Megjelent a Forbes magazin 400 leggazdagabb amerikait összegző listája, amelyre zsinórban másodszor sem sikerült felkerülnie a korábbi amerikai elnöknek, Donald Trumpnak. A választásokra készülő politikus és ingatlanmágnás a múltban képes volt a végletekig is elmenni, hogy a toplistán lehessen, amelynek állandó szereplője volt. Mára vagyona egyre zsugorodik, és valós veszélyben van az ellene folyó bírósági eljárások miatt.
A Forbes becslései szerint Donald Trump 600 millió dollárt veszített egy év alatt, azaz vagyonának 19 százalékát. Az exelnök már tavaly sem tudott elég pénzt termelni ahhoz, hogy bekerüljön a Forbes 400-ba, miközben egyre vaskosabb jogi költségekkel és egyre súlyosabb vádakkal néz szembe.
Egyébként
az élmezőnyben idén is az IT-vállalatok alapítói és vezérigazgatói vannak jelen a legnagyobb arányban, akik Trumppal ellentétben folyamatosan képesek növelni a vagyonukat.
A Facebook atyja, Mark Zuckerberg a nyolcadik helyezett 106 milliárd dollárral, majd következik a Google két alapítója és közéjük beékelve Bill Gates, 110 milliárd körüli összegekkel. Náluk is gazdagabb Warren Buffett befektető, ő 121 milliárdnyi összértékkel rendelkezik. Dobogós Larry Ellison, a felhőszolgáltatásokkal foglalkozó Oracle cég elnöke 158 milliárddal, majd második Jeff Bezos Amazon-vezér 161-gyel. A lista élén nincs meglepetés, a SpaceX, a Tesla és az X tulajdonosa, Elon Musk az első, 261 milliárd dollárra becsült nettó vagyonnal.
Nincs biztos módszer az ennyire kiterjedt cégportfóliókkal és érdekeltségekkel rendelkező üzletemberek teljes vagyonának pontos kiszámolására. Az azonban biztos, hogy
Trump messze elmarad az élmezőnytől a maga 2,6 milliárdos összértékével, sőt még a saját, ingatlanos szakmájának csúcsától is.
Ebben a kategóriában Donald Bren, az Irvine Company ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója áll az élen idén, 18 milliárd dollárral.
A korábbi elnök pénzét leginkább az általa létrehozott közösségimédia-vállalat, a Truth Social szipkázta el. A konzervatív célközönségnek szánt Twitter-alternatíva sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A felhasználók száma Elon Musk X-ének (korábban Twitter) csak egy százalékát éri el, így érthetően a cégek nem tolonganak a hirdetésekért az apró platformon. Trump a mikrobloggingoldal mögött álló vállalat 90 százalékát birtokolja.
A Forbes becslései szerint ezeknek
a Truth Social-részvényeknek az értéke egy év alatt 730 millió dollárról 100 millió dollárra esett vissza.
Trump nem jött ki jól abból sem, hogy – az egyre elterjedtebb távmunka miatt – az általa birtokolt irodaépületek értéke drasztikusan csökken. Nem most van itt az ideje irodaházakba fektetni, egyes becslések szerint a home office akár 800 milliárd dollárral visszanyesheti az irodaként hasznosítható ingatlanok összértékét világszerte.
Azonban az egykori elnöknek nem csak sikertelen vállalkozásai vannak, a tulajdonában álló golfpályák remekül teljesítenek. Továbbá a könyveladásai, az elnöksége utáni periódusban tartott beszédei és az ingatlaneladások 426 millió dollár likvid jövedelemhez juttatták. A vagyona nagy részét így a nem befektetett pénze teszi ki.
Ezekre a készpénzszázmilliókra nagy szüksége lehet az ügyvédek és a büntetések kifizetése szempontjából, a politikus ellen ugyanis több bírósági eljárás is folyamatban van – jegyzi meg a Forbes, ami még egy külön indokló cikket is szánt annak, hogy Donald Trump miért nem szerepel az idei listájukon.
Az idén 76 éves politikus és a gazdasági magazin kapcsolata visszanyúlik egészen a gazdagokat rangsoroló lista megalapításáig. Az amerikai üzleti életben hatalmas presztízsnek számít szerepelni a Forbes leggazdagabb embereket összegző felsorolásában. A korábbi elnök fiatal éveiben már rájött, hogy ha meghatározó arc akar lenni az ingatlanos szakmában, akkor a médiának is ezt kell sugároznia róla.
Trump úgy volt vele, hogy addig hazudja azt, hogy sikeres, ameddig a felhajtás miatt ténylegesen az nem lesz.
Öt évvel ezelőtt derült fény egy nagyon kínos incidensre, ami még az 1984-es toplista összeállításának idején történt. A 38 éves Donald az akkor még többségében az apja, Fred Trump tulajdonában álló Trump Organization gazdasági vezetőjének adta ki magát a listán dolgozó egyik újságírónak, Jonathan Greenbergnek. Balszerencséjére az esetről hangfelvétel is készült. A kazettán a korábbi elnök azt ecsetelte a Forbes munkatársának, hogy a fiatalabb Trump vagyona jóval nagyobb, mint amennyire azt az újság becsülte, és a cégen belüli részesedése is jelentősebb, mint Fred Trumpé.
A CNN jogosan tette fel a kérdést Greenbergnek, hogy mégis hogyan lehet az, hogy nem ismerte fel Trump hangját a telefonban. Szerinte ennek nagyon egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a nyolcvanas évek közepén kereste fel őt az üzletember, amikor még nem volt ismert médiaszemélyiség (többek között a Forbesnak köszönhetően), és senki sem tudta, hogy milyen beszédhangja vagy tájszólása van. Állítása szerint Greenberg saját maga is csak 2018-ban döbbent rá arra, hogy 1984-ben valóban Trumppal beszélt.
Amikor egy másik projekt kapcsán elővette a régi anyagait, Donald Trump tónusa és stílusa már összetéveszthetetlen volt. Egyébként Trump minden évben kényszeresen rá akart kerülni a listára, ezért már a lista 1981-es alapításától kezdve sokkal értékesebbnek tüntette fel az újságíróknak az ingatlanjait.
Amíg saját érdemeit hajlamos túlhangsúlyozni a médiának, a sikerében közrejátszó más tényezőkön néha átsiklik. Donald J. Trump a korábban már említett édesapjának, Frednek köszönhetően tudott belépni egyáltalán az ingatlanbizniszbe, a szülői támogatás mértékét azonban gyakran alábecsüli a nyilvánosság előtt. 2015-ben bevallotta egy politikai talkshow-ban, hogy az apja kölcsönadott neki egymillió dollárt, hogy kiépítse a saját ingatlanos cégét. Trump viszont ezt olyan abszurd módon fejtette ki, hogy hamar internetes mémmé vált a megnyilvánulás:
Nem volt könnyű dolgom, az apám kölcsönadott egy apró, egymillió dolláros (jelenlegi árfolyamon 368 millió forintos) összeget, amit aztán vissza kellett fizetnem neki, ráadásul kamatostul.
A korábbi amerikai elnök imidzsének szerves részét képezi a self-made (saját erőből sikeres) milliárdos látszata, erre alapozta politikai üzeneteit is. Ezért különösen érdekes az, hogy később kiderült, az idősebb Trump az „apró” hitelen kívül is rengeteg pénzt adott középső fiának.
A The New York Times oknyomozó cikke szerint
Donald Trump már nyolcéves korában dollármilliomos volt a különböző céges bevételeken keresztül, amelyeknél az apja őt nevezte meg kedvezményezettnek.
A tizenhatodik születésnapjára pedig nagyjából tízmillió dollár összértékű ingatlanvagyont kapott. Lediplomázása után az édesapja évi egymillió dollárral és megannyi más, jelentős anyagi forrást igénylő segítséggel támogatta fia ingatlanpiaci álmait. Fred Trump a halála előtt – a Times feltételezései alapján az örökösödési adó elkerülésének érdekében – 413 millió dollárnyi vagyont csorgatott át Donaldhoz.
Egykor csak egy polgárpukkasztó és tét nélküli médiahack volt az, hogy valótlanságokat állított a vagyontárgyai értékéről az újságíróknak. Azonban már reális esélye van annak, hogy a 76 éves üzletember nem csak a sajtót csapta be azzal kapcsolatban, hogy milyen ingatlanokat birtokol. New York állam főügyésze, Letitia James azzal vádolta a politikust, hogy éveken keresztül banki csalásokat követett el annak érdekében, hogy felduzzassza vagyonát.
A bíróság megállapította, hogy több ingatlanával kapcsolatban is hamis adatokat osztott meg a hitelintézetekkel, hogy nagyobb kölcsönökhöz juthasson. Például a Manhattanben található Trump Tower penthouse-lakásáról azt állította a bankjának, hogy 2700 négyzetméter alapterületű, pedig a valóságban alig több mint ezer.
A hamis értékbecslések miatt Trumpot 250 millió dolláros pénzbüntetésre is kötelezhetik, és visszavonhatják ingatlancégének működési engedélyeit New York államban.
Sőt, ha szövetségi szintre is kiterjesztenék a nyomozást, az az ingatlanbirodalmának végét jelentheti, ugyanis nem csak a New York államban található ingatlanokkal kapcsolatban merültek fel gyanús ügyletek. A döntés ellen a korábbi elnök fellebbezett.
Trump tagadja bűnösségét az összes ellene folyó eljárásban, így vagyonának csalással történő felduzzasztását sem ismeri el. Minden vádat a Demokrata kormánypárt politikai támadásaként értékel. Véleménye és támogatóinak álláspontja szerint ellenfelei célja, hogy ellehetetlenítsék a 2024-es elnöki kampányát. A jelenlegi mérések szerint az ingatlanmágnás újra a republikánusok jelöltje lesz, kihívói, mint például a floridai kormányzó, Ron DeSantis, messze mögötte kullognak népszerűségben.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Gotham / GC Images)