A világ legnagyobb techcégeinek komoly befolyása van arra, hogy az emberek milyen híreket fogyasztanak, és hogy az azokban szereplő történetek hatására milyen valóságkép alakul ki bennük. Cikkünkben azokat az óriáscégeket és dollármilliárdos vezetőiket mutatjuk be, amelyek és akik az informatikai iparág olyan részeit birtokolják, amellyel képesek belenyúlni választásokba, vagy akár fegyveres konfliktusok kimenetelébe is.
A törvényhozóknak egyre nagyobb fejtörést okoz a gazdaság számos szegmensében monopolhelyzetben lévő megavállalatok befolyásának megnyirbálása. A világháló elterjedésével a legnépszerűbb platformokat építő cégek szerepe mára világpolitikai léptékekben mérhető. Napjainkban a hírek első számú forrása ugyanis az internet, azon belül is egyre inkább a közösségi média. Egy amerikai piacot vizsgáló kutatás szerint minél fiatalabb egy hírfogyasztó, annál valószínűbb, hogy nem hagyományos médiából (újság, rádió, tévé), hanem a közösségi oldalakról tájékozódik, onnan kattint át. Azonban ez nem azt jelenti, hogy az idősebb generációk körében ne lenne domináns az internetről származó hírszerzés. Az online hírszolgáltatók látogatottságuk egy jelentős részét a Facebookhoz hasonló oldalakról szerzik, ezért a social media lett az információ első számú elosztóhálózata. Aki pedig ezeket kontrollálja, az korábban sosem látott mértékben irányíthatja a közbeszédet.
A legnagyobb közösségi oldalakat cégek egy szűk csoportja birtokolja. Ezekben a vállalatokban sokszor egyetlen ember, a tulajdonos van döntési pozícióban, így ő határozza meg, hogy az államilag nem könnyen korlátozható internetes médium milyen saját belső szabályozási elveket követ.
Habár a korábban Twitterként ismert X nem a legnagyobb húzónév a közösségi média piacán, új tulajdonosa, Elon Musk nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint Magyarország 2022-es teljes nemzeti összterméke. Miután a dél-afrikai származású üzletember tavaly megvásárolta a Twittert, a világ leggazdagabb embere egy csapásra a legfrissebb hírek fontos kapuőre is lett. A ma már X-re átkeresztelt közösségi hálózaton annak rövid, szöveges médiaformátumából adódóan nagyon gyorsan terjednek a világban történő dolgok.
Eleve a felvásárlás is azért történt, mert a Tesla ügyvezetője úgy érezte, hogy a Twitter vezetősége sérti a felhasználók szólásszabadsághoz való jogát, vagyis kényükre-kedvükre moderálják a platform tartalmait. Az oldal előző vezetősége például felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök fiókját, mert szerintük posztjai hozzájárultak a Capitolium 2021. január 6-án történt ostromához.
Sokan féltik a közösségi médiumot Musktól, mert az elektromos autókkal és űrhajókkal is foglalkozó üzletember egész életében hajlamos volt elhamarkodott döntéseket hozni.
Tény, hogy az 52 éves techvállalkozó nem bírja jól a kritikát, az X-ről számos olyan újságírót tiltott ki, akik felemelték a hangjukat ellene.
Ahogy hatalma növekszik, impulzív személyisége egyre nagyobb veszélyeket hordoz magában. Például a hónap elején elismerte, hogy direkt kapcsolta ki a cége, a SpaceX által kiépített Starlink műholdrendszert Szevasztopol (fekete-tengeri ukrán kikötőváros, jelenleg orosz megszállás alatt) környékén, ezzel keresztülhúzva egy ukrán hadmozdulat terveit. Ezeknek a szatelliteknek az a célja, hogy a bolygó egész területén biztosítsák az internetelérést. A térségben az ukránok éppen egy nagyszabású víz alatti dróntámadást készítettek elő, amely valószínűleg az orosz flotta nagy részét megsemmisítette volna. Mint kiderült, Musk attól félt, hogy Oroszország nukleáris csapással válaszolna a fekete-tengeri flotta elsüllyesztésére. A megrémült milliárdos ezért utasítást adott a Starlink leállítására a térségben, így ártalmatlanítva a műhold-navigációt igénylő ukrán fegyvereket.
Amellett, hogy egy gombnyomással országokat tehet harcképtelenné, és saját szájíze szerint alakítja a korábbi Twitter valóságát, a dél-afrikai származású üzletember politikai befolyása is egyre jobban növekszik. Az utóbbi napokban több befolyásos vezetővel is tárgyalt, köztük Izrael miniszterelnökével, Benjámín Netanjáhúval és a török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal.
