Véget érhet a jegybankok sorozatos kamatemeléseinek időszaka. Az infláció elleni küzdelem ára ugyanakkor súlyos lehet, ami Európát érintheti a legérzékenyebben.
Tizenkét mértékadó központi bank hozott kamatdöntést az elmúlt napokban. Az érintett jegybankok közül nyolc, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), valamint a Bank of England (BoE) is érintetlenül hagyta a kamatlábakat, ami arra utalhat, hogy a döntéshozók szerint azok már elég magasan vannak az infláció letöréséhez.
Az alapkamat emelésének mértéke és gyorsasága példa nélküli az elmúlt évtizedeket tekintve. A döntéshozók célja ezzel az volt, hogy a kereslet, valamint a munkaerőpiac bővülését, tehát a gazdasági növekedést lelassítsa annak érdekében, hogy enyhítse az inflációs nyomást.
Bár a jegybankok jellemzően azt kommunikálták, hogy kamatlábvágás 2024 előtt nem nagyon valószínű, azonban ez a hozzáállás gyorsan megváltozhat, ha a gazdasági lassulás nagyobb mértékű, mint a várakozások. Az ezzel kapcsolatos kockázat ráadásul Európában még nagyobb, mint Amerikában.
A világgazdaság visszaesett a júniusig tartó időszakban, és az Egyesült Államokon kívül kevés jele van a fellendülésnek, miközben Kína gazdasági bővülése lelassult, az európai gazdaságot pedig leginkább az egyértelmű zsugorodás fenyegeti. Ennek oka, hogy bár az EU átvészelte az ukrajnai orosz invázió miatti energiaársokkot, azonban a kamatemelések üteme már túl nagy falatnak bizonyulhat.
A gyártók és szolgáltatók európai beszerzési menedzsereinek szeptemberi felmérései, amelyeket szeptember 22-én tettek közzé, újabb havi aktivitáscsökkenést jeleztek, ami arra utal, hogy
az Európai Unió gazdasága a szeptemberig tartó három hónapban visszaesett.
A kilátások is romlottak, az új megrendelések 2020 novembere óta a leggyorsabb ütemben zuhantak, és a német stagnálás ellenére is hozzájárultak az eurózóna növekedéséhez, de szeptemberben ez mutatta a legnagyobb mértékű aktivitáscsökkenést.
Az elmozdulás a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi emelésére vezethető vissza, amely a befektetők, közgazdászok és sok kollégája szerint a hitelfelvételi költségek történelmi felfutásának utolsó szakasza volt – habár ezt Christine Lagarde, az EKB elnöke tagadja. A piacok jelenleg arra fogadnak, hogy az első kamatcsökkentésre jövő júliusban kerülhet sor.
A kétszázalékos inflációs célhoz való visszatérés utolsó lépése lehet a legkeményebb, és valószínűleg nem lesz olyan gyors, az EKB ugyanis továbbra is átlagosan 3,2 százalékos inflációval számol 2024-ben.
Peter Kazimir, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tisztségviselők csak a jövő márciusi negyedéves előrejelzéseket látják.
Nyitott és megválaszolatlan kérdés, hogy meddig lesz szükség a jelenlegi csúcsszinten maradni
– mondta Kazimir az uniós kamatlábakkal kapcsolatban.
Ezzel szemben a beszerzési menedzserek körében végzett felmérések Ausztráliában a gazdasági bővülés visszatérését, Japánban pedig a folyamatos növekedést mutatták. Az Egyesült Államokban az S&P Global beszerzési menedzserek körében végzett felmérése a munkaerőpiac további erősödésére mutatott rá.
A felmérés foglalkoztatási komponense május óta a legpozitívabb. Az új megrendelések azonban mind az áruk, mind a szolgáltatások esetében csökkentek, a termelés pedig stagnált, mivel a gyártók és a szolgáltatók visszafogott keresletet tapasztaltak, az üzleti bizalom pedig kilenc hónapos mélypontra esett.
A fogyasztói árak azonban továbbra is nagyon gyorsan emelkednek, ha kisebb mértékben is, mint 2022 második felében.
A munkaerőpiacok továbbra is feszültek, és a munkanélküliségi ráta sok gazdag országban rekordmélypont közelében van. Ennek elismeréseként sok jegybank jelzi, hogy hamarosan felhagy Brazília példájának követésével az irányadó kamatláb csökkentésében.