Ahogy várható volt, első körben nem szavazta meg a spanyol képviselőház a júliusi előrehozott választást megnyerő Spanyol Néppárt elnökét, Alberto Núnez Feijóót. A kétnapos vitán még maga a kormányfőjelölt is a szavazás helyett leginkább az eddigi miniszterelnökkel, Pedro Sánchezzel foglalkozott. Feijóo még pénteken nekifuthat annak, hogy megválasszák, azonban ehhez meg kellene állapodnia a baszk vagy a katalán regionális pártokkal.
Mint az várható volt, nem sikerült a jobbközép-konzervatív Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) elnökének, Alberto Núnez Feijóónak elég képviselő támogatását megszerezni a szerdai miniszterelnök-választáson.
A 350 fős spanyol alsóházban 176 szavazatot kellett volna elérni a miniszterelnök-jelöltnek, azonban ez nem jött össze – mint várható volt, végül 172 szavazatot szerzett.
Pártján, a 137 mandátumos Néppárton kívül a szélsőjobboldai Vox 33 képviselője, illetve a Néppárttal helyi szinten már régóta együttműködő regionális pártok, a jobboldali Coalícion Canaria (Kanári Koalíció) és az Unión del Pueblo Navarro (A Navarrai Nép Szövetsége) egy-egy képviselője mondott igent Feijóo kormányára.
Emiatt első nekifutásra nem sikerült a kormányalakítás a választásokat megnyerő Néppártnak, ami 2019 után szeretne ismét visszatérni a spanyol miniszterelnöknek fenntartott rezidenciába, a Moncloa-palotába.
Ugyanakkor ez még nem jelenti a véget Feijóo számára, mivel pénteken ismét összeül a spanyol képviselőház, hogy szavazzanak a kormányfőjelöltről. Ekkor már a 176 szavazat helyett elég lenne az egyszerű többség, azaz hogy többen szavazzanak Feijóo mellett, mint ellene.
Azonban mint azt a felvezető cikkünkben is írtuk, ez csak abban az esetben valósulhatna meg, ha a 7–7 mandátummal rendelkező függetlenségpárti katalán pártok, a Katalán Republikánus Baloldal és a Junts közül legalább egyik távol marad a szavazástól, hogy ezzel csökkentsék a megugrandó küszöböt,
ezt a szívességet pedig valószínűleg nem fogják megtenni azok a katalán pártok, amelyek szerint 2017-ben az akkori néppárti kormány szétverte a szerintük legális – madridi olvasat szerint illegális – függetlenségi népszavazást.
Így ha a baloldali tömb, a katalán pártok és a két baszk regionális párt összezár, akkor Feijóo kormányalakítási kísérlete elbukott. Ezzel megnyílik a lehetőség más pártok, így az előző ciklusban kisebbségi kormányt vezető PSOE és Pedro Sánchez előtt.
Feijóo még abban reménykedhet, hogy amennyiben rá sikerülne vennie a Baszk Nacionalista Párt (PNV) öt képviselőjét a távolmaradásra, akkor a 176-os küszöb már 173-ra csökkenne, azaz már csak egy képviselőt kéne meggyőzni. Ugyanakkor a PNV a vita során kijelentette: ők kizárólag abban az esetben támogatnák Feijóót, ha a Vox nem szavazná meg, így kérdéses, hogy megtennék-e ezt a szívességet a Néppártnak. A választási kampány során a Vox-vezér, Santiago Abascal több ízben is az egykori baszk terroristaszervezethez, az ETA-hoz hasonlította a baszk pártot, így érthető, hogy az Andoni Ortuzar vezette párt miért nem állt ki Feijóo mellett.
Ugyanakkor Sánchez sincs könnyű helyzetben, mivel csak abban az esetben tudna felmutatni elegendő támogatást maga mögött, ha két baszk és a két katalán párt is megszavazná. A katalán pártok pedig elég komoly számlát nyújtottak be a támogatásukért cserébe: a Junts amnesztiát, az ERC pedig egy új, ezúttal Madrid által szentesített függetlenségi népszavazást vár el a képviselőik szavazatáért cserébe.
Ezek pedig olyan kérések, amelyek vörös vonalnak számítanak az unionista spanyol politikában.
Emiatt nem véletlen, hogy a miniszterelnök-választást megelőző kétnapos vitán a legtöbb szó nem is egy lehetséges Feijóo-kormány programjáról szólt, hanem Feijóo, folytatva a választási kampányát, leginkább Sánchez és a katalán pártok közötti lehetséges együttműködésről és tárgyalásról értekezett. Feijóo amellett, hogy a szociáldemokrata politikustól nagyobb transzparenciát kért a felek közötti párbeszéd kapcsán, konkrétan jogilag és etikailag is elfogadhatatlannak nevezte, amennyiben Sánchez amnesztiát ígérne a 2017-es katalán népszavazás – madridi olvasat szerint zendülés – kapcsán.
Ebben az esetben ugyanis nemcsak a már lezajlott, hanem a jelenlegi és jövőbeni bírósági eljárások kapcsán sem lehetne elítélni senkit a 2017-es események kapcsán, így a népszavazás óta a letartóztatás elől elmenekülve száműzetésben élő egykori katalán elnököt, Carles Puigdemontot sem.
Ha pénteken sem sikerül Feijóonak megugrani a küszöböt, akkor az alkotmányban lefektetettek szerint november 27-ig lenne ideje a képviselőháznak egy kormány megszavazására. Amennyiben addig ez nem sikerülne, akkor csakúgy, mint 2019-ben, új választásra kerülne sor, aminek az időpontja jövő január 14-e lenne.