A Tesla-vezértől nem áll messze a polgárpukkasztás sem. Augusztusban kihívta egy kevert harcművészeti összecsapásra a szintén techmilliárdos Mark Zuckerberget. A konfliktus oka az volt, hogy a Meta tulajdonosa a közelmúltban létrehozott egy mikroblogging site-ot Instagram Threads néven, amelynek célja Elon Musk egyeduralmának megtörése a rövid bejegyzéses formátumú közösségi site-ok piacán.
A Facebook talán a legismertebb közösségimédia-platform világszerte. Mark Zuckerberg még a kollégiumi szobájában hozta létre a weboldalt, amelynek csápjai azóta körbefonták a bolygót, és mára egészen a legfelsőbb politikai vezetésig érnek. A Meta néven átszervezett vállalat a Facebook mellett olyan szolgáltatásokat birtokol még, mint az Instagram, a Messenger vagy éppen a Whatsapp.
A Facebook és érdekeltségei a közösségimédia-piacon 66 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek 2023-ban.
A techóriások közül a Facebookkal és annak alapítójával szemben sorozatosan merültek fel súlyos vádak az évek során. Mark Zuckerbergék bevételeinek több mint 97 százaléka ugyanis a hirdetőktől származik. Ezek a hirdetések pedig nem esnek túl komoly szabályozások alá, hiszen akkor a politika nem talicskázná számolatlanul a pénzt a platformra. A Facebook gyakorta befogadója volt olyan hirdetéseknek, amelyek propagandacélokat töltenek be, és ezáltal a jelentős anyagi forrásokkal rendelkező politikai szereplők könnyen túlsúlyba kerülhetnek az oldalon.
Azonban, ha ez nem lenne elég, a Facebook mintegy 87 millió felhasználó személyes adatait osztotta meg a politikai kampányokat bonyolító Camebridge Analyticával (CA) illegálisan. A tanácsadással foglalkozó cég ezeket aztán arra használta fel, hogy pszichológiai profilokat készítsen, majd ezek segítségével személyre szabott, célzott hirdetésekkel manipulálja a Facebook-felhasználókat.
Az Egyesült Királyságban a Brexitnépszavazásra, az Egyesült Államokban pedig Donald Trump elnökké választására is kihatással lehetett a CA célzott politikai marketingje.
Egyszerűen szólva, ha Elon Musk mindent lát, ami a politikai szférában történik a Twitteren, akkor Mark Zuckerberg mindent lát magánéletünkben, a levelezésünkben és keresési szokásainkban a Meta-szolgáltatások adatgyűjtésének köszönhetően, majd ezeket jó pénzért megosztja a politikai kampányok stábjaival.
A Google már nagyrészt elérte mindazt, amire a legtöbb nagy techcég áhítozik, vagyis hogy az életünk legtöbb szegmensére legyen egy szolgáltatása. A céget alapító Larry Page és Sergey Brin nincsenek annyira a rivaldafényben, mint Musk vagy Zuckerberg, azonban ez nem azt jelenti, hogy befolyásuk elhanyagolható lenne. 2018-ban a Google költötte a legtöbb pénzt Washingtonban politikai lobbitevékenységre, 21 millió dollárt.
A Google a 90-es évek végén az internetes keresőszolgáltatásával lett sikeres apró cégként. Majd az évek során egyre több és több projektet vásárolt fel az exponenciálisan hízó büdzsével gazdálkodó cég. 2015-ben már annyi különböző leányvállalatot üzemeltetett, hogy kezdett irányíthatatlanná válni. A hatékonyság növelésének érdekében a vezetés átszervezte vállalati struktúráját, hogy az egyes Google-termékek egymástól függetlenebb módon működhessenek. Az így létrejött Alphabet Inc. elnevezésű holding birtokolja a világ leglátogatottabb videómegosztó-platformját, a YouTube-ot, az ő érdekeltségükbe tartozik az Android operációs rendszer vagy éppen a Google Maps is, sőt még a térkép versenytársa, a Waze navigációs alkalmazás is.
Azt, hogy ezek a cégek mennyire természetellenesen nagyok, jól mutatja, hogy szolgáltatásaiknak házon belül vannak a legnagyobb riválisai, így lefedik az egész piacot.
Az ilyen dolgok miatt a 21. század egyik legfontosabb vállalati pere zajlik a Google ellen. A céget azzal vádolja az Egyesült Államok Legfőbb Ügyészsége, hogy éveken át hatalmas összegeket fizetett például az Apple-nek, hogy termékeikben az Alphabet keresőmotorja legyen az alapértelmezett, ezzel ellehetetlenítve a kisebb keresőszolgáltatások piaci lehetőségeit. A Google azzal védekezik, hogy a fogyasztók azért választják az ő keresőmotorjukat, mert az a legjobb. A perrel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Az, hogy a Google kontrollálja a kíváncsiságot, nem csak az új keresőmotorokat fejlesztő cégeknek probléma. A Facebookhoz hasonlóan a hirdetők szándékainak itt is kiszolgáltatottak a felhasználók.
