Az európai stratégiai autonómia fényében szabályozzák a kínai elektromos autók importját az EU-ba. A lépés ugyanakkor feszültségekhez vezethet Peking és Berlin között, ami a hazai autógyártást és az akkumulátorgyártást is érzékenyen érintheti.
Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Brüsszel szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járművek ellen.
„A globális piacokat most elárasztják az olcsóbb kínai elektromos autók, amelyek árát hatalmas állami támogatások tartják mesterségesen alacsonyan” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
A bejelentéssel az Európai Unió támadásba lendül a Kínából érkező autók ellen. A vizsgálat az első lépés, hogy az EU behozatali korlátozásokat, azaz vámokat vagy kvótákat vezessen be a Kínából Európába importált autókra.
Az intézkedés az Egyesült Államok által a kínai elektromos járművekre már kivetett 27,5 százalékos szinthez közeli vámokhoz vezethet. Az uniós feladatok a gyártótól függően változhatnak – írja a Bloomberg.
Az év elején a berlini kormány azt javasolta a német vállalatoknak, hogy csökkentsék a Kínával szembeni kitettségüket, így lazítva a német gazdaság függőségét az országba irányuló exporttól. Németország erősen függ a nemzetközi kereskedelemtől, amely a globális feszültség növekedésével gyengült, és Európa legnagyobb gazdaságának növekedése idén megállt.
Szeptember 12-én a Bundesbank, a német központi bank figyelmeztetett a német ipar Kínának való kitettségének jelentős gazdasági kockázataira, mondván, hogy a Kínából származó kritikus erőforrásokra támaszkodó német cégek több mint 40 százaléka semmit sem tett az anyagoktól és alkatrészektől való függésének csökkentése érdekében. Mindez annyira kritikus a hazai termelés szempontjából, hogy a gyárak megállnának, ha az ellátásuk megszakadna.
Tekintettel a növekvő geopolitikai feszültségekre és a kapcsolódó kockázatokra, a vállalatoknak és a döntéshozóknak újra kell gondolniuk ellátási láncaik szerkezetét, és tovább kell bővíteniük közvetlen befektetési tevékenységeiket Kínában
– áll a Bundesbank jelentésében.
A Kína és Európa között kibontakozó kereskedelmi háború ugyanakkor komoly kérdéseket vet föl Magyarország szempontjából is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már régóta az európai stratégiai autonómia híve, ebből a szempontból pedig szövetségesre is talált Emmanuel Macron francia elnök személyében.
A stratégiai autonómia nevében hozott intézkedések ugyanakkor érzékenyen érinthetik a magyar gazdaságot, amely könnyen két tűz közé szorulhat. A keleti nyitás és a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által felvázolt összekapcsolt gazdasági modell doktrínája alapvetően az ország gazdasági tevékenységének, kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálására épül.
A modellt ugyanakkor több kritika is érte, amelyek egyrészt a félperifériás csapdahelyzet elmélyülését, valamint a kiszolgáltatottság fokozódását látták az összekapcsoló gazdaságban. Ebből a szempontból az, ami most éppen történik a kínai elektromos autók terén, kifejezetten kockázatos lehet hazánk számára.
Magyarország gazdasága a német iparra, azon belül is az autóiparra épül. A különböző uniós szabályozások miatt ugyanakkor – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézve – „ennek az iparágnak a következő évtized közepén vége van”.
Az Európai Unió szabályozásai a zöldátállás keretein belül az elektromos autók gyártását favorizálják, ami azt jelenti, hogy
a Magyarországon több százezer munkahelyet adó hagyományos autóipar akkor tud tovább működni, amennyiben hazánk biztosítani tudja az autógyártás akkumulátorokkal való ellátásának logisztikáját.
Mivel az európai technológia még nem jutott idáig, ezért támogatta a kormány a dél-koreai beruházást Komáromban vagy éppen a kínai akkumulátorgyár megépítését Debrecenben. A helyzet viszont az, hogy Németország fölismerte azt, hogy milyen nagy mértékben függenek a kulcsfontosságú iparágai Kínától, és erre már érdemben reagálnak Berlinben.
Nem kétséges, hogy az Európai Unió vizsgálata a kínai elektromos autókkal szemben, valamint a lehetséges vámok bevezetése a német autóipar védelmét szolgálja. Kérdés viszont, hogy ennek fényében a kínaiak hajlandók lesznek-e akkumulátorral ellátni a készülő német elektromos autókat?
Amennyiben nem, az óriási problémát jelenthet Magyarországnak, hiszen vagy a német autóipar, vagy a kínai akkumulátorgyártás vonulhat ki az országból, az összekapcsoló gazdasági modell pedig akár soha újra nem hasznosítható szántóföldeket, valamint üres gyárépületeket is eredményezhet.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2023. szeptember 17-én. Fotó: Valeria Ferraro / Anadolu Agency / Getty Images)