Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint a gazdasági-politikai elit és a jegybank torpedózta meg kormányának tavalyi nagyszabású adócsökkentési tervét. A tavaly szeptemberben bemutatott program ismertetését évtizedek óta példátlan piaci felfordulás követte, amelybe – alig másfél hónappal megválasztása után – Truss bele is bukott.
A volt konzervatív párti kormányfő az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhely hétfői rendezvényén felszólalva kijelentette, a piacokat már előzőleg destabilizálta az a tény, hogy a Bank of England (brit jegybank) az akkori inflációs környezetben túl lassú ütemben emelte alapkamatát.
Hozzátette,
ebben a helyzetben gyűrűzött át a piacokra a gazdasági-politikai elit által az adócsökkentési tervre adott reakció.
Liz Truss elismerte, azért kényszerült a program csaknem teljes visszafordítására, mert a brit piacok teljes összeomlásának veszélye rémlett fel.
Elismerte továbbá, hogy sietve próbálták bevezetni a programot, de ezt azzal indokolta, mivel választók a brit EU-tagságról rendezett – a kilépést pártolók szűk többségű győzelmével végződött – népszavazáson, valamint a jelentős konzervatív győzelmet eredményező 2019-es parlamenti választáson is „a változásra voksolt”, és ennek végrehajtására korlátozott volt az idő.
Truss szerint nem volt valós a program ismertetése után közkeletűvé vált piaci becslés, amely szerint a kormánya által előterjesztett adócsökkentési csomag 20 ezer milliárd forintos rést ütött volna a költségvetésen.
A volt brit miniszterelnök szerint a kis állam eszméje „ma már nem divatos, a növekedésellenes koalíció erőteljes tényezővé vált, amelynek része a gazdasági-politikai elit, a nagyvállalati szféra, sőt a Konzervatív Párt parlamenti frakciójának egy része is”.
Truss hétfői beszédében kijelentette, a helyzet ma is ugyanolyan sürgető, mint egy éve, és adócsökkentésekre, valamint az energiaipari cégek kiugró profitjára kivetett különadók visszavonására szólította a Rishi Sunak vezette jelenlegi konzervatív kormányt.
Liz Truss tavaly október 20-án mondott le, miután a pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által nem sokkal korábban előterjesztett átfogó – a piaci szereplők által azonban finanszírozhatatlannak ítélt – adócsökkentési program sürgős jegybanki beavatkozást is igénylő hatalmas pénzügyi felfordulást okozott.
A program egy évvel ezelőtti bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, és a Bank of England a pánik csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervencióra kényszerült.
Truss, aki Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke volt, alig 45 napig állt a kormányzó brit Konzervatív Párt és a kormány élén, így a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.
Liz Truss nem először vádol külső szereplőket bukásának előidézésével. Nemrégiben a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt cikkében azt írta,
a nagy hatalmú nemzetközi szereplők összehangolt erőfeszítéssel érték el korai távozását.
A cikkben Truss e „külső beavatkozás” részesének nevezte Joe Biden amerikai elnököt is.