A legismertebbeken kívül az újmédiában számos más gigantikus cég is befolyással bír. Az Apple olyan úttörő találmányokat terjesztett el széles körben, mint a személyi számítógép és az okostelefon. Az viszont kevésbé ismert tény, hogy a néhai Steve Jobs cége az utóbbi években hatalmas lépéseket tett annak érdekében, hogy a korábban felsorolt cégekhez hasonlóan kiépítse saját médiabirodalmát. A hardverek gyártása mellett egyre több médiaszolgáltatást hozott létre a vállalat. Beléptek a zenestreamingbe az Apple Musickal, a film- és sorozatstreamingbe az Apple TV-vel, és ami a legfontosabb, az Apple News elnevezésű hírösszesítő alkalmazással a tömegkommunikációba. A tőzsdei eseményekkel foglalkozó weboldal, az Investopedia például
az Apple-t a világ legértékesebb médiavállalatának nevezi.
De ott van a világ korábbi leggazdagabb embere, Jeff Bezos is, akinek Twitch nevű streamoldala a világelső élő közvetítéses közösségi hálózat. Az Amazon webshoppal meggazdagodó üzletember közösségi oldala az egyre növekvő e-sport-iparág fő közvetítője. Ugrásszerűen növeli népszerűségét a kínai TikTok is, amely minden eddigi közösségimédia-oldalnál sikeresebben tudja megragadni a felhasználók figyelmét algoritmusának segítségével.
A társadalmi valóságunkra jelentős kihatással voltak a korábban bemutatott közösségimédia-oldalak algoritmusai. A social media üzleti modellje közrejátszott abban, hogy napjaink politikai véleményei egyre inkább szélsőségekben csúcsosodnak ki. Egy weboldal akkor tud profitot termelni, ha annyi látogatót bevonz és megtart, hogy a hirdetőknek megérje helyeket vásárolni náluk. Ezt az újmédiás platformok csúcsra járatják azzal, hogy az algoritmus segítségével kiismerik a felhasználót, és olyan tartalmakat és közösségeket dobálnak fel, amelyek a korábbi választásai alapján a site-on tarthatják.
Ezért egy szélsőséges nézetekkel vagy tudományosan nem alátámasztott hiedelmekkel rendelkező ember könnyen azt hiheti, hogy mindenki úgy gondolkodik egy adott dologról, mint ő. A folyamatos pozitív megerősítés miatt pedig hamis vagy szélsőséges meggyőződése egyre szilárdabbá válik. Ez az úgynevezett visszhangkamra-effektus. Ez tömeges léptékben ellehetetleníti a diskurzust az ütköző oldalak és vélemények között. Ami még rosszabb, hogy a hagyományos média, mivel harcolni nem tud az új ellen, bizonyos esetekben átveszi annak káros üzleti struktúráját.
Az, hogy egy személynek vagy cégcsoportnak hatalmas túlsúlya van a világban zajló események bemutatásában, nem új keletű dolog. A nyomtatott sajtó megjelenése óta számos olyan üzletember volt, aki nagy mennyiségű kommunikációs csatornát birtokolt. Napjaink legismertebb médiamágnása volt például Rupert Murdoch, aki számos gigantikus médiacéget a portfóliójában tudhat. Az ausztrál üzletember Fox News nevű csatornája kifejezetten gyorsan alkalmazkodott a közösségi médiában kialakult véleménykamra hírszerkesztési elveihez. Az új fogyasztási szokások új szemléletet is kívántak a csatornától, amely sokszor szélsőjobboldali álhíreket terjesztett annak érdekében, hogy a nézők figyelmét fenntartsa, és ne kapcsoljanak át a rivális médiára.
A korábban viszonylag megbízható tévé szélsőséges üzenetekkel bombázta a nézőket üzleti érdekekből.
A csatorna még 787 millió dollár kártérítést is kifizetett a 2020-as amerikai elnökválasztáshoz a szavazógépeit biztosító Dominion Voting Systemsnek. Ugyanis az egyik ilyen, Foxon sugárzott összeesküvés-elmélet azzal gyanúsította a céget, hogy elcsalta a választást a demokrata Joe Biden javára. Egyébként a Fox News radikális üzenetei is hatalmas szerepet játszottak a Capitolium ostromában.
Rupert Murdoch évekkel a botrány után, 71 évnyi médiamágnási karrierrel a háta mögött, a héten bejelentette visszavonulását médiabirodalma éléről. Örökösei hatalmas befolyáshoz juthatnak, azonban a tradicionális média szerepe egyre inkább átalakul az óriási techvállalatok közösségi médiájának algoritmustrendjei szerint. Amelyek gyakran egyre szélsőségesebb újságírási formákat követnek, hogy kiszolgálják a véleménykamrák elvárásait.
(Borítókép: Rupert Murdoch, Elon Musk és Mark Zuckerberg. Fotó: John Phillips, Pool, Christophe Morin / IP3 / Getty Images)