Évértékelőt tart Strasbourgban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A bizottság vezetője beszédében kijelentette: történelmi kihívások előtt áll az EU.
Szeptember 13-án, a nyári szünet első plenáris ülésén tartja meg szokásos évértékelő beszédét az Európai Parlament székhelyén, a franciaországi Strasbourgban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A beszédet mindig nagy figyelem övezi: nem kizárólag azért, mert az EB-elnök ilyenkor értékeli a legutóbbi, úgynevezett State of the Union (SOTEU) beszéde óta eltelt időszak eseményeit, hanem azért is, mert egyúttal lefekteti az Európai Bizottság és az unió terveit is az elkövetkezendő időszakra. Ezenkívül a mostani beszéd már csak amiatt is fontos, mert
a jövő évi EP-választások előtt ez AZ utolsó SOTU-beszéde von der Leyennek, így a mostani egyfajta kortesbeszéd is VOLT, hogy a jövő évi EP-választás után miért válasszák meg ismét az egyik legfontosabb uniós intézmény vezetőjévé.
Ursula von der Leyen beszédét a jövő évi EP-választásról való értekezésről kezdte. Ezzel kapcsolatban elmondta, itt is alkalma lesz az embereknek, hogy elgondolkodjanak, kik képviseljék őket, és hogy milyen Európát szeretnének. A szavazáson arra fognak gondolni, ami fontos nekik: a határainkon dúló háború, a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia okozta kihívások vagy a lakhatási válság.
Elmondta, hogy az EU történelmi kihívások előtt áll, majd rátérve, hogy az EP-választásokkal mandátuma lejár, ezért kijelentette, hogy be kell fejeznie a programot, amire felhatalmazást kapott.
Megszületett a geopolitikai unió, támogatjuk Ukrajnát, reagálunk Kína határozott fellépésére, és partnerségekbe invesztálunk. Mostanra az európai zöldgazdaság állt gazdaságunk középpontjába
– fogalmazott. Ezután rátért arra, hogy 2019-es hivatalba lépése óta miket ért el, de elmondta, hogy munkája még nem ért véget.
A női ügyekkel kapcsolatban kifejtette, hogy ebben a ciklusban az Európai Unió sok mindent tett a női egyenjogúságért, azt viszont hozzátette: egy feladat még hátravan, ugyanis el kell fogadni a „Nem az nem” rendeletet.
Az EB-elnök elmondta, négy éve az egyik legfontosabb célja a zöldátállás volt. Szerinte az idei legforróbb nyár meg is mutatta, hogy ez a politika miért is fontos – példaként a görög erdőtüzeket és a szlovéniai áradásokat említette.
A zöldátállás szükségességét elsősorban egy krízis okozta, de Von der Leyenék ezt egy olyan lehetőségként is érzékelték, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a fenntartható gazdasághoz.
Von der Leyen kijelentette, hogy az EU több zöldberuházást vonz, mint az Egyesült Államok és Kína összesen.
Emellett szerinte fontos, hogy nem csak az EU-n belül, hanem hogy európai szakemberek végzik el ezt a munkát.
Ugyanakkor a zöldátállással kapcsolatosan tiszta versenyt kell folytatni, amit szerinte Kína nem tart be, például azzal, hogy állítása szerint az EU-n kívüli cégeket hátrányos megkülönböztetés éri. Emiatt bejelentette, hogy
az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező, a mesterségesen nyomott árú elektromos autókkal összefüggésben.
Azonban hozzátette: emellett a konstruktív kapcsolatokat keresik az ázsiai országgal, és ebben a szellemben fogja képviselni az uniós érdekeket az EU–Kína-csúcstalálkozón.
A zöldpolitikáról szóló értekezését a környezetvédelem fontosságának kiemelésével zárta a korábbi német védelmi miniszter.
Ezzel kapcsolatban elmondta az időközben német nyelvre váltó EB-elnök, hogy szükség van ezek megőrzésére, az agrárpolitikát pedig úgy kell átalakítani, hogy az fenntartható legyen, ráadásul az átállás méltányos legyen. Ezen a téren kevesebb konfrontációt és több párbeszédet ígért a gazdáknak.
Ursula von der Leyen ezután témát váltva az Európai Unió gazdasági helyzetéről beszélt. Ennél a résznél kijelentette, hogy az Európai Unió három kihívással néz szembe:
Az elsővel kapcsolatban kifejtette, hogy a koronavírus-járvány után azt hitték, a munkanélküliség az egekben lesz majd, ám többek között a bizottság Next Generation EU programjával sikerült a munkahelyeket megmenteni.
