Ukrajna még talán sosem állt olyan közel ahhoz, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet visszaszerezze, mint most. A héten számos sikert ért el Kijev, Olekszandr Musijenko, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának munkatársa pedig úgy látja: ha az Egyesült Államokból megérkeznek a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták, akkor hatalmas előrelépést érhetnek el. A Krím félsziget Oroszországtól való elszigetelése komoly érvágást jelentene Vlagyimir Putyinéknak.
A héten nagy erejű ukrán támadások érték a Krím félszigetet, amelyek orosz hadihajókat és légvédelmi rendszereket semmisítettek meg. Az egyik ilyen támadás mintegy 1,2 milliárd dolláros veszteséget okozhatott Oroszországnak, ezzel párhuzamosan pedig felmerült egy fontos kérdés:
arra készül-e Ukrajna ezekkel a csapásokkal, hogy visszafoglalja a 2014-ben oroszország által annekált Krímet?
Olekszandr Musijenko, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának munkatársa szerint az ukrán stratégiának két fő célja lehet jelenleg:
Más szóval a krími hadműveletek kéz a kézben járnak Ukrajna déli ellentámadásával. A BBC elemzése áttekintette, milyen sikereket ért el a közelmúltban Ukrajna a térségben.
Elsőként a szerdai eseményeket említik, amikor az Egyesült Királyság és Franciaország által szállított nagy hatótávolságú cirkálórakéták súlyos csapást mértek Oroszország sokat dicsért fekete-tengeri flottájára Szevasztopolnál.
Pénteken a brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a Minszk névre hallgató hajó szinte biztos, hogy működésképtelenné vált. Emellett az egyik Kilo-osztályú orosz tengeralattjáró is katasztrofális károkat szenvedett. Talán ugyanekkora jelentőséggel bír, hogy a szárazdokkok – amelyek létfontosságúak a teljes fekete-tengeri flotta fenntartásához – valószínűleg több hónapig használhatatlanok lesznek.
Szintén érzékeny veszteségnek bizonyult Oroszország számára, amikor Ukrajna felrobbantotta az egyik legmodernebb orosz légvédelmi rendszert, egy Sz–400-ast, Szevasztopoltól több mint 60 kilométerre, Jevpatorjánál.
A BBC ezt is egy kifinomult műveletként jellemzi, amelyben a drónokat és az ukrán gyártmányú Neptun rakétákat kombinálták sikeresen, ezzel összezavarva az orosz légvédelmet a Krím félszigetnél. A lap megjegyzi, hogy Oroszország korábban próbálkozott hasonlóval, de egyszer sem jártak sikerrel, köszönhetően a Patriot légvédelmi rendszereknek.
A csütörtöki volt a második alkalom szűk egy hónap leforgása alatt, amikor Ukrajna megsemmisített egy Sz–400-as rakétarendszert. Augusztus 23-án Olenyivkánál, a Tarkankut-félsziget nyugati csücskénél sikerült Ukrajnának hatástalanítania egy másik indítóállást és egy közeli radarállomást.
Becslések szerint Oroszországnak 6 ilyen rakétarendszere lehet a Krímben, ebből kettőt már elveszített.
A BBC megjegyzi, hogy ez csak néhány sikeres ukrán támadás a sok közül, amelyet az utóbbi időben végrehajtottak.
Az ott lévő csapatok, légibázisok, kiképzőközpontok és a fekete-tengeri flotta miatt a Krím kulcsfontosságú célpont Ukrajna számára. Olekszandr Musijenko szerint ez a fő logisztikai ellátási vonal az oroszok számára. A szakértő viszont arra számít, hogy Ukrajna egyre kifinomultabb támadásokat hajthat végre, ugyanis egyre kifinomultabb fegyvereket vethet be.
Amikor megkapjuk az ATACMS rakétákat (taktikai ballisztikus rakétákat – a szerk.) az Egyesült Államoktól, azt hiszem, megpróbálunk majd egy támadásban a ballisztikus rakétákat, cirkálórakétákat és drónokat is használni. Ez komoly gondot fog jelenteni Oroszországnak
– jelentette ki Musijenko, hozzátéve, hogy minden sikeres támadás megkönnyíti a következőt.
A legfrissebb washingtoni jelentések szerint a Biden-kormány hamarosan átadhatja az ATACMS rakétákat is, amelyeket Ukrajna már tavaly óta kér szövetségesétől. Musijenko szerint ezzel Ukrajna közelebb kerül a Krím felszabadításához, de még sok tennivalójuk lesz ennek ellenére is.
Fel kell szabadítanunk az Azovi-tenger partvidékét, és át kell vágnunk a szárazföldi folyosót
– mondja, utalva Ukrajna lassú, őrlődő offenzívájára délen.
És ott van még a kercsi híd is. Ukrajna már majdnem egy éve támadja a Krímbe vezető hidat, de a vasútvonalon még mindig orosz nehézgépjárművek közlekednek. Annak ellenére, hogy most már sokkal jobban védik, Kijev nem mondott le a további támadásokról. A szakértő szerint, ha sikerülne lezárni a krími hidat, az logisztikai problémákat okozna Oroszország számára. A Krím félsziget Oroszországtól való elszigetelése komoly érvágást jelentene Vlagyimir Putyinéknak.
Szombaton a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov azt mondta, Ukrajna minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy Oroszországot a Krím elhagyására kényszerítse. Musijenko úgy véli, a jelenlegi ukrán erőfeszítések a Krím visszafoglalásának előkészítő lépései lehetnek, de hosszú folyamatra számít.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Ukrán katona a Zaporizzsjai területen 2023. szeptember 4-én. Fotó: Oleksandr Ratushniak / File Photo / Reuters)