Volodimir Zelenszkij szerdán beszédet mondott az ENSZ általános közgyűlésén. Az ukrán elnök példa nélküli lépésre szólította fel a plénumot: azt kérte, hogy töröljék el Oroszország vétójogát az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). Az ukrán elnök egy béketervet is vázolt, amire később az orosz külügyminiszter reagált is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még kedden érkezett meg az Egyesült Államokba, és már aznap is mondott egy beszédet az ENSZ előtt. Akkor „terroristának” nevezte az oroszokat, és azt mondta, hogy nincs joguk nukleáris fegyvereket tartani. De a baráti országokkal sem bánt kesztyűs kézzel: a kijelentései miatt például a lengyelek beidézték Ukrajna varsói nagykövetét.
Volodimir Zelenszkij szerdán újabb beszédet mondott a plénum előtt. A The Guardian beszámolója szerint az ukrán elnök azt kérte az ENSZ-től:
töröljék el Oroszország vétójogát az ENSZ biztonsági tanácsában.
„Lehetetlen megállítani a háborút, mert az agresszor minden erőfeszítést megvétóz” – indokolta ennek szükségességét az ukrán elnök.
A Biztonsági Tanácsnak Oroszországon kívül állandó tagja még az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína. Volodimir Zelenszkij azt is hozzátette, hogy szerinte a tagságot is bővíteni kellene: „igazságtalannak” nevezte, hogy több milliárd embernek nincs képviselete az ENSZ BT-ben.
Szerinte a Tanácsnak olyan államokból kellene állnia, amelyek „teljes mértékig elszámoltathatók” a többi ENSZ-tagállam előtt, és a Tanácsot a jelenlegi politikai „realitások” mentén kellene összeállítani. Mint mondta, ez alatt azt érti, hogy az „afrikai egységnek” [ez alatt feltételezhetően az Afrikai Uniót érthette vagy egy afrikai államot – a szerk.] és Németországnak is állandó képviselettel kellene bírnia, továbbá az ázsiai kontinensnek és a csendes-óceáni térségnek is több országgal kellene képviseltetnie magát a Tanácsban.
Az ukrán elnök ezenkívül a világ vezetőit is kritizálta, mint mondta: „E falak között a problémákat retorikával próbálják orvosolni a valós megoldások helyett, és
valójában az a céljuk, hogy kompromisszumot kössenek a gyilkosokkal, ahelyett, hogy életeket mentsenek meg.
Elmondása szerint az emberek és kormányzatok már nem bíznak abban, hogy az ENSZ képes garantálni, megvédeni a szuverén országhatárokat, és sok állam azért hoz létre újabb szövetségeket, mert az ENSZ nem megfelelően kezeli Oroszország ukrajnai invázióját.
Az ukrán katonák most a vérükkel teszik meg azt, amit az ENSZ biztonsági tanácsának a szavazatokkal kellett volna megtennie: megállítani az agressziót és fenntartani az ENSZ alapjogi chartájának elveit
– mondta.
Az ukrán elnök végül vázolta a béketervét is, amely arról szólt, hogy Oroszországnak minden katonai egységét és zsoldosát ki kell vonnia Ukrajna nemzetközileg elismert, 1991-es határ közül.
A The Guardian azt is megjegyezte, hogy Vaszilij Nebenzija, Oroszország ENSZ-beli nagykövete (aki az ENSZ BT ülésén nagyon aktív volt) most a telefonját nézte szinte mindvégig Zelenszkij beszéde közben.
A beszéd előtt azonban megpróbálta megakadályozni, hogy Zelenszkij felszólaljon.
Nebenzija azt mondta, hogy Zelenszkij felszólalása ellentétes a szabályokkal, és hogy az ENSZ-nek nem feladata, hogy biztosítson neki egy „stand up show”-t. Minderre Edi Rama albán miniszterelnök – aki az ENSZ BT mostani ülésének elnöke volt – csípős választ adott, arra utalva, hogy Oroszország számos alkalommal nemzetközi jogot sértett.
Azt kell mondjam, hogy igencsak lenyűgöző öntől ez a kioktatás arról, hogy megszegtük ebben az épületben a szabályokat.
Hozzátette: ha Nebenzija meg akarja akadályozni az ukrán elnök beszédét, akkor van erre egy megoldás.
Vessenek véget a háborúnak, és akkor Zelenszkij elnök úr nem áll a színpadra
– fogalmazott.
Nebenzija erre azzal válaszolt, hogy nem Oroszország képviseletében, hanem a Biztonsági Tanács tagjaként szólalt fel, és be kell tartani a szabályokat, mire Edi Rama azt mondta, hogy szerinte Nebenzija hazugságokat mondott az ENSZ BT procedúrájáról, nem igaz, hogy szabályt sértettek.
Edi Rama azt is leszögezte beszédében, hogy szégyenteljes lenne, ha az ENSZ nem merné kimondani azt, hogy Oroszország az agresszor a konfliktusban. „Ha nem ismerjük el a kristálytiszta igazságot, akkor nemcsak Ukrajnának és népének okozunk csalódást, hanem a legfőbb felelősségünket is elmulasztjuk, veszélyeztetjük a jövőt, és minden gyermeket elárulunk Brazíliától Spanyolországig, az Északi-sarktól a Déli-sarkig” – mondta, hozzátéve:
Ukrajna küzdelme mindenkinek a küzdelme, aki egy szabad és egyenlő világban szeretne élni, ahol a területi integritás vitathatatlan, és a békében éléshez való jog megkérdőjelezhetetlen.
Zelenszkij után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt a plénum előtt (Lavrov nem volt a teremben Zelenszkij felszólalása alatt, az ő beszédekor pedig Zelenszkij hagyta el a termet).
Lavrov felszólalásában azt mondta, hogy az 1991-es határokon alapuló béketerv azért irreális, mert Ukrajna elnyomta a kisebbségeit.
Amikor azt halljuk, hogy térjünk vissza Ukrajna 1991-es határaihoz, felmerül a kérdés: ezek az emberek tisztában vannak azzal, hogy Kijevnek mi a terve az ezeken a területeken élő népességgel? Egyesek arról beszéltek, hogy fizikailag meg akarják semmisítenie ezeket az embereket
– mondta.
Lavrov azt is hozzátette, hogy szerinte a Nyugat „szelektív” módon alkalmazza az ENSZ irányelveit, attól függően, hogy mik a „geopolitikai szükségleteik”, és emiatt nőtt a feszültség a világ számos gócpontján. Ezen kívül azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „kirívóan és nyíltan” beavatkoztak Ukrajna belügyeibe a Szovjetunió összeomlása után.
A béketárgyalásokkal kapcsolatban az orosz külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy Oroszország nem utasítja el azokat, és ha az Egyesült Államok a békkötésben lenne érdekelt, akkor „parancsba adhatnák” Kijevnek, hogy töröljék el azt az ukrán rendeletet, amely kizárta a párbeszéd folytatását a jelenlegi orosz kormányzattal.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre közvetítjük.