A volt elnök ügyvédei állami helyett szövetségi bíróságra vitték az ellene indított pert, amellyel a felperesek megakadályoznák, hogy Donald Trump rajthoz álljon a 2024-es amerikai elnökválasztáson. Bonyolult jogi procedúra van kibontakozóban, amelynek végső célja, hogy a fontos kérdésről az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága döntsön.
Egy, az amerikai polgárháború idején elfogadott záradékra hivatkozva nyújtotta be a múlt héten első keresetét egy washingtoni székhelyű liberális csoport. Arra hivatkoztak, hogy az akkori alkotmánykiegészítés megtiltja a fontosabb tisztségek betöltését azoknak, akik felesküdtek ugyan az alkotmányra, majd mégis „lázadást” szítottak.
A Citizens for Responsibility and Ethics, a CREW értelmezése szerint a záradék alapján a volt elnök nem indulhat újra a Fehér Házért folytatott versenyben, a kereset alapján pedig a kérdés eldöntését a coloradói bíróságtól várták. Hogy miért épp ott, az nem derül ki az AP tudósításából.
A kérdés nem most merült fel először, így nem is érte váratlanul a volt elnök jogi csapatát.
Akkor diszkvalifikálhatják Donald Trumpot az elnökjelöltségért folyó versenyből, ha a bíróság expressis verbis, azaz félreérthetetlenül lázadásra való felbujtásban vagy abban való részvételben találja bűnösnek – idéztünk nemrég egy külpolitikai szakértőt. Magyarics Tamás arra emlékeztetett, hogy az alkotmánykiegészítés a konföderációs tisztségviselőket és tiszteket zárta ki az állami hivatalokból, szerinte azonban a kiegészítés Donald Trump esetében is alkalmazható.
A külpolitikai szakértő szerint minden más esetben példa nélküli lenne Trump kizárása. Az Egyesült Államok elnökségéért bárki indulhat, aki 35 éves, 14 éve tartósan az Egyesült Államokban él és amerikai állampolgárként született. Mára köztudott büntetett előélet vagy a jelölt ellen indított bírósági eljárás nem kizáró ok.
Alkotmányjogilag Donald Trump csak akkor zárható ki, ha a bíróság lázadásra való felbujtóként elítéli.
Márpedig „ez politikai kérdés” – mondta Magyarics Tamás arra válaszolva, hogy van-e olyan amerikai bíróság, amelyik egy elnökválasztási verseny finisében kizárna egy jelöltet.
Az ügy súlyát nyilván a Denverben kijelölt állami bíró is felmérte, majd nem részletezett összeférhetetlenség miatt szinte azonnal visszalépett.
Ezt követően Trump ügyvédei haladéktalanul áttették az ügyet a szövetségi bíróságra. Azzal érveltek, hogy a keresetet szövetségi szinten kell elbírálni, mivel alkotmányos kérdést vet fel. Az ügy felperesei viszont arra hivatkoznak, hogy az ügyet először vissza kell vinni az állami bíróságra.
AZONBAN Mindkét fél arra számít, hogy végül a szövetségi jogrendszer legfelsőbb szintjének, vagyis a Legfelsőbb Bíróságnak kell állást foglalnia a perben felvetett kérdésekről.
A felperesek keresetét Trump jogi csapata a 11. alkotmánymódosításnak a joghatóságra vonatkozó harmadik szakasza alapján utasította el.
A CREW beadványa azonban a jelek szerint csak az első. Több civil szervezet – köztük a Free Speech for People – jelezte, hogy állami bíróságokhoz benyújtott beadványokban kísérlik meghiúsítani, hogy Donald Trump neve szerepeljen a szavazólapon.
Más államokban aktivisták olyan pereket indítottak, amelyekben saját magukat képviselik. Jogi megfigyelők szerint a civil szervezetek sorjázó panaszai nagy valószínűséggel a szintén a Legfelsőbb Bíróság elé kerülnek,
amely korábban soha ítélkezett a polgárháborús alkotmánykiegészítés alapján.
„Nevetséges” és „alkotmányellenes” módon próbálják lejáratni – így reagált Donald Trump az ellene indított eljárásokra, a CREW-ról pedig azt állította: olyanokkal áll kapcsolatban, akikkel elnökként összeütközésbe került.
Mindenesetre a CREW gyors eljárást sürgetett, mielőtt a coloradói republikánus előválasztási szavazólapot január 5-én véglegesítik.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Scott Olson / Getty Images)