Konkrét esetre derült fény, hogyan próbálhatta Kína érdekében befolyásolni a törvénykezést az a brit parlamentben dolgozó kutató, akit kémkedéssel gyanúsítanak. A szóban forgó törvényjavaslatról, amely negatívan érintette volna a kínai cégeket, a későbbiekben felhígított verzióban fognak szavazni a képviselők.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, múlt héten robbantotta a Sunday Times a hírt, miszerint idén márciusban két férfit is letartóztattak az Egyesült Királyságban, akiket Kínának való kémkedéssel gyanúsítanak.
A két férfi ráadásul a brit törvényhozás, a Westminster épületében dolgozott, emiatt az indiai G20-csúcson Rishi Sunak brit miniszterelnök számonkérte mindezt kínai kollégájától, Li Csiangtól.
Annak ellenére, hogy a két meg nem nevezett férfit még márciusban tartóztatták le, csak szeptemberben derült fény az ügyre.
Munkájukkor olyan fontos, sok esetben szenzitív vagy titkos információkkal dolgozó politikusokat segítettek, mint a brit parlament külügyi bizottságának elnöke, a konzervatív Alice Kearns, vagy az időközben védelmi miniszterré kinevezett Tom Tugendhat – utóbbi kapcsán az ügyet robbantó Sunday Times azt írta, miniszteri posztja óta nem állt kapcsolatban egyik gyanúsítottal sem.
Most a Politico közölt újabb részleteket a kémkedéssel vádolt parlamenti alkalmazottakról.
A lapnak három kormányzati forrás is megerősítette, hogy az egyik kémkedéssel gyanúsított személy egy Kína számára fontos törvénnyel kapcsolatban egy miniszterrel egyeztetett.
Emellett hárman is beszámoltak arról, hogy az egyébként kutatóként dolgozó férfi is részt vett azon a meetingen, amikor Alex Burghart kabinetminiszter egy konzervatív képviselővel tárgyalt egy törvényjavaslat kiegészítéséről, ami keményebb fellépést ígért volna Kínával szemben.
A törvényjavaslat olyan új szabályokat vezetett be, ami a kormányzati közbeszerzéseket nyerő cégekre vonatkoztak. Emellett a javaslat megerősítette volna a miniszterek kizárási jogkörét, ha egy céggel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat áll fent.
A javaslatot Kína ellenezte, júniusban végül hátsósoros konzervatív képviselők kiegészítéseivel látták azt el.
Eszerint például nem azonnal, hanem később szerelnék le a központi kormányzati épületekről és terekről azokat a kamerákat, amelyeknek telepítő cégei kapcsolatokat ápolhatnak Kínával.
Emellett a brit kormány abba is beleegyezett, hogy létrehozzanak egy olyan nemzetbiztonsági beszerzési egységet, amely objektívan mérné fel a jövőbeli közbeszerzésekkor felmerülő nemzetbiztonsági aggályokat.
Mint arra a lap emlékeztet, a törvényjavaslatról ezen a héten szavazott volna a brit Képviselőház, azonban az végül elmaradt.
A lap forrásai emellett egybehangzóan azt állítják, annak ellenére, hogy a miniszterrel folytatott tárgyaláson részt vett a parlamenti kutató, ott szenzitív és titkos információk nem hangoztak el, és a meeting kevesebb ideig tartott, mint egy óra.
Egyébként ehhez hasonló törvényeket vagy rendeleteket más országok, illetve az Európai Bizottság is hozott már korábban. Utóbbi például konkrétan egyszerűen kitiltotta az intézményből a kínai Huawei vagy ZTE hardvereit a kommunikációs rendszeréből, ami ellen a kínai vezetés mellett a két érintett cég is felszólalt
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen épp a héten jelentette be évértékelő beszédében, hogy az elektromos autók kapcsán vizsgálatot indít Kína állami támogatásai kapcsán, emellett több kérdésben is konfrontálódott az ázsiai országgal, miközben emellett konstruktív kapcsolatokat ígér az unió által egyszerre partnernek és riválisként számontartott Kínával.
(Borítókép: Dan Kitwood / Getty Images)