukrajnát a háborús újjáépítésben.

Az országban egyébként a háború előtt is általánosan elterjedt volt a korrupció, Európa egyik legkorruptabb államaként tartották nyilván Ukrajnát. Jól példázza ezt, hogy éppen augusztus elején rendelte el Zelenszkij az összes sorozóiroda vezetőjének felmentését, és elmondta azt is, hogy összesen 112 vizsgálatot indítottak az irodákban dolgozók ellen. Kiderült ugyanis, hogy sok helyen őrületes pénzekért lehetett egészségügyi alkalmatlanságot igazoló dokumentumhoz jutni, amely így tulajdonosát felmentette a kötelező sorozás alól.

Több ukrán kormányzati tisztviselő, aki név nélkül nyilatkozott a Politicónak, azt mondta, félő, hogy ez a lépés még inkább akadályozni fogja az ország korrupcióellenes hatóságainak tevékenységét. Ugyanis attól tartanak, hogy a kirívó, vagy kényes korrupciós ügyekre nem lesz majd igazán rálátása a hatóságnak, mert azok átkerülnek majd az ukrán titkosszolgálathoz (SBU), amely viszont közvetlenül az államfőhöz tartozik. Így tehát az SBU-nak lehetősége lesz egyszerűen elsüllyeszteni olyan ügyeket, amelyekben esetleg magasrangú politikusok is érintettek. 

Azzal, hogy a háborús időkben elkövetett korrupció egyenlő a hazaárulással, Zelenszkij csak a közvéleményt igyekszik befolyásolni

– mondja Vitalij Sabunin, a Korrupcióellenes Akcióközpont (Antac) vezetője. Ez egy ukrán NGO, amely folyamatosan figyeli és feljegyzi a korrupcióval összefüggő eseteket az országban. Sabunin úgy véli, hogy ezzel az ukrán elnök inkább a magasrangú politikusokat igyekszik védeni, illetve ez a törvény alkalmas lesz, hogy segítségével leszámoljon ellenfeleivel.

Sabunin elmondása szerint a jövőben az SBU és az ukrán korrupcióellenes hivatal együtt fog vizsgálódni, ám a kínos ügyekben majd hirtelen eltűnnek a bizonyítékok, amelyeket az elnöki hivatalnak be lehetne mutatni, mint az történt a Tatarov-ügyben is.

Oleg Tatarov az elnöki hivatal helyettes vezetője volt, ám egy kenőpénzes ügybe keveredett. A nyomozás megindult ellene, de csak a vádemelésig sikerült eljutni, mert akkor az ügy hirtelen átkerült a független korrupcióellenes szervektől az ukrán titkosszolgálathoz, ahol rejtélyes módon elaltatták.

Az ukránok nem hiszik, hogy Zelenszkij tisztakezű

Az ukrán elnöknek valamit lépnie kellett, mert a korrupció a legfelső szinteken sem tűnt el a háború kezdete óta. Éppen a múlt héten neveztek meg két magasrangú hivatalnokot, akik a gyanú szerint a humanitárius eszközbeszerzéseknél sikkasztottak jelentős összegeket.

De elég ha röviden visszatekintünk a háborús időszak elmúlt másfél évére. Már 2022 februárja után néhány magas rangú ukrán tisztviselőt kirúgtak, egyet letartóztattak, mások lemondtak, miután korrupciós botrányba keveredtek. A háború időszak ellenére valamennyien – kivétel nélkül – fényűző életet éltek, vagy nyerészkedni próbáltak. A háború első évében egy főtanácsadó, négy miniszterhelyettes és öt regionális kormányzó búcsúzott posztjától.

2023 májusában egyenesen a Legfelsőbb Bíróság elnökét tartóztatták le –  jelentette  a Deutsche Welle. „Kiterjedt korrupciót” lepleztek le – közölték korrupcióellenes szervek arra utalva, hogy a Legfelsőbb Bíróság vezetése és bírái „jogtalan előnyök megszerzésére irányuló rendszert” működtettek. A kiemelt korrupciós ügyeket Ukrajnában, ebben a cikkünkben szedtük össze.

Bár Zelenszkij elnök neve egyik korrupciós ügynél sem merült fel, azonban egy közvéleménykutatás szerint az ukránok 77 százaléka véli úgy, hogy felelős a kormányzati és helyi katonai adminisztrációban időről időre napvilágra kerülő korrupciós ügyek miatt. Az elnök támogatói ugyanakkor minden ilyen megállapítást visszautasítanak és azt mondják, a háborús időben elkövetett korrupció letörésére alkalmas lesz a törvénymódosítás, amely erre a bűncselekményre hazaárulásként tekint majd. 

A korrupció veszélyes az uniós tagságra is

Az Európai Unió 2022-ben  adta meg Ukrajnának a hivatalos tagjelölti státuszt , miután megkezdődött az orosz invázió. Azonban ahhoz, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások hét feltételt szabott Brüsszel, köztük az igazságügyi reformot és a korrupció letörését. 

Idén nyáron uniós források úgy nyilatkoztak, van némi előrelépés, mert Ukrajna teljesítette az igazságügyi reformmal és a médiatörvénnyel kapcsolatos két feltételt. Azonban vészesen közeledik a feltételek teljesítésére adott határidő, vagyis október. Akkor ugyanis készül egy jelentés, amely felméri, miképpen áll Kijev a hét feltétellel és ennek alapján tesznek ajánlást, hogy decemberben megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Kijevvel, vagy még inkább várni kell.

Persze azért vannak még nagyon komoly feltételek, amelyek teljesítéséről szinte alig hallani. Ezek között van a pénzmosás elleni fellépés éppúgy, mint az oligarchák elleni törvény, vagy  a nemzeti kisebbségek jogainak védelme.

Mindez még a háború utáni újjáépítésre is hatással lehet. 2023 júniusában tartottak egy donor-konferenciát, ahol vázolták, milyen becsült összegek szükségesek majd az újjáépítéshez. Felszólalt Ursula von der Leyen is és az Európai Bizottság elnöke vázolta, milyen forrásokra és milyen irányból számítanak. A rettenet mennyiségű pénzt az EU-tól, nemzetközi pénzügyi szervezetektől és természetesen magánbefektetőktől remélik.

Ráadásul Ukrajna – ahogyan azt korábban írtuk – a háború előtt egy rendkívül korrupt országnak számított, ahol gyakran oligarchák kezében volt a hatalom, így a leendő befektetők megszólítása nemcsak az újjáépítésben részt vevő nyugati államok és szervezetek feladata, hanem Ukrajnának is olyan törvényeket kell elfogadnia – majd a gyakorlatba átültetnie –, amelyek e korrupciós kockázatokat rendkívüli mértékben csökkentenék.  

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij beszél az ukrán parlamentben Kijevben 2022. december 28-án. Fotó: Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)