Ugyanakkor miközben szinte teljes foglalkoztatottság van a tagállamokban, továbbra is nagyon sok munkahely marad betöltetlen – ilyen szektorként a vendéglátást, az IT-t, illetve az ipart említette.
Emiatt szerinte segíteni kell a fiatalok és a nők munkába állását, de emellett külső munkaerőre is szükség lehet.
Az inflációt illetően kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni agressziója növelte az energiaárakat, ami inflációt okozott, ugyanakkor mind az energiaárak, mind az infláció csökkent már. Beszédének ezen részénél úgy fogalmazott:
Ne feledjük, Putyin fegyverként használta az energiaárakat.
Tavaly a gázár meghaladta a 300 eurót, ez idén már csak 35. Szerinte ez a közös uniós gázbeszerzésnek is köszönhető, míg az infláció letörésére a megoldás az energiaátállás, amit az Európai Bizottság támogat.
A harmadik kihívás esetében azt ígérte, csökkenteni kell a cégeket érintő bürokratikus terheket, ami kapcsán kinevez majd egy közvetlenül neki jelentő kkv-nagykövetet, de ezenkívül az uniós STEP-programon keresztül az unióban működő cégek innovációs fejlesztéseit is segítik.
Szerinte fontos, hogy az EU gazdaságilag önellátóvá váljon, majd bejelentette, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi visszatér Brüsszelbe, és jelentést készít arról, miként tarthatja fenn az EU a versenyelőnyét Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.
A német EB-elnök ezután az új, korunkat jelentő egyik legnagyobb kihívására tért rá, a digitalizációra és a digitális gazdaságra. Mint elmondta, a bizottság fellép az interneten található álhírekkel szemben, emellett kijelentette,
nem várathat magára a mesterséges intelligencia szabályozása, ami egyre égetőbb kérdés. Az EB-elnök szerint már csak azért is, mert az globális kockázatokkal jár.
Ezek után kifejtette, hogy egy új, uniós szabályozásnak három pilléren kell állnia:
Kijelentette, hogy egy globális minimumrendszert kell kidolgozni, amiben minden, az MI-kutatásban részt vevő országnak részt kell vennie – emiatt fel is veszi a kapcsolatot más országokkal az Európai Bizottság.
Von der Leyen ezután a geopolitikai kihívásokra tért át. Elmondta, hogy az elmúlt egy évben több példa is mutatja, miért fontos, hogy az Európai Unió nemzetközi ügyekkel is foglalkozzon – mint emlékeztetett, mandátuma átvételekor bizottságát Geopolitikai Európai Bizottságnak nevezte.
Afrikát nemcsak természeti csapások veszélyeztetik, hanem katonai konfliktusok is – utóbbinál a Száhel-övezetet említette, ahol szerinte Oroszország szít káoszt. Emiatt kijelentette, Afrikával egy kölcsönösen előnyös partnerségi viszonyt kell kialakítani, azt ígéri, új stratégiai megközelítést alakítanak majd ki Josep Borrell-lel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.
Ezután Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját említve arról beszélt, hogy sokan már tömbösödést látnak a világon, emiatt az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a szabályokon és egyezményeken alapuló rend kialakításában.
E gondolatát végül a migrációra futtatta ki. Először kijelentette, hogy azt kezelni kell, mivel a klímaváltozás, a politikai instabilitás és a geopolitikai veszélyek fokozzák, de az unió külső határainak védelme mellett az embereket is szem előtt kell tartani.
Szerinte a migrációt részben azzal lehet kezelni, hogy beruházásokkal javítani kell a kiinduló országokat, ami ráadásul Európának már csak azért is hasznos, mert így erős szövetségekkel gyarapodik.
Emellett kijelentette, hogy az új uniós migrációs paktum szerinte a megfelelő lépés, ami csak egy karnyújtásnyira van, és egyeztetnek a tagállamokkal, hogy azt minél hamarabb elfogadhassák – mint fogalmazott, a migráció mindenkit érint Európában, ezért arra a tagállamoknak közös választ kell adnia.
Utána kifejtette, fontos a közös határvédelem és az embercsempészek elleni fellépés, emiatt erősíteni kell az Europolt, az Eurojustot és a Frontexet, illetve bejelentette: az embercsempészek ellen konferenciát is fog majd rendezni a bizottság.
A migráció kapcsán egyébként megemlítette, hogy fontosnak tartja, hogy Bulgária és Románia is csatlakozzon a schengeni egyezményhez – a migrációról szóló értekezésének egy részét részben franciául mondta.
Ezután egy történetet mesélt el egy, az ukrajnai háború elől menekülő nőről, aki gyerekével menekült el az agressziót elszenvedő országból. Ez a nő Viktoria Amelia ukrán író volt, aki miután biztonságba helyezte Csehországban gyerekét, visszament hazájába, ahol végül egy orosz rakétatámadás következtében vesztette életét – Von der Leyen fel is mutatta a nő képét, míg a plenárison részt vevő politikusok állva tapsolták meg a nő emlékét.
A történet után Ukrajna további támogatásáról beszélt. Kifejtette, hogy eddig mivel segítette az országot az Európai Unió: a menekültek elszállásolása és integrációja mellett a közös uniós lőszerbeszerzést említette, illetve az EU azon ígéretét, hogy segítenek a háború után Ukrajna újjáépítésében.
Ezután kijelentette, hogy Ukrajna, a Nyugat-Balkán és Moldova jövője az Európai Unióban van.
Ugyanakkor a csatlakozásuk alapja, ha teljesítik a feltételeket, majd a jogállamisági jelentésekre rátérve elmondta, hogy azok fontosak a tagjelölti státuszt élvező országok számára is, emiatt azt megnyitják a minél hamarabb csatlakozni kívánó országok számára is. A rendszerről elmondta, szerinte az működik.
Von der Leyen ezentúl ígéretet tett a csatlakozási folyamatok felgyorsítására is, amivel egy időben finoman utalt az uniós alapszerződés lehetséges módosítására is.
A lehetséges csatlakozások kapcsán intézményi reformok szükségességéről beszélt, szerinte pedig az EU képes egyszerre mindkettőre, bár konkrét időpontokat és időtávlatokat egyik kapcsán sem említett.
A lehetséges alapszerződés-módosítás kapcsán visszaemlékezett, az Európai Unió a Szén- és Acélszövetségtől jutott az EKG-n át egészen a mai Európai Unióig, ami szerinte harmincnál több tagállammal is sikeres lehet – jelenleg ugyebár 27 tagállam van.
Hozzátette, azonban az unióhoz való csatlakozás érdemalapú, és az Európai Bizottság ezen elv mellett kitart, azaz a tagjelölteknek harmonizálniuk kell a jogrendszerüket az EU-hoz, és teljesíteni kell a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat.
A lehetséges bővítés kapcsán elmondta, az a múltban nem kizárólag az EU szélesítésével, hanem mélyítésével is járt együtt, emiatt úgy látja, a következő bővítésnek egy időben a mélyítés katalizátorává is kell válnia.
Itt konkrétan az egészségügyet, a közös védelmet és az Európa együtt megközelítést említette.
A lehetséges intézményi reformot illetően kifejtette: arról már régóta egyeztetések zajlanak – 2022-ben például konferenciát szerveztek erről Európában –, és a bizottság számos olyan javaslattal készül, ami az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, a bizottság és a közvetlenül, uniós állampolgárok által választott Európai Parlament működését is érintené.
Ugyanakkor a reformokkal nem szabad várni az alapszerződés-módosítással, azt szerinte anélkül is végre lehet hajtani.
Ursula von der Leyen beszédét a fiatalokhoz szólva azzal zárta: az EU a jövőben is a béke eszköze lesz, amit szerinte meg kell mutatni a fiataloknak, majd az Éljen Európa! felkiáltással taps közepette vonult le a pódiumról.
Ursula Von der Leyen európai birodalom felé mutató terveit hallgatva sajnos Európa lakossága továbbra sem nyugodhat meg. Bár halhattunk hangzatos közhelyeket, azonban egyetlen dologról nem esett szó. Ez pedig a békéhez vezető út – írta közösségi oldalán Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Varga Judit úgy fogalmazott, hogy „Európa kihívásaira a válasz továbbra sem a háború és a több Európa koncepciójának erőltetése, hanem a béke”.
„Ugyanis csakis a béke tudja garantálni a nemzetállamok biztonságát és jólétét egy okosabb Európában. Ehhez az út pedig az azonnali tűzszünettel és a béketárgyalásokkal kezdődik” – fogalmazott bejegyzésében.
(Borítókép: Ursula von der Leyen a nyári szünet első plenáris ülésén tartja meg szokásos évértékelő beszédét 2023. szeptember 13-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)