Egy nemzetközi, hírszerzéssel foglalkozó szaklap portréja szerint a nemzeti tájékoztatásért felelős államtitkár jelen van minden védelmi tanácsi ülésen, és ő felel a miniszterelnök „különleges projektjeiért”. Feladatköre az elmúlt hónapokban a hírszerzés irányításától a védelmi tervezésig terjedt.
Az Intelligence Online nevű, nagy presztízsű, hírszerzési ügyekre szakosodott nemzetközi portál Spymasters vagyis Mesterkémek című rovatában közölt portrét Kovács Józsefről, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda információs államtitkáráról. A lap szerint miközben Magyarország küszöbén háború dúl, Kovács József, a katonai hírszerzés volt főnöke központi, de diszkrét figurává válik Orbán Viktor kormányának katonai tervezésében. Ez a katonai szerep némileg eltér a nemzeti információs államtitkári (magyarul NIAT) titulusától, amely a hírszerzés koordinátori, valamint az érzékeny projektek kurátori szerepét jelenti, és közvetlenül a miniszterelnöknek jelent.
Ahogy a lap írja, Orbán Viktor ezzel szítja az intézményi rivalizálást biztonsági vezetői között, miközben Magyarország éppen felgyorsítja védelmi iparának, valamint beszerzési és ellátási rendszereinek átalakítását. A miniszterelnök Kovácsot nevezte ki a védelmi minisztériumon belül 2022 szeptemberében létrehozott Védelmi Igazgatási Hivatal vezetésére.
Ez korlátozza Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter mozgásterét, a volt üzletemberét, akihez a hivatal hivatalosan tartozik.
A védelmi igazgatási hivatalt a minisztériumi veterán Varga Ferenc Attila vezeti, és így Kovács irányítja Szalay-Bobrovniczky feje fölött. A hivatal kényelmesen átfedi a Szalay-Bobrovniczky által 2022-ben kinevezett Porkoláb Imre kapacitásfejlesztési igazgató és innovációs biztos megbízatását is.
Kovács, akit 2018-ban neveztek ki jelenlegi munkakörébe, a vezérkaron keresztül küzdötte fel magát, mielőtt a katonai hírszerző szolgálathoz került, és élvezi a miniszterelnök bizalmát.
Tavaly Orbán kinevezte őt az újonnan létrehozott Védelmi Tanács titkárává, és az elmúlt öt évben Kovácsot a biztonsággal, a hírszerzéssel, sőt a diplomáciával kapcsolatos kényes ügyekben is felkérte – anélkül, hogy a minisztereken vagy az erre kijelölt ügynökségek vezetőin keresztül kellett volna eljárnia. Ezt a „különleges projekteket” érintő állást korábban Czukor József külügyi tanácsadó és az Információs Hivatal (IH) korábbi igazgatója töltötte be, aki érintett volt a Pegasus kémszoftver budapesti, kulisszák mögötti beszerzésében.
Kovács megbízatása jogilag rendkívül kiterjedt:
„a miniszterelnök által meghatározott feladatok elvégzése”, azzal a joggal, hogy „intézkedéseket kérjen” a kormánycsapat különböző tagjaitól. Van egy kabinetfőnöke és egy „a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjaiból” álló stábja, amelynek részletei továbbra is titkosak. Orbánnal való szoros kapcsolata ellenére irodája nem a miniszterelnöki székházban, a budai Karmelita kolostorban található.
Miközben Kovács hatásköre az elmúlt hónapokban kibővült, és már minden központi védelmi és biztonsági kérdésre kiterjed, a biztonsági színtéren egy újonnan érkezett személy a miniszterelnök számára a hírszerzési áramlások irányításának monopóliumát aprítja. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (belső hírszerzés, AH) korábbi munkatársa, Kovács András Zoltán tavaly óta vezeti a Nemzeti Információs Központot (NIK), amely Rogán Antal kommunikációs szakember közvetlen irányítása alatt áll. Rogán a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, és egyre nagyobb a befolyása a magyar hírszerzésre – írja a lap.
Miközben Kovács a magyar biztonságpolitika központi alakja, a médiában feltűnően nem jelenik meg. A hadtörténelemért rajongó férfi inkább a diszkréciót és a hosszú, magányos hegyi sétákat kedveli. Volt kollégái a KNBSZ-nél, a katonai hírszerző ügynökségnél, amelyet 2012 és 2018 között vezetett, emlékeznek arra, hogy Kovács, ha csak tehette, kerülte a nyilvános szerepléseket és interjúkat.
Köztük továbbra is nagy tisztelet övezi, különösen azért, mert a Katonai Felderítő Hivatalt (Katonai Felderítő Hivatal, KFH) és a Katonai Biztonsági Hivatalt (Katonai Biztonsági Hivatal, KBH) egyetlen befolyásos és hatékony ügynökséggé vonta össze. Szintén ebben a pozícióban 2016-tól a Zrínyi 2026-program, Orbán tízéves fegyveres erők reformtervének és kedvenc projektjének a motorjaként tűnt ki.
Kovács időnként elkíséri a miniszterelnököt nemzetközi találkozókra, és az elmúlt tíz évben számos külügyi dossziét kezelt. 2017 és 2020 között ő vezette a magyar oldalt (Pintér Sándor belügyminiszterrel együtt) az Európai Hírszerző Akadémia Kollégiumának létrehozására irányuló francia projektben. Amikor a Brexit megtörtént, ő volt az egyik leglelkesebb támogatója az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti szélesebb körű hírszerzési megosztásnak. A szaklap információi szerint 2014-ben ő volt az egyik első magyar biztonsági tisztviselő, aki megkongatta a vészharangot Moszkva hibrid hadviselési módszereivel kapcsolatban a Krímben és a Donbaszban. Szintén
az ő vezetése alatt történtek a legaktívabb kémelhárítási intézkedések a Szijjártó Péter külügyminisztériumába és az IH-ba beszivárgott orosz hírszerzés ellen.
Kovács egyik kedvenc témája a biztonság a Balkánon, ahol többször is dolgozott – nevezetesen 1999–2000-ben az ENSZ koszovói erőinek (KFOR) részeként. Magyarország és Szerbia kapcsolata bonyolult, mindkettő nehézkesen távolodik Oroszországtól, és Kovács évek óta támogatja az Európai Unió bővítését a Balkán felé – írja a lap.