Egyelőre nem tudni, miért, de elvitték a szerb rendőrök Milan Radojcsicset, a koszovói szerb kisebbségi párt, a Szerb Lista korábbi alelnökét. Az ellentmondásos megítélésű üzletember múlt héten magára vállalta az egy rendőr és három szerb nacionalista halálát okozó koszovói lövöldözés megszervezését.
Közleményben jelentette be a szerb belügyminisztérium, hogy átkutatták a házát, majd 48 órára őrizetbe vették a koszovói szerb kisebbségi párt, a Szerb Lista egykori alelnökét, Milan Radojcsicset, amivel még tovább nőhet a Koszovó és Szerbia közötti feszültség – számolt be a Balkan Insight.
A közleményből nem derült ki, hogy hogy pontosan milyen okból vették őrizetbe a politikust. Radojcsics a múlt héten ügyvédje által kiadott közleményében bejelentette:
Ő SZERVEZTE AZT AZ EGY RENDŐR ÉS HÁROM SZERB FEGYVERES HALÁLÁVAL JÁRÓ TÁMADÁST, AMI A TÖBBSÉGÉBEN SZERBEK LAKTA ÉSZAK-KOSZOVÓI BANJSKA (BANJSKË) TELEPÜLÉS SZERB ORTODOX KOLOSTORA MELLETT TÖRTÉNT.
A koszovói szerb politikuskkor kifejtette: ő maga tervezte meg a támadást, hogy így lázadjanak a véleménye szerint valós albán terrorral szemben, és erről sem a szerb kormány, sem pártja, a Szerb Lista nem tudott. A közleményben emellett bejelentette, hogy lemond a pártban betöltött alelnöki pozíciójáról.
Ugyanakkor azt a koszovói kormány kétkedve fogadja, hogy Radojcsics önállóan szervezkedett volna. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a politikust korábban „mini Prigozsinnak” nevezte, és szerinte a támadásra egyértelműen a szerb elnöktől, Alekszandar Vucsicstól kapott felhatalmazást – ezt az állítást mind Szerbia, mind a Szerb Lista tagadja.
Koszovó és Szerbia között az utóbbi években egyre nagyobb a feszültség: idén már többször is voltak kisebb atrocitások a felek között: májusban koszovói szerbek és a rendőrség verekedett össze, amikor koszovói szerbek meg szerették volna akadályozni, hogy a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban albán polgármesterek felvegyék a hivatalban a munkájukat – az albán jelöltek egy olyan választáson nyertek, amit a szerbek teljesen bojkottáltak, így sok helyen mindössze 3 százalékos részvétellel választottak polgármestereket.
Legutóbb szeptember 24-én került sor ismét atrocitásokra, amikor 30 szerb fegyveres és albán rendőrök között tűzharcra került sor – az eset után Szerbia a határra vezette hadseregét,
miközben Koszovó és Szerbia is azzal vádolja a másikat, hogy ők próbálják eszkalálni a helyzetet és háborúba rángatni a másik felet.
Annak ellenére, hogy azóta Vucsics bejelentette, visszahívja csapatait a határról, továbbra is feszült a helyzet.
A még mindig sok kérdést felvető szeptemberi lövöldözés után ugyanis Koszovó szankciókat várna el Szerbiával szemben.
Az ország külügyminisztere – aki egyben a miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti –, Donika Gërvalla-Schwarz közleményében azzal vádolta meg Szerbiát, hogy ő áll az általa terroristatámadásnak nevezett szeptember 24-i lövöldözések mögött, amit egyúttal úgy is értékelt, hogy ez is bizonyíték arra, hogy Szerbia meg akarja szállni Koszovó északi részét.
A két ország kapcsolata egyáltalán nem rózsás. Koszovó még 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, miközben a szerb alkotmány a mai napig Koszovó és Metohija néven a Szerb Köztársaság részének tartja a vitatott hovatartozású országot, emiatt Koszovó nemzetközi elfogadása vitatott: a 193 ENSZ-tagállam közül 102 tartja de jure is független, szuverén államnak – köztük Magyarország is –, míg 91 tagállam vitatja a létezését.
Azonban a két ország közötti konfliktus 2008-hoz képest régebbre nyúlik vissza. A 90-es években a délszláv háborúban, majd 1998-ban a koszovói háborúban is többször próbálta a többségében albánok lakta Koszovó elnyerni a függetlenségét, miközben az akkori Jugoszláviát irányító Milosevics válaszul többek között népirtással próbálta egyben tartani az országot.
Koszovó 2008-as, egyoldalúan deklarált függetlenségével azonban új konfliktus alakult ki a két ország között, ami azóta is kisebb, határ menti atrocitásokkal jár együtt. A két ország közötti kapcsolatok elsimításáért mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok – hol közösen, hol külön – próbálja egy asztalhoz ültetni a két ország vezetőit, eddig sikertelenül.
Az Indexnek az eset kapcsán Németh Ferenc Balkán-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója akkor úgy nyilatkozott:
A Banjskai eset sorsfordító lehet a Belgrád–Pristina közötti dialógusban, illetve a két ország nemzetközi megítélésében is.
Ezzel Pristina kismértékben ugyan, de a saját javára fordíthatja a dialógus menetét, ugyanakkor, mint arra emlékeztetett, a dialógus már évek óta nem a felek közötti kapcsolatok normalizálását, hanem az aktuális válsághelyzetek deeszkalálását célozza.
Mindezek ellenére a Balkán-szakértő nem vár áttörést az elkövetkezendő hónapokban ezeken a tárgyalásokon: politikailag valamennyire mindkét fél számára megfelel a jelenlegi status quo, emellett a jövő évi szerb, európai parlamenti és amerikai választások miatt a feleknek nem lesz idejük és erőforrásuk a kérdéssel foglalkozni.
Ha az elkövetkezendő hetekben nem történik valamilyen előrelépés a deeszkalációs folyamatokban, akkor 2024 változatlan lesz, és sajnos hasonló cselekményekre számítani kell
– nyilatkozta az Indexnek Németh Ferenc, aki szerint érdemes lesz figyelni, hogy az eseményekre a nyugati országok, illetve a szerb vezetés hogyan reagál: szankcionálják-e Szerbiát, illetve Vucsics mit tesz majd a Szerb Listával, mivel a lövöldözés sem a szerb elnökre, sem pedig a koszovói szerb pártra nem vet jó fényt.