Két egykori magyar uniós biztos, a jelenleg tárca nélküli miniszter Navracsics Tibor és a CEU-n oktató Balázs Péter értékelte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az idei évértékelő beszédét magyar szemszögből. A két egykori külügyminiszter között sok vita nem volt, mindössze a magyar kormány zöldpolitikája kapcsán alakult ki kisebb csörte.
Merre tart az unió? Beszélgetés a Bizottság elnökének évértékelőjéről címmel vitázott szerda este Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, illetve Balázs Péter közgazdász, a Bajnai-kormány egykori külügyminisztere.
A vita alapját Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nap folyamán elmondott évértékelő beszéde, az ún. SOTEU adta, amit a két, korábban az Európai Bizottságban biztosi feladatot is ellátó politikus értékelt magyar szemszögből Inotai Edit újságíró moderálásában az Európa Ponton.
Az estét a moderátor Inotai nyitotta meg, aki összefoglalta, hogy az EB-elnök milyen témákat érintett a beszédében, kiemelve, hogy
Ursula von der Leyen még nem jelentette be, hogy a jövő évi EP-választások után szeretne-e egy második ciklust a Bizottság elnökeként.
Emiatt jelenleg nem tudni, hogy beszéde inkább egyfajta kortesbeszéd volt az újrázásáért vagy mandátumának lejárta miatt egyfajta összegzése eddigi négyéves tevékenységének, de ennek az értékelését a két panelistára hagyta.
A vita első kérdésköre a lehetséges európai bővítésről volt szó, hiszen Ursula von der Leyen kijelentette, hogy Ukrajnának, a Nyugat-Balkánnak és Moldovának a jövője is az Európai Unióban van.
Navracsics Tibor szerint Ursula von der Leyen beszédének ez volt a legfontosabb része, mivel, mint emlékeztetett, elődje, Jean Claude Juncker 2014-es kijelentései óta általában semmi konkrétum nem hangzik el ebben az ügyben. A miniszter úgy látja, sok felmerülő kérdés van a konkrét bővítések kapcsán – példaként Emmanuel Macron többsebességes Európáját hozta –, de szerinte pozitívum, hogy az EB-elnök kiállt a bővítés mellett.
Részéről a mélyítés kontra bővítés egy hamis dilemma, ez szerintem egy nagyon jó távlatot ad az európai integráció bővítésének. Ha van sikerágazata az európai integrációnak, az a béketeremtés
– véli Navracsics, aki hozzátette: fontos, hogy a tagjelölt országok teljesítsék a tagsághoz szükséges kritériumokat.
Hogy ez mikor valósulhat meg, arra Balázs Péter válaszolt. Szerinte Von der Leyen által megemlített 2030 tartható. A közgazdász emlékeztetett, hogy Von der Leyen mellett „a kétfejű sas másik feje, Charles Michel” (az Európai Tanács elnöke) is kiállt a bővítés mellett a bledi konferencián, ahol Michel újszerű megközelítésként felvetette a fokozatos bővítést – Michel ezalatt azt értette, hogy a tagjelöltektől ne egyszerre várják el minden kritérium teljesítését, hanem ágazatonként. Balázs ezt egy realista megközelítésnek látja, amit szerinte mostani beszédében Ursula von der Leyen is megerősített.
Szintén pozitív üzenet, hogy nem kell alapszerződést módosítani, hogy az unió befogadóképes legyen
– értelmezte az EB-elnök szavait Balázs, ami szerinte azért is jó, mert így a tagállamoknak egyhangúság helyett szakpolitikai döntést is lehet hozni.
A kritériumok kapcsán felmerült jogállamiság kérdésről a korábbi külügyminiszter viccesen megjegyezte, hogy Von der Leyen jogállamisági értelmezése alatt a közvetítésben mindig a magyar biztost, Várhelyi Olivért mutatták. „Biztos azért, mert ő a bővítésért felelős uniós biztos” – mondta mosolyogva Balázs.
Arra, hogy az orosz agresszió hozzájárul-e az uniós bővítés gyorsításához, Navracsics elmondta hogy igen, rámutatva, hogy mennyit változott az ukránok megítélése a 2010-es évek eleje óta – akkor ugyanis Hollandiában népszavazáson utasították el az EU–Ukrajna szabadkereskedelmi egyezményt.
Von der Leyen beszédében sokszor hivatkozott a zöld átállásra és a Bizottsága által prezentált European Green New Dealre. Arra a kérdésre, hogy van-e politikai akarat a tagállamok részéről is a zöld átállásra, Balázs úgy látja, az unió minden programjában tükröződik a Green Deal. A szándék komoly, de a mozgásterét lekorlátozta az orosz agresszió, mivel hirtelen kellett leválni az orosz energiáról, ami nem is ment könnyen – Németországban például a háború kitörése előtt nem volt cseppfolyós gázt fogadó állomás.
Nehezebb körülmények között, de töretlen szándékkal viszik tovább a zöld átállást
– foglalta össze meglátásait a Bajnai-kormány egykori külügyminisztere.
Navracsics leginkább arról beszélt, hogy az Egyesült Államokhoz és Kínához képest az Európai Unió erre nem tud olyan gyorsasággal és hatékonysággal válaszolni, hiszen bonyolult és időigényes 27 tagállam érdekét közös nevezőre hozni – itt megemlítette, hogy ez egy nagy érve a föderalistáknak a szorosabb és mélyebb integráció kapcsán. Emiatt ő nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az Európai Unió előrébb állna az Egyesült Államoknál, ahol Donald Trump után Joe Biden is folytatta a protekcionista kereskedelmi politikát az inflációt csökkentő törvénnyel (IRA).
A tárca nélküli miniszter úgy látja, az EU-nak nem reális cél leelőznie Amerikát, viszont fenntartani a versenyt már az.
Emellett hozzátette, elképzelhető, hogy az európai gazdaság nem olyan hatékony, mint az amerikai, de az öreg kontinens a társadalom szélesebb rétegének tud nyújtani jobb életminőséget.
A téma magyar helyzetére rátérve Balázs elmondta, a kényszerhelyzetek segítik az ilyenfajta átállásokat, azonban hozzátette, hogy
ha a magyar kormány részéről nagyobb lenne a hajlandóság az „örökölt keleti csövekről” való leválásra, akkor gyorsabban végbe mehetne a zöld átállás.
Mint emlékeztetett, a szankciók kapcsán a magyar kormány felmentést kért a vezetéken érkező gázról. „Én nem látok igazi kormányzati szándékot a zöld átállásra” – zárta gondolatát, bár pozitívumként megjegyezte, az atomreaktorokhoz szükséges anyagokat Oroszország helyett már Franciaországtól is be tudjuk szerezni.
Az est egyetlen igazi vitapillanatát ez a kérdés hozta el. Navracsics megjegyezte, hogy általában nem szokott vitatkozni Balázzsal, de ebben a kérdésben nem ért vele egyet.
Említette, hogy a magyar kormány Törökországgal és Azerbajdzsánnal is tárgyal, hogy diverzifikálják a magyar energiaellátást. Annak az okát, hogy nem a megújuló energiák felé mozdul el a kormány, Navracsics az energia-infrastruktúra elmaradottságában látja – ehhez pedig támogatás kéne, illetve megfelelő ipari kapacitás.
A technológiaváltás emellett költséges, ezért azt a legnagyobb tagállamok tudják először megtenni. Emiatt szerinte valós veszély, hogy Magyarország a zöldenergia kapcsán behozatalra szorul majd, ami frusztrációt okozhat majd a kisebb tagállamok számára.
Ursula von der Leyen beszédében szintén sokat foglalkozott a migráció kérdésére, az új migrációs paktum kapcsán pedig azt mondta, hogy az már csak karnyújtásnyira van az elfogadásról. Azonban azt, hogy a migráció mennyire nem egyszerű kérdés, Balázs azzal szemléltette, hogy a migráció szó hallatán „négy sarokra bomlik” az unió:
„Ezt a négy csapatot kell egy közös nevezőre hozni. A Bizottságnál zseniálisan kidolgoztak Excel-táblázatokat, hogyan lehetne az embereket elosztani az akaratuk ellenére, csak semmi politikai realitása nem volt” – véli Balázs, majd kifejtette,
az uniós szakpolitikákhoz először a tagállamok politikai akaratát kell megteremteni, azután lehet majd a KIDOLGOZÁST a szakértőkre bízni.
Mint emlékeztetett, a politikai akarat eddig hiányzott, de úgy látja, az utóbbi időben már volt közeledés.
Szerintem teljesen fair hozzáállás, [az Európai Bizottság – a szerk.] megérti a különböző pozíciókat, de még nem vagyunk ott. Nem hiszem, hogy a Von der Leyen-bizottság alatt minden szempontból meglesz [az egyezmény], de a schengeni rendszert a migráció közös kezelése nélkül nem lehet fenntartani
– fogalmazta meg véleményét az egykori politikus.
Navracsics erre a gondolatra felkapaszkodva elmondta, ő sem gondolja, hogy az új migrációs egyezményt egy év alatt elfogadják, majd emlékeztetett, hogy az EU így is nagy utat tett meg, hiszen a migráció kérdése már 2014 óta egy megoldandó probléma.
Szerinte két nehezítő körülmény is van. Egyrészt nem biztos, hogy az áttelepített migráns ott szeretne marad az adott tagállamban, másrészt a migrációval kapcsolatos attitűd a nemzetek között nem állítható fel jó és rossz között, mert ez egyben kulturális kérdés – Magyarország jóval érzékenyebb például a török hódoltság miatt, mint más országok –, példaként Írországot említette, bár nem tette hozzá, hogy 1921-ig azt a britek tartották megszállás alatt.
Az est utolsó témája Ursula von der Leyen Kínával kapcsolatos megjegyzései voltak. Az EB-elnök bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít Kínával szemben, amiért az állami támogatások miatt a kínai cégek nyomott áron tudnak gyártani, majd értékesíteni elektromos autókat, amikkel elárasztanák a világpiacot.
Mint arra Balázs Péter felhívta a figyelmet, az Európai Uniónak megvannak az eszközei az „importdömping ellen”,
ugyanakkor szerinte nehéz lesz, hogy az unió úgy akar párbeszédet folytatni Kínával, hogy közben az elektromos autók kapcsán konfrontálódik.
Kína kapcsán Navracsics úgy látja, kulcsfontosságú kérdés, hogy Von der Leyen bejelentése a kínai termékek importjára vonatkozik vagy a kínai befektetésekre is. Szerinte előbbiről beszélt Von der Leyen, ugyanakkor megjegyezte, az uniós keleti országokból és Kínából álló 16+1 kezdeményezést a Bizottság a kínai gazdasági expanziónak tekinti.
Ha az importtal szembeni védelemről van szó, arról nem lesz nagy vita [a tagállamok között – a szerk.] szerintem, de ha a kínai befektetésekről is szó lesz, akkor lesznek országok, amelyek erre érzékenyen reagálnak majd – nem csak Magyarország
– véli a tárca nélküli miniszter, aki elmondta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is vannak kínai befektetések, például a napelemparkok kapcsán.
Az est utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy a két egykori biztos hogyan látja: Von der Leyen mostani beszéde egy kampánybeszéd volt az újrázási céljaihoz, és amennyiben igen, van-e esélye egy második ciklusra az egykori bukott német védelmi miniszternek.
Balázs úgy látja, hogy ha Von der Leyen újrázni szeretne, akkor egy jó kampánybeszédet tartott, hiszen több ágazatnak, politikai családnak és tagállamnak is tetsző gondolatokat szőtt bele a beszédébe.
Most számot adott a munkájáról, kerülte a kényesebb és problematikus kérdéseket és pozitív volt. Ezenkívül felsorolt terveket, amik túlnyúlnak a hivatali idején. Ebből lehet arra következtetni, hogy ő szívesen vállalná ezeket a feladatokat, de még nem indult el a verseny, de neki van esélye
– zárta gondolatait az egykori külügyminiszter.
Navracsics szerint is jól azonosítható célcsoportoknak szólt a német bizottsági elnök, aki az egység hangoztatása mellett sokkal kevesebb hangsúlyt fektetett az unión belüli konfliktusokra, mint korábbi évértékelő beszédeiben.
Ha valóban indulni akar – én is úgy gondolom, hogy jelöltetni akarja magát –, akkor jól csinálta. De kérdés, hogy mi lesz a csúcsjelölti rendszerrel. Ha utóbbi lesz, akkor Von der Leyennek valahogy az Európai Néppárt listájának élére kellene kerülnie Manfred Weber, Roberta Metsola és mások elé
– véli a tárca nélküli miniszter.
(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Szollár Zsófi / Index )