Hazaárulással vádolják a német hírszerzés egyik magas rangú tisztjét. A gyanú szerint Oroszországgal osztott meg államtitkokat szinte fillérekért. Cinkosával a legsúlyosabb büntetésre számíthat.
Carsten L. az ügyészség szerint az ukrajnai háború katonai részleteiről és a Wagner-csoportról tájékoztatta orosz megbízóit. A részletek titkosak, maga a bírósági tárgyalás is zárt lesz – ha egyáltalán lesz –, így csak feltételezhető, hogy a többi között a HIMARS és az IRIS légvédelmi rendszerek pozícióiról számolt be a megszállóknak.
A szigorúan titkos adatokért nagyjából négyszázezer eurót, napi árfolyamon durván 155 millió forintot kapott.
Rajta kívül vádat emeltek egy másik német férfi ellen is, aki a gyanú szerint az átállt hírszerző futárja volt.
Mindketten a legsúlyosabb, életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak.
Oroszországban eközben egy Ukrajnának kémkedő férfi kapott 12 évet, aki potenciális célpontok földrajzi koordinátáit osztotta meg az ellenséggel.
Éppen egy éve, tavaly szeptemberben a német gazdasági minisztérium két magas rangú tisztviselője után indult nyomozás, akik állítólag szintén Oroszország javára kémkedtek.
A mostani ügyben a főszereplő, Carsten L. a német hírszerzés, a BND beosztottja volt. A tengerentúli telefonos és internetes kommunikációt figyelő részleget felügyelte – jelentette a BBC, amely német forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy az állítólagos árulót hetekkel a letartóztatása előtt előléptették.
Még tavaly decemberben vették őrizetbe Berlinben. Feltételezett bűntársa egy hónappal azután került a rácsok mögé, hogy az Egyesült Államokból hazatért Németországba. Az Oroszországban született német üzletembert, Arthur E.-t azzal vádolják, hogy futári szolgálatot teljesített. Moszkvába utazott, és titkos információkat adott át az orosz belföldi hírszerzésnek, az FSZB-nek.
Mindkét férfit „különösen súlyos ügyben elkövetett hazaárulással” vádolja a német főügyész.
Arthur E. gyémántkereskedő volt, aki letartóztatása után „szószátyár módon mindent kifecsegett”. Vallomása szerint 2021-ben egy bajor futballklubban tartott zártkörű partin ismerkedett meg vádlott-társával. Carsten L. elmondta neki, hogy milyen munkát végez a BND-nél.
Az ügyészség nem fűzött kommentárt a vádemelés híréhez. Az ügynökségére nézve azonban „sokkolónak” nevezte az ügyet a BND vezetője.
Bruno Kahl a sajtónak nyilatkozva viszont azt mondta, hogy a Moszkvába továbbított anyagok nagy része „korlátozott értékű”. Hozzátette, hogy a BND a botrány kipattanása után fokozta biztonsági intézkedéseit a további kiszivárogtatások megakadályozása érdekében.
A BND, a német külföldi hírszerzés amerikai megfelelője a CIA, a hasonló feladatokat ellátó orosz testület pedig az SZVR.
Az Ukrajna ellen tavaly indított támadás óta egyre aggasztóbb méreteket ölt a kémkedés Oroszország javára. Több ország, köztük az Egyesült Királyság, Lengyelország és Norvégia letartóztatta vagy kiutasította a feltételezett orosz kémeket. Svédországban két fivér került a vádlottak padjára. Kiderült róluk, hogy egy évtizeden át Oroszországot szolgálták.
Norvégiában egy egyetemi oktatót vádoltak kémkedéssel. A harmincas éveiben járó gyanúsított brazil tudósként mutatkozott be, aztán kiderült, hogy az igazi neve Mihail Valerjevics Mikszin, foglalkozása pedig: orosz kém.
Németország az elmúlt hónapokban azzal került ismét a figyelem középpontjába, hogy kémkedés gyanújával letartóztattak egy kormányzati tisztviselőt. Thomas H. egy katonai felszerelésekkel foglalkozó hivatalnak dolgozott.
(Borítókép: A BND, a német szövetségi hírszerző szolgálat központja